Fejér megye legészakibb településének nevét a 70-es években, az eocénprogram keretében nyitott bányaüzem tette közismertté. Azóta a bánya bezárt, Mányon a helyi iparûzési adóbevétel egyötödére csökkent. Van-e élet a bánya után – kérdeztük Szabó Zoltánt, aki 2002 óta a község polgármestere.

– Az iparûzési adókiesés érzékenyen érintett bennünket, ugyanakkor munkanélküliséget nem okozott a bánya bezárása, hiszen fõleg Tatabányáról jártak ide dolgozni. Anyagi lehetõségeink tükrében fejlesztési elképzeléseinket jelentõsen vissza kellett fogni. Sajnos a jelenlegi pályázati rendszerben nem nagyon rúgunk labdába, hiszen Fejér megye északi részét fejlett térségként tartják számon, így a felzárkóztató projektekbõl nem részesülhetünk. Az elérhetõ pályázati pénzek nagyon kis összegûek, pár millió forintból nem lehet utakat, pár százezerbõl pedig játszótereket építeni. Beléptünk a Vértes Kistérség Társulásba, a többi településsel együttmûködve talán lesz lehetõség uniós pénzek elnyerésére, pályázatokon való indulásra.

Mányon a munkanélküliség 5,7%-os, a polgármester szerint aki akar, az el tud helyezkedni. Problémát okoz a nagy létszámú (10%) cigány lakosság ragaszkodása hagyományos életformájához, õk munkalehetõség helyett inkább a segélyek felõl érdeklõdnek. Mivel a kisebbségi önkormányzat vezetõje nem adhat nekik közvetlenül segélyt, ezért õt sem ismerik el legitim vezetõnek, mondván biztos õ „nyúlja le” a közpénzeket.

– A községben elenyészõ számú ipari, és jelentõsebb mezõgazdasági vállalkozói réteg él. Fellendülést jelenthet, ha közigazgatási területünkön – az 1-es út és az M-1-es autópálya közötti részen – létrejön a Talentis Iroda által elképzelt ipari park. Ez munkalehetõséget teremtene a jelenleg ingázóknak, talán megoldódna a telefonproblémánk – jelenleg zömében rádió alapú telefonok vannak a faluban –, és a Háromrózsa településrész ivóvízgondja is. Segítene közlekedési nehézségeinken, hiszen a VOLÁN is jelentõsen megritkította járatait.

Mány õslakossága sváb, bár 50 családot kitelepítettek a németországi Leimen környékére. Nem véletlenül õrzik velük a testvérvárosi kapcsolatot, bár az utóbbi idõben már csak az idõsebbek jönnek Mányra, a fiatalok erõteljesen elnémetesedtek. Ezen próbál segíteni az iskolai kapcsolat, melynek keretében évente egy-egy csoport gyerek utazik egymáshoz.

– Hagyományõrzõ csoportjaink (tánccsoport, énekkar, sramlizenekar) valamint a civil szervezõdések (sportegyesület, lovasegyesület, vadásztársaság), és a frissen alakult Mányért Egyesület, no meg a katolikus és református egyház segítségével azon vagyunk, hogy megerõsítsük az emberekben: jó itt élni, tartalmat lehet adni a szabadidõnek, fel lehet oldani a régi vitákat, ellenségeskedéseket. Április végén már harmadszor rendezzük meg a Mányi Lovasnapokat, ahol a háromnapos rendezvényre több ezer vendéget várunk.

Mány nevezetessége, hogy Magyarországon elsõként állítottak szobrot elsõ szabadon választott miniszterelnökünknek, Antall Józsefnek.

– Édesapám – aki jó ismerõse és MDF-beli választmányi társa volt Antall Józsefnek – kezdeményezte a szobor állítását, amely országos, sõt határainkon túli közadakozásból valósult meg. Úgy gondoljuk, hogy az egykori miniszterelnök nagy tetteket hajtott végre, az eltelt idõ bebizonyította, hogy jelentõs történelmi személyiség volt, aki megérdemli a méltó emlékezést és fõhajtást.