80 éves múltra tekint vissza a Howmet-Köfém Kft.

– Kevés hazai nagyvállalat jutott el olyan messzire, mint a KÖFÉM. Honnan datálódik ez a történet?

– A Székesfehérvári Könnyűfémmű Vállalat a világháború kellős közepén, 1941-ben jött létre német-magyar vegyesvállalatként, amit később államosítottak. A cég életében a legnagyobb változást az 1993-as privatizáció jelentette, amikor az ALCOA többségi tulajdont szerzett a társaságban. Ez volt a második legnagyobb amerikai privatizáció Magyarországon. A külföldi befektető nem csak tőkét hozott, hanem egy újfajta szemléletmódot is meghonosított. Ennek eredményeként ma már egy multinacionális nagyvállalat működik a fehérvári telephelyen.

– Folyamatos fejlődés jellemezte az elmúlt évtizedeket. A különféle akvizícióknak köszönhetően állandó volt a növekedés, amit aztán egy globális portfólió-tisztítás, racionalizálás követett. Ebből a folyamatból mi sem maradtunk ki: 2007-ben eladásra került a présmű üzletágunk, ami most Hydro Magyarország Kft. néven működik; 2009-ben önállósodott a kupakgyártó részlegünk is, ami a VIDEOTON telephelyén ma is üzemel. 2010 környékén az autóipari részegységeket beszállító üzletágunk értékesítésére is sor került.

– Ezt követte aztán 2016-ban az első nagy szétválás, amikor globálisan a cég ketté vált. A globális szétválás lényege az volt, hogy egy önálló vállalatba szervezték azokat az üzletágakat, amelyek tevékenysége a klasszikus alumínium előállításához kapcsolódik, és egy másik vállalatba pedig azokat, amelyeknek a tevékenysége nem. Az előbbi vállalat vitte tovább az Alcoa nevet, míg a másik vállalatba tartozó üzletégak az Arconic cégcsoporthoz kerültek. Nálunk Magyarországon mindez azt jelentette, hogy az addigra 500 fősre növekedett Szolgáltató Központunkat két részre kellett bontani. Az egyik az Alcoa, míg a másik az Arconic cégcsoportnak nyújtott és nyújt mai napig is adminisztratív és pénzügyi szolgáltatásokat. Az évek során egy olyan tudásbázist sikerült Magyarországon kialakítnai, amelyre minden itt működő vállalat anyavállalata folyamatosan igényt tart. Minden a Köfém területén működő egykori Alcoa vállalatnak van Magyarországon Szolgáltató Központja, összességében ezek a Szolgáltató Központok, vagy más néven SSC-k mintegy 700-800 főt alkalmaznak.

– Végül a közelmúlt hozott egy újabb szervezeti változást, és egy ismételt névváltást. 2020 januárjában az Arconic is ketté vált. Az a Társaság, amelyet én képviselek a New York-i Értéktőzsdén jegyzett Howmet-Aerospace leányvállalataként Howmet-Köfém Kft. néven működik.

– Mi lett a hozadéka ennek a nyolcvan esztendőnek?

– Mindannyiunk közös öröksége ez a 80 év. Valamennyi vállalkozás – a Howmet-Köfém Kft., a Hydro Magyarország Kft., az Arconic-Köfém Mill Products Hungary Kft., illetve az Alcoa Shared Service  Kft.- ugyanazon a telephelyen működik megalakulása óta. Így nem csak a gyökereink azonosak, de az évfordulóink is közösek: a központi cég 80, a Keréktermék üzletág, a Szolgáltató Központ, illetve a nemesvámosi Kötőelem üzletág 25, a Turbinalapát-megmunkáló üzletágunk pedig 15 éves.

– Úgy gondolom, összességében az egykori Székesfehérvári Könnyűfémmű nagyon jól járt az amerikai privatizációval, hiszen ha összeadjuk az egykori KÖFÉM üzeltágakként működő cégek mai létszámát, eredményét, akkor azt látjuk, hogy az nagyságrendekkel nagyobb, mint amit annak idején az ALCOA megvásárolt. Folyamatos technológiai fejlődés zajlott, meghonosodott egy biztonságtechnikai szemlélet, sajátunkká vált a minőség iránti elköteleződés. Jól járt a város, ahogy az itt élők, az itt dolgozók is, mert az amerikai befektető nélkül nem lett volna elég erős a vállalat ahhoz, hogy ilyen piaci pozíciót érjen el, nem jutott volna oda, ahol most van.

– Hova jutottak? Kikkel, milyen termékekkel és milyen piacokon versenyeznek?

– A nemesvámosi üzletágunk kötőelemeket gyárt: csavart, szegecseket, olyasmit, amivel össze lehet kötni két elemet. Az egyik legfontosabb termékük a repülőgépipar számára gyártott szegecs. Kevesen tudják, hogy az AIRBUS és a BOING repülőgépeihez a szegecsek nagy része itt készül Magyarországon.

– Önálló üzletágként működik az említett Szolgáltató Központunk, valamint a Köfém telephelyet üzemeltető üzletágunk. Az utóbbi fő feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden rendben menjen körülöttünk. Ide tartozik a portaszolgálat, az orvosi rendelő, az energiaellátás, a saját tűzoltóságunk és a telephely karbantartása valamint a takarítása is. Ezeket a szolgáltatásokat a telephely valamennyi vállalkozása igénybe veszi.

– A Keréktermék üzletágunk a legnagyobb. Kizárólag nehézgépjárművekre, vagyis kamionokra és buszokra gyártunk alumínium keréktárcsákat. Globális piacvezetők vagyunk, vagyis mindenütt, ahol jelen vagyunk, az élen állunk: Európában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban.

