„Pont ez az értékrendszer adja azt az európai sokszínûséget, ami miatt Európára mi büszkén tekintünk, és ami miatt azt állítom: ez a meghallgatás nem európai stílusú meghallgatás volt. Sem stílusában, sem tartalmában nem arról szólt, amit Európa Kulturális Fõvárosának mozgalmaként elindítottak.” – fogalmazott, majd bejelentette: kérni fogja a közgyûlést, hogy utasítsa vissza a meghallgatáson történteket, és közösen tájékoztassák a kormányt a bizottság munkájáról.
Székesfehérvár delegációja szerdán mutatta be EKF-pályázatát az EU szervei által kijelölt tagokból álló testületnek Budapesten. Az Európa Kulturális Fõvárosa 2023 cím elnyerésére pályázó magyar városok szakmai elképzeléseit vizsgáló testület ma tartott tájékoztatóján jelentette be, hogy a javasolt városok Debrecen, Gyõr és Veszprém. Tegnap Székesfehérvár honlapján közzétették a prezentációt a levetített kisfilmekkel együtt; a cikkben kifejezték azt is: a város kezdeményezi, hogy a pályázat elõválasztási ülésének teljes anyaga nyilvánosságra kerüljön az érdeklõdõk számára.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester az Országalmánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatón gratulált a bizottság által javasolt városoknak, és kifejezte, hogy bármelyikük is lesz a kulturális fõváros, megérdemelten kapja a címet.
A szerdai meghallgatásról dr. Cser-Palkovics András elmondta: „A bírálóbizottság kifejezetten napi politikával és ideológiai kérdésekkel foglalkozó testületként mûködött. A bizottság elnöke ma úgy fogalmazott, hogy kulturális olimpián érezte magát. Én tegnap a kultúránk kivégzõosztaga elõtt éreztem magam, semmint egy kulturális olimpián. Bemutattuk a Tele Élettel-kisfilmünket, amit 30 ezer fölötti látogatószámmal a Youtube-on is el lehet érni – ehhez kapcsolódóan az egyik szakértõ úgy fogalmazott: „Ez a fehér keresztény Európa propagandafilmje, mindenki fehér, boldog, és az utcán táncol.”
A polgármester a bizottság által megfogalmazott kritikákból elmondta még, hogy hiányolták a filmbõl a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet, a templomokat, továbbá azt a hozzáállást, hogy erre a város értékként tekint. Az egyik bizottsági tag, egy belga politikus kifogásolta, hogy a pályázat alapját, identitását a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkör határozza meg.
„Szakértõi meghallgatás nem történt. Édes-kevés dolog hangzott el a pályázattal összefüggésben, nem foglalkoztak a fenntarthatósággal, a finanszírozással, nem foglalkoztak érdemben a programokkal, a beruházásokkal, kizárólag napi politikai kérdésekkel, vádpontokkal illettek bennünket – azért mert itt élünk, mert így élünk, és azok a kulturális értékeink, amiket mi büszkén vállalunk, és ami mögöttem ezen a kiemelt városi szimbólumon, az Országalmán kereszt formájában látható. Ez nemcsak vallási, hanem legalább annyira kulturális érték is. Pont ez az értékrendszer adja azt az európai sokszínûséget, ami miatt Európára mi büszkén tekintünk, és ami miatt azt állítom: ez a meghallgatás nem európai stílusú meghallgatás volt. Sem stílusában, sem tartalmában nem arról szólt, amit Európa Kulturális Fõvárosának mozgalmaként elindítottak.” – mondta a polgármester, és a Székesfehérvár iránti elkötelezettségének, szeretetének és büszkeségének adott hangot; a keresztekkel, a templomokkal együtt, biztonságban és nyugalomban.
A polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki közremûködött a pályázat összeállításában, kiemelte, hogy egyhangú közgyûlési döntéssel nyújtották be a pályázatot, és hogy a város közössége felsorakozott a pályázat mögött. Elmondta, hogy a korábban megfogalmazott álláspont szerint a város a címtõl függetlenül a pályázatban megfogalmazottak megvalósításán dolgozik – ezt a következõ hetekben és hónapokban a közgyûléssel és a résztvevõ szakemberekkel, szervezetekkel fogják végigtárgyalni.
Dr. Cser-Palkovics András bejelentette: kérni fogja a közgyûlést, hogy utasítsa vissza a meghallgatáson történteket, és közösen tájékoztassák a kormányt a bizottság munkájáról.