A sajtótájékoztatón Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter elmondta, hogy a térségben Románia Magyarország legfontosabb exportpartnere. Az együttmûködést a két kormány a  jövõben tovább kívánja erõsíteni. Ioan-Codrut Seres román gazdasági és kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy a két miniszter elnökletével vegyesbizottság alakul a két ország gazdasági kapcsolatainak erõsítésére.
1. Magyar-román áruforgalom alakulása
A 2004. évi kétoldalú külkereskedelmi forgalom igen dinamikusan, 38%-al bõvült, 590 M eurós magyar aktívum mellett meghaladta a 2,1 Mrd eurót. Ebbõl a volumenbõl a magyar export több mint 1,4 Mrd euróval (+43%), míg a román szállítások 730 M euróval (+29%) részesednek. Az összforgalom alapján összeállított sorrendben Románia Magyarország 10. külkereskedelmi partnere és az EU-n kívüli régióban pedig a magyar export legjelentõsebb felvevõ piaca. A kétoldalú áruforgalom volumene meghaladja számos EU tagországgal folytatott kereskedelmünk szintjét.  A látványos növekedés a két ország gazdaságának a nyugat-európai átlagot jóval meghaladó mértékû fejlõdésébõl, illetve a multinacionális cégek, valamint a vegyes vállalatok által generált szállításokból táplálkozott.
A magyar kivitel 83 %-át a feldolgozott termékek, illetve a gépek és berendezések adják. E termékcsoportok szállításainak dinamikus növekedése (pld. a gépexport 157%-al (!) emelkedett) ellensúlyozni tudta az agrártermékek kivitelében tapasztalható mintegy 20 %-os elmaradást. (A magyar agrárexport az elõzõ év azonos idõszakában regisztrált 203,9 M euro-ról 161,9 M euro-ra csökkent, ami 42 M euro kiesést jelentett.) Behozatalunkban szintén a magas feldolgozottsági fokú termékek dominálnak 79 %-os részaránnyal. Ezen áruk importja az átlagosnál nagyobb mértékben bõvült. A román statisztikai adatok szerint Magyarország Románia 2004. évi teljes importforgalmában a 9., míg exportjában a 6. legjelentõsebb viszonylat.
2. A magyar-román befektetési kapcsolatok alakulása
A román kormány a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kiemelt célként fogalmazta meg a gazdasági reformok, a szerkezetátalakítás, valamint a privatizációs folyamat felgyorsítását, az ország export-teljesítményének fokozását. Ezen célok valóra váltásában nagymértékben számoltak a külföldi tõke bevonásával és a befektetésekhez vonzó gazdasági-üzleti környezet megteremtésével.
A Magyarország és Románia közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok reményteljes fejlõdése megbízható alapot szolgáltat a romániai piaci jelenlétre törekvõ magyar cégeknek. A 2004. évi román makrogazdasági adatok (éves átlagban: GDP növekedés 8,3%, infláció 9,3%, munkanélküliségi ráta 6,5%), illetve a román kormány adóreformja (a 2005 január 1-tõl  a nyereségre és a személyi jövedelmadóra egyaránt bevezetett 16%-os egységes adó) a magyar vállalkozókat is arra bíztatja, hogy külföldi befektetési terveikben Romániát is célországként vegyék figyelembe. 2004 végén 5010 magyar tõkeérdekeltségû cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektetõ az országban. A bejegyzett cégek törzstõkéje 2004. december 31-én 347,07 millió USD volt, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetõk rangsorában, valójában azonban mintegy 720-740 millió dollárra becsülhetõ a ténylegesen befektetett össztõke értéke.
2004-ben összesen 674 új céget jegyeztek be magyar tõkerészvétellel. A legjelentõsebb magyar új tõkebefektetések az OTP – ROBANK ügylet és a MOL akvizíciója (a romániai Shell hálózat felvásárlása) voltak. Emellett jellemzõ volt a már megszerzett pozíciók konszolidálása (például a Richter Gedeon tõkeemelése marosvásárhelyi cégében) és új – az EU-csatlakozás után realizálandó – befektetések elõkészítése.
Ugyanakkor említést érdemel a román származású tõke magyarországi jelenléte, amely 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 millió USD jegyzett tõkét képviselt. Ebbõl a PETROM, a román nemzeti olajtárság mintegy 17 millió USD tõkebefektetéssel vezeti a listát. 2004-ben ez a helyzet változatlan maradt, de Magyarország EU-csatlakozása után növekszik a romániai befektetõk érdeklõdése, elsõsorban kereskedelmi, logisztikai bázisok létrehozására, és a PETROM is bõvíteni szándékozik magyarországi hálózatát.