Szent Imre ünnepén a Városházán mutatták be a nagyközönségnek a Szent István-székesegyházban végzett feltárások megtalált gótikus stílusú, 800 éves limoges-i korpuszt. A zománcberakású kegytárgy – amit Dél-Franciaországban a 13. elsõ felében készítettek – valószínûleg kereskedelmi úton került a városba,  vagy az itt szolgáló francia klérikusok egyikének a tulajdonában állhatott. A ritka lelet is bizonyítja, hogy a Belvárosban egykor jelentõs egyházi épület állt: a korpusz a szentélyen belül, az oltár körül került elõ. A három hónapig zajló országos jelentõségû belsõ ásatásokat Reich Szabina régész vezette, konzulensként mûködött közre dr. Biczó Piroska régész és Bartos György mûvészettörténész.

„Egy kis csodának a bemutatásán lehetünk itt.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András polgármester ünnepi köszöntõjében, és a városházi kiállítás céljáról azt fejezte ki, hogy minél több ember megnézhesse és megismerhesse a korpuszt, és átgondolhassa, mit jelent 800 év, mit jelent az, hogy ott volt ez a csoda a bazilika padlózata alatt. Hangsúlyozta, hogy mind történelmünk, mind kulturális életünk, mind a város és hitünk vonatkozásában is nagyon fontos leletet nézhetnek meg az érdeklõdõk, hogy: „Egy kis lelkiséget hazavíve gyarapodjunk értékben is, hitben is, és Fehérvárhoz kapcsolódó viszonyunkban is!” – invitálta meg az érdeklõdõket a Városházára dr. Cser-Palkovics András. A polgármester köszönetet mondott a feltárásban dolgozó szakembereknek és munkásoknak, valamint a megyés püspöknek és az egyházmegyének, hogy lehetõvé tette az ásatást. Köszönetét fogalmazta meg a kormány felé is a bazilika belsõ felújításához szükséges források biztosításáért. Azt a törekvést is elmondta, hogy a város szándéka szerint méltó módon a kegytárgy majd visszakerül a székesegyházba.

Spányi Antal megyés püspök ünnepi gondolatait tolmácsolva azt mondta, készséggel járult hozzá a feltáráshoz – ami Isten áldását hordozza magával. A megtalált kincsrõl így fogalmazott: „Nemcsak egy értékes régészeti tárgy, valami, ami több mint 800 esztendõn keresztül kötõdik a magyar történelemhez, hanem egy szakrális tárgy, egy korpusz, Krisztust hozza közénk – akinek megtöretett lába mindazt a fájdalmat és szenvedést hordozza, amely a megváltásunkat jelenti.” – majd hozzátette, a lelet segíthet a jelen emberének a hitét megerõsíteni.

A látogatókat Reich Szabina avatta be a lelet megtalálásához fûzõdõ projekt építéstörténeti és a mûtárgyról szerzett információkba, amelyek egyértelmûen bizonyítják, hogy a középkori Belvárosban egy többször bõvített, jelentõs egyházi épület állt egykor. Összefoglalta a rendelkezésre álló írásos és képi források tanulságát, rövid elemzésüket, azokkal a rekonstrukciós rajzokkal együtt, amelyeket a feltárásnak köszönhetõen készíthettek el a szakemberek. A 2018 augusztusában kezdett nagyszabású projekt kapcsolódó elõzményei közül elmondta, hogy – az 1777-tõl püspöki székesegyházi ranggal bíró – bazilika felújításakor 2015-ben a templom falában középkori faragványok kerültek elõ. Majd egy évvel késõbb – a két oldalkápolna restaurálása elõtt – folytatódtak a régészeti feltárások a négykajéros templom és az egykori székesegyház között: egy középkori sekrestyére és egy 15. század eleji olasz család kriptájára találtak rá a régészek, valamint a talajradaros vizsgálatok jelentõs falmaradványokat mutattak a székesegyház falain belül. A mostani ásatás során kiderült, hogy a négykaréjos templom keleti szentélyét elbontva hosszházat építettek sokszögû apszissal. A szentélyt gótikus stílusú pillérek tartották, amelynek a díszesen faragott lábazatait szintén megtalálták. A templomot valószínûleg a Zsigmond-korban bõvítették háromhajóssá. A régész megmutatott néhány szép, barokk kori feszületet is, amelyek a feltárt kriptákból kerültek elõ.

A korpusz jellemzéséhez az Anjou-korig kalauzolta a közönséget: a francia város a 12. századtól mûvészeti központ volt, ahol az ötvösmûhelyekben számos liturgikus és világi tárgy készült. A Kiss Etele mûvészettörténész által román stílusúnak definiált bronz leletet öntéssel, zománc díszítéssel alkották meg: a 15 cm hosszú, 12 cm széles kegytárgyat Késmárky Rita restaurálta. A forma bizánci elõképet mutat, de a korona már a nyugati hatásra utal.

Az ereklyét a Városháza emeleti folyosóján lehet megtekinteni hivatali idõben, az adventi idõszakban hosszított nyitvatartással.