A hazai versenytáncmezőny legjobbjai mérkőztek meg Székesfehérvárott

– Egy a villamosiparban tevékenykedő vállalkozás hogyan kerül kapcsolatba a tánccal, miért épp ehhez az eseményhez adták a nevüket?
– A család révén kerültünk kapcsolatba a tánc világával. 1999-ben ismertük meg a Laguna Kulturális és TáncSport Egyesületet, Szilner Tibort és Szilnerné Györe Juditot, amikor édesapám nagybátyjának az unokája elkezdett versenyszerűen táncolni. Később ők kerestek meg bennünket a Lászlóvill Kupa ötletével. 2001-ben az első verseny egy C-kategóriás országos bajnokság volt, a Lagunának pedig sikerült mindjárt az első helyezést is elhoznia. Azóta évről évre megrendeztük ezt a kupát – kivéve 2020-at -, és a folyamatos fejlődésnek köszönhetően 2013-ban már ranglistás versenyt szervezhettünk, ami rendszerint három részből áll: standard, latin-amerikai és tíztánc bajnokság. Az utóbbit a ranglistás versenyek csúcsának tartják, éppen ezért nagyon büszkék vagyunk arra, hogy itt is sikerült szép eredményeket elérniük a táncosainknak. A mostani versenyen a Lagunások négy párossal képviseltették magukat D, C és a B kategóriában, Szilner Konrád és Szelecki Vivien is ott volt a tíztánc felnőtt kategóriában.
– A táncosoknak nagyon fontosak ezek a versenyek, hiszen a bírák pontozzák a párokat, és az összeredményük alapján dönt a Magyar TáncSport Szakszövetség arról, kiket fog delegálni a nemzetközi mezőnybe.

– Milyennek látják az utánpótlást? Jönnek a fiatalok, szeretnek táncolni?
– Rengeteg fiatal páros indult az idei versenyen. A járvány idején picit megtorpant a toborzás, nehézkesebbé vált a felkészülés, de komoly utánpótlásbázisa van a klubnak, ami folyamatosan bővül. Korábban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a lány-fiú arány nem volt megfelelő. Ma már egyetlen leányzónak sem kell feladnia táncos álmait csak azért, mert nem akad párja.

– A fehérváriak mennyire tekintik magukénak ezt az eseményt?
– Nagyon érezzük a helyiek szeretetét, mindig nagy érdeklődés övezi a táncversenyt, a város egyik leglátványosabb, legrangosabb eseményeként tartják számon. Személy szerint polgármester úr is támogatja a Lászlóvill Kupát, melyre az ország minden csücskéből örömmel érkeznek a versenyzők. Sikerült egy olyan nívót elérnünk, amihez szívesen adjuk a nevünket, és úgy tűnik, hogy a város is így van ezzel.
– Az édesapám sajnos már nem vehetett részt az idei versenyen, váratlan halálát még szinte fel sem fogtuk, de biztosan büszke ránk, hogy tovább vittük az örökségét, folytatjuk a táncklub támogatását. Ő mindig kiemelten kezelte a sportot. 2004-ben például az athéni olimpia előtt az úszókat szponzoráltuk, akik ki is jutottak az olimpiára. Hosszú távon végül a tánc lett az a sportág, ami mellé odaálltunk.

– Jövőre jubileumuk lesz. Mit gondol, meg lehet még fejelni az eddigi sikereket?
– Remélem igen! Szeretnénk még egy szinttel feljebb lépni. A távlati terveink között már megfogalmazódott az igénye annak – ami még az én gyerekkoromban megszokott volt -, hogy ezeket a látványos táncversenyeket a televízió is közvetítse. Hogy ezt hogyan, melyik társaságot bevonva sikerül majd tető alá hoznunk, az ma még nem látszik, de bízunk benne, hogy az álmunk valóra válhat, és a televízió képernyőjén keresztül sok-sok otthonba eljuthat majd a Lászlóvill Kupa.

Cseh Teréz