– Nemrégiben egy új gyártócsarnokot adtak át. Ez is az említett technológiafejlesztés, korszerűsítés jegyében történt?

– A lehető legmodernebb, leginnovatívabb technológiával gyártjuk a termékeinket. Jellemző cégünknél a folyamatos termékfejlesztés, ami mögött mindig a legmodernebb technológia áll.

– Az egyre kevesebb emberi beavatkozást igénylő ipar 4.0-ás technológia mellett azonban kiemelt figyelmet fordítunk a kollégáinkra is. Ma a Howmet-Köfém Kft. aktív állományi létszáma 1250 fő, de folyamatos a növekedés ezen a téren is. Most is keressük azokat, akik nálunk képzelik a jövőjüket, illetve akikkel mi is szeretnénk együtt dolgozni. Meggyőződésem, hogy minden ezen az egymásra találáson múlik. Ez ma már egyre nehezebb, de nem panaszkodhatunk, eddig még mindig sikerült feltöltenünk a létszámunkat. Nagy valószínűséggel ez a vállalat múltjának, presztizsének, kultúrájának köszönhető.

– Ön mikor került a vállalathoz, illetve mióta áll magyar menedzsment a cég élén?

– 1999-ben, pénzügyi elemzőként kerültem a Keréktermék üzletághoz. 2002-ben pénzügyi vezető, majd regionális pénzügyi vezető lettem, ugyanott. 2009-től a Szolgáltató Központot vezettem, majd egy idő után a vállalat pénzügyi igazgatójává is kineveztek, így a két posztot együtt vittem. A korábbi vezető, Forgó Béla nyugdíjba vonulásakor vettem át a vezérigazgatói stafétát.

– Folyamatosan dolgoztunk azon, hogy felneveljünk egy olyan vezető réteget itthon, akikre rá lehet bízni hosszú távon a cég vezetését. Forgó Béla korábbi vezérigazgató idején került magyar kézbe a menedzsment, és azóta folyamatosan abban is maradt.

– Egy vállalat elfogadottságát nagymértékben befolyásolja, hogyan sikerül beilleszkednie a környezetébe. Milyen a kapcsolata a cégnek az itt élőkkel?

– Az amerikai tulajdonosok – mindegy, hogy épp hogyan hívták a mindenkori alapítványukat – mindig nagy hangsúlyt fektettek a társadalmi szerepvállalásra. Amióta színre léptek, összességében 2,5 milliárd forintot juttattak vissza az itt élőkhöz a városban működő civilszervezeteken keresztül. Csak az elmúlt egy évben közel 200 millió forintot forgattak így vissza, amiből kiemelkedő volt a Szent György Kórháznak juttatott 75 millió forintos, gépbeszerzésre fordítható adomány. A pandémia idején sokan segítettek a Kórháznak, de ez a támogatás volt a legnagyobb összeg, amit az intézmény a vállalati szférától kapott.

– Sokirányú kapcsolatokat ápolunk. A napokban adtunk át egy alapítványi támogatást a Teleki Blanka Gimnáziumnak, az Óbudai Egyetemnek és a Vasvári Pál Gimnáziumnak. Utánuk pedig ismét a kórház következik, egy újabb gépbeszerzésre fordítható adománnyal. Az a célunk, hogy segítsünk elérhetővé tenni a legmodernebb technológiákat az itt dolgozó orvosok, illetve a betegeik számára. Fontos ez számunkra, hiszen a munkatársaink és a családjaik is itt élnek, ebben a városban, illetve a környékén, és úgy érezzük, ezzel tehetünk a legtöbbet értük, az egészségükért.

– Sok más területen is igyekszünk partnerek lenni. Megoldottuk korábban például a Halesz Park vízmentesítését, mert láttuk, hogy egy nagyobb eső után a parkot nem lehetett használni, mert szabályos csónakázó tóvá vált. De támogattuk a Babamúzeumot is, amikor új helyre költözött, mert átéreztük, hogy ez az ügy fontos a fehérváriak számára. Hasonlóképpen az itt élők jólétéhez kívántunk hozzájárulni azzal, hogy a cég egy globális programja keretében fákat ültettünk, illetve fákat ajándékoztunk a dolgozóinknak.

– Hogyan ünnepeltek?

– Nem úgy, ahogy terveztük. Nem volt bekalkulálva, hogy idén két covid-hullámmal is számolnunk kell. A dolgozóinknak különféle programokat szerveztünk, de folyamatosan megjelentünk a helyi televízióban, illetve a lapokban is, megszólaltatva, bemutatva egy-egy dolgozónkat, akik elmondták, miért jó ennél a vállalatnál dolgozni. Mert hála Istennek, sokan szeretnek itt dolgozni, ezt mutatja, hogy nem ritkán nemzedékek egész sora Köfémesként élte-éli az életét. Van olyan kollégánk, akinek a nagyapja, apja is itt dolgozott, és már a gyereke is csatlakozott, itt képzeli a jövőjét. Négy generáció. Nem ritka az sem, hogy férj és feleség ugyanitt vállal munkát. Szerencsére sokan gondolják úgy, hogy ez az a vállalat, ahol jó dolgozni.

– Kiadtunk egy mesekönyvet is, amit az egyik dolgozónk írt, és amit a munkatársaink gyermekeinek rajzai díszítenek.

– Végül, talán a számomra legkedvesebb ünnepi elemként ez év végén, jövő év elején átadunk egy „KÖFÉM 80”-as okos játszóteret, ami a korábban említett négy jogutód cég, illetve az önkormányzat összefogásának köszönhető. Ez szimbolizálja az összetartozásunkat. Ma már ugyan különálló cégek vagyunk, de a gyökereink közösek, mindannyian a ma 80 éves anyacég gyermekei vagyunk.

Cseh Teréz