„Közös felelõsségünk: a magyar nemzet jövõje”

Preambulum

Mi, mint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban: Tanács) képviselettel rendelkezõ szervezetek, intézmények és egyházak képviselõi, kinyilvánítjuk, hogy felelõsséget érzünk a magyar nemzet jövõjének alakításáért. A nemzet fogalmába beleértjük a közjogi nemzet tagjait, így a magyarországi kisebbségeket, továbbá a magukat a magyarsághoz tartozónak érzõ vagy valló, az anyaországgal közjogi kapcsolatban nem álló nemzettársainkat is. A Tanácsot alkotó tagszervezetek hivatalos képviselõjeként megerõsítjük, hogy ebben a testületben végzett tevékenységünkkel is a nemzeti ügyekben való konszenzusra törekszünk. Eltérõ szakterületeket, hagyományokat, sõt sok szempontból eltérõ értékrendet képviselünk is, különbségeinknél mégis sokkal fontosabb számunkra népünkért vállalt felelõsségünk, mert közös kincsünk: Magyarország!

Megállapítjuk, hogy szükségszerû erõsíteni az elindult pozitív folyamatokat hazánk életében. Azt a célt kell követnünk, hogy minél jobb és magasabb életminõséget biztosító munkahelyek jöhessenek létre, elfogadható életszínvonalat biztosító bérekkel, lehetõvé téve a növekvõ népességszámot, valamint azt, hogy társadalmi és gazdasági erõforrásainkat minél hatékonyabban kamatoztassuk a világ élvonalába tartozó technológiáknak, a szaktudásra épülõ ágazatoknak köszönhetõen, és ezzel kerüljünk térségünk, és akár Európa élvonalába is. Ennek elõsegítése érdekében az alábbi nyilatkozatot fogadjuk el:


1. Erõsíteni kell a pozitív változásokat társadalmi folyamatainkban. A magyar társadalomnak képessé kell válni arra, hogy a gazdaság további fejlõdéséhez szükséges munkaerõ-utánpótlást saját nemzeti forrásainkból biztosítsuk. A következõ években el kell érni, hogy ne csak lassuljon az ország népességének fogyása, hanem az élve születések emelkedõ tendenciájának, a várható életkor meghosszabbodásának és a külföldi munkaerõpiacról hazatérõ honfitársainknak köszönhetõen a nemzettársaink száma növekedésnek induljon. El kell érni, hogy az oktatás korszerûsítése és a szociális különbségeket csökkentõ, szociális mobilitást ösztönzõ társadalmi felzárkóztatás eredményeként, érzékelhetõ mértékben növekedjen a versenyszféra rendelkezésére álló, képzett, fiatal munkaerõ aránya a teljes lakosságon belül. A szociális ellátórendszerek fejlesztése mellett tovább kell erõsíteni a családok összetartó erejét, mert a társadalom jóléte és a családok helyzete egymástól elválaszthatatlan. A családoknak a nemzetgazdasági célkitûzésekkel összhangban való segítése, támogatása, helyzetbe hozása, – szükség esetén megmentése – elsõrendû érdek és feladat. A Tanács bátorítja a Kormányt a további pozitív családpolitikai intézkedések elõkészítésére és bevezetésére.

2. Erõsíteni kell a pozitív változásokat a magyar gazdaságban. A magyar gazdaság szerkezetében meghatározóvá kell válnia a világ élvonalába tartozó technológiáknak, a szaktudásra épülõ, magas hozzáadott értéket termelõ ágazatoknak és az elfogadható életszínvonalat biztosító béreknek. Ennek során szem elõtt tartandó szempont a gazdasági patriotizmus, tehát az, hogy egyre nagyobb mértékben saját, magyar tulajdonban lévõ, szûkebb régiónk gazdaságában meghatározóvá váló cégeink nemzetközi kapcsolatrendszere által kapcsolódjunk be a világgazdaságba. A nemzet jövõjének gazdasági megalapozása akkor biztosított, ha egyre több magyar nagy, közepes és kisvállalkozás válik saját szakmai területén jelentõs tényezõvé a Kárpát-medencében. A Tanács üdvözli a Kormány határon túli gazdaságfejlesztési törekvéseit, és felhívja a hazai gazdasági élet szereplõinek figyelmét a Kárpát-medence, mint egységes gazdasági tér fontosságára. A Magyar Államnak a jövõben elsõsorban olyan hazai vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek a munkahelyteremtés mellett a gazdaság jelenlegi szerkezetének megújítását segítik elõ.

3. Erõsíteni kell a magyar társadalom kohézióját. Eljött az ideje a tervszerû konszenzusépítésnek, a gondolati és szólásszabadság keretei között is nagyjából mindenki által elfogadott, közös célok, közös ügyek, közös nevezõk száma növelésének. Váljanak egyre inkább minden társadalmi réteg számára egyaránt hozzáférhetõvé a magyar kultúra értékei, és gyökerezzen meg közös értékként a magyarság hagyományos belsõ kulturális sokszínûségének, pluralizmusának tudomásulvétele és tisztelete. Legyen ez nemzeti büszkeségünk közös forrása. Váljon társadalmunk minél szélesebb rétegeinek közös céljává az összefogás jólétünk, biztonságunk, teljesítõképességünk és identitásunk hosszú távú fenntarthatóságáért.

4. Erõsíteni kell az elszakított nemzetrészeinkkel való összetartozást. A Tanács tagszervezetei nagyra értékelik a Kormány eddigi erõfeszítéseit a nemzetpolitika területén, és kifejezetten támogatják az eredmények erõsítését szolgálni kívánó további kormányzati programokat. A Trianoni diktátum 100. évfordulójának közeledtével kívánatosnak tarjuk elérni, hogy a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra ügyében a társadalom minden egyes rétege azonosulni tudjon a nyelvüket és kultúrájukat megõrizni akaró, határainkon kívül élõ nemzettársaink erõfeszítéseivel. Olyan kapcsolatot kell kialakítani a határon túli magyar közösségekkel, hogy egyes szomszédjaink részérõl jelentkezõ, erõszakos asszimiláció ellenére is minden rétegük kimutathatóan megõrizze, és a fiatal nemzedékek számára átörökítse magyar nemzeti kötõdését.

5. Elítéljük a nemrég elfogadott ukrán oktatási törvény módosítását, mely a kárpátaljai magyar nyelvû oktatást ellehetetleníti. Támogatjuk a Kormány gazdasági, diplomáciai és politikai nyomásgyakorlását, mely arra irányul, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogai helyreállításra kerüljenek. A Tanács tagszervezetei ezt várják a közélettõl, a politikai, gazdasági és kulturális élet szereplõitõl. Mindannyian saját tevékenységi körükben, mind testületileg felajánlják közremûködésüket ezeknek a céloknak a megvalósításában. A Tanács mint testület kötelezettséget vállal arra, hogy a törvények által ráruházott felelõsségek és kötelezettségek alapján a nyilatkozatban foglaltak érvényre juttatását tekinti jövõbeni munkájának mércéjeként.