A Váli-víz völgyében varázslatos hangulatú falvak (Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál, Kajászó) során haladhat végig a turista. Vajda János, nagy költõnk és Kokas Ignác festõmûvész szülõhelyén, Válon jártunk. Zsirai Gyõzõ polgármesterrel beszélgettünk a település életérõl.

A Vajda János által megénekelt titokzatos váli erdõ mára nemigen hasonlít a százharminc évvel ezelõttihez. Óriási területeken vágták ki az évszázados fákat, a pótlásról pedig elfeledkezett a profitot hajhászó huszadik század.

– Amink van – mutat körbe Zsirai Gyõzõ – az a természeti és épített örökségünk. Válon alig van munkahely, mindössze néhány kisvállalkozás mûködik, a tsz megszûnt, az utód kft. talán ha tíz embert foglalkoztat. A lakosság 80%-a eljár dolgozni, ingáznak Pestre, Fehérvárra, Tatabányára. Ha élhetõvé, vonzóvá, megtartó erõvé szeretnénk varázsolni a falut, akkor a falusi turizmus fejlesztésére, a mára elhanyagolt állapotban lévõ Ürményi-kastély hasznosítására, a Vajda-hagyományok ápolására támaszkodhatunk.

Vál község lakóinak érdekében, a magasabb színvonalú ellátás biztosítására a település csatlakozott a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társuláshoz, melynek központja Bicske. Hétféle közszolgáltatási feladatra kötötte meg 16 község a megállapodást, melyek a következõk: gyógy-testnevelés és logopédiai ellátás, családsegítõ- és gyermekjóléti szolgálat közös mûködtetése, Bicske és Csákvár központtal egészségügyi alapellátási ügyelet kialakítása, állati hulladékok elszállítása, belsõ ellenõrzési feladatok ellátása, útkezelõi nyilvántartások létrehozása, szakértõ alkalmazása a forgalmi rend jobb kialakítására, valamint integrált kistérségi ügyintézés a szabálysértési és birtokvédelmi ügyekben. Ezenkívül közös fõépítészt alkalmaz a Társulás, valamint együtt lép fel a bûn megelõzése érdekében.

Az Ürményi-kastély ma elhagyottan áll a falu fõutcáján. Szerencsére van egy befektetõ, aki fantáziát lát benne. A hárommilliárdba kerülõ felújítás elsõ ütemében szálloda-, konferencia- és wellnessközponttá alakítaná, amelyet a második ütemben a kastélyhoz tartozó területen sportcentrummal bõvítene. A kastély tulajdonjogáért cserébe építene egy új, százhúsz fõs óvodát, amelyben 150 férõhelyes étterem és 300 adagos konyha is helyet kapna, a sportcentrumot pedig használhatná a község.

– Három család is foglalkozik lótenyésztéssel, így a lovasturizmus is fejlõdhet. Vadállományunk is jelentõs, mellette igyekszünk a kitûnõ váli bort népszerûsíteni, július elsõ hetében rendezzük a nyitott pinceprogramot. Ennek keretében az itteni gazdák pincéit lehet felkeresni, lesz mûsor, zene, tánc, vidámság, fõzési lehetõség és tombola. A rendezvényre akár ezer embert is szívesen látunk.

Nagy beruházások zajlottak a faluban az elmúlt években. Telefonfelújítás, kábeltévé, szennyvíz- és vízvezeték-építés. A felszíni vízelvezetési munkálatok egy éve félbeszakadtak, az önkormányzat most próbálja az adósságot (nem ástak árkot a Malom utcában) behajtani a beruházón.

– Nem nagyon van pénzünk komolyabb beruházásokra, pedig például az útfelújítás sürgõs lenne. A hatos út építéséhez részben a falun keresztül hordták a követ, nem a hatalmas teherautókra tervezték ezeket az utakat. A közeljövõben lesz a Váli-völgy polgármestereinek találkozója, ahol együttes fellépést kezdeményezünk a károk helyreállíttatására.

A polgármester édesapja erdész volt, a Vajda-ház melletti kúrián gyerekeskedett. Szívügye tehát a természeti környezet megóvása, hogy a mai Vál megfeleljen a költõ által megénekelt idilli képnek:

„Illatos hegy oldalában,
A tavaszi napsugárban,
Nézni illanó felhõkbe,
Múlt idõkbe, jövendõkbe…”