Sokadik alkalommal találkoztak az Idõsek Klubjának környei és vértessomlói tagjai, hiszen a közös, tartalmas összejöveteleik már szép múltra tekintenek vissza. Ezúttal a somlói Mûvelõdési Házban gyülekeztek, ahol a klub kollektívája és a házigazdák igazi családias hangulatot varázsoltak a szépen megterített asztalokkal, ízletes vendéglátással, s egyáltalán nem utolsó sorban a színes, szívbõl jövõ mûsorral.
A vendégeket – köztük Igó István polgármestert, Krüpl Etelkát, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Mecsei Ilonát, az Egyesített Szociális Intézmény igazgatóját – Halász-Becker Anita szolgálatvezetõ köszöntötte, kiemelve, hogy szüleink, nagyszüleink mosolya, gondoskodása ad erõt nekünk, kitartásuk, szeretetük felbecsülhetetlen kincs.
Az idõs ember nem szabályokat mond, nem tanításokat osztogat, hanem saját élettapasztalatát adja át. Ezt az ösztönös tenni akarást csak egyetlen módon tudjuk megköszönni: ha odafigyelünk az idõsekre. Ez az ünnep alkalmat kínál, hogy éreztessük, mennyire fontos részei az életünknek. Az élet gazdagabb lesz, ha megtöltjük a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, az udvariassal, az ünneppel – fogalmazott a program kezdetén, amely valóban szívbõl, szeretetbõl jött létre.
Azért vannak a jó barátok… dúdolták a meghívottak az általános iskola és óvoda énekkarával, Tóth Ákos és Tóth Balázs szavalatával ajándékozta meg a szép korúakat, Hetzl Eszter és Takács Szófia pedig gyermeki „bölcseletekkel” csalt mosolyt az arcokra. Az unokák, dédunokák tapasztalásai között elhangzott, hogy a nagypapa és nagymama pusztán a két kezével csodákra képes. A nagymama úgy köt, horgol, hímez, mint senki más. A nagypapa számára pedig nincs olyan játék, amit ne tudna megjavítani. A nagyszülõktõl fontos információkat tudhatunk meg, például azt, hogy anya sem volt matekzseni. A nagyi mindig ráér – gondolják az unokák – ami ugyan nem egészen igaz, de az idõbeosztásuk valóban lazább. A nagymamák azért ducik, mert tele vannak szeretettel. S a legfontosabb: a nagyszüleink nélkül soha nem tudnánk, hogy mennyire jó unokának lenni…
Az õszi találkozót szintén visszatérõ vendégként színesítették a környei Nõ Klub tagjai, akik ezúttal sem üres kézzel érkeztek somlóra. Vitték magukkal a szemnek kedves kézmûves tárgyaikat, díszeiket, azokkal is jelezve, hogy a kreativitás és értékteremtés nem korhoz kötött…