Az elemző szerint kicsit jobb évre számíthatunk

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere nyitotta meg a fórumot, kiemelve, hogy Székesfehérvár sokat köszönhet a vállalkozásainak, és ez a teljesítmény nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a megyeszékhelyek közötti versenyben a legfejlettebb és a leggyorsabban fejlődő nagyváros címet érdemelte ki Székesfehérvár – hívta fel a figyelmet az Egyensúlyintézet kutatási eredményére a városvezető.
Sinkó Ottó, a VIDEOTON társ-vezérigazgatója bevezető előadásának a Világ 5 év múlva címet adta, és felvetette azon témákat – az autó- és akkumulátoripar jövője, az energiafelhasználás, a nyersanyagokért folyó küzdelem, a klímaváltozás, a munkaerőpiac, a work-life-balance, a geopolitika alakulása – amelyekre a fórum válaszokat ad.
Lakatos Péter köszöntőjében arra a rendszerszintű gátra hívta fel a figyelmet, amit ma Európa versenyképessége, a világ átalakulása jelent. Mindez egyfajta limitet szab a fejlődésnek, már nem csak mi vagyunk sikereink kovácsa. A jó válasz erre: 5% ötletelés, és 95% izzadtság – fejtette ki meglátásait a VIDEOTON társvezérigazgatója.

Infláció

Német Dávid elsőként az inflációs helyzetet értékelte. Jó hírrel szolgálhatott, hiszen a korábbi, kiugró infláció 2023 év végére 5,5%-ra mérséklődött, amire a kormányzati intézkedések is rásegítettek. Probléma azonban, hogy az átlaghoz képest az egyes ágazatok eltérő képet mutatnak, a szolgáltatási szektorban például még mindig 10% körüli az infláció. Mindez továbbra is bizonytalanságot jelent, kérdéses, hogy elindul-e egy újabb inflációs hullám, vagy tartóssá válik egy 4,5% körüli értéken.

– Még mindig folyamatosan nő az aktívak száma. A munkanélküliségi ráta alacsony, ám az átlaghoz képest régiónként jelentős eltérést mutat. Összességében mégis elmondható, hogy a munkaerőpiac feszessége fokozatosan csökken.
– A munkaerőpiacot jelentősen meghatározza a népesség alakulása. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent az aktívak száma. Jó hír viszont, hogy a következő években a csökkenés üteme mérséklődni fog.
– A népességcsökkenés világszintű probléma, már alig akad régió, ahol a ráta pozitív lenne, azaz meghaladná a 2,1-es értéket. Nálunk jelenleg 1,5-1,6 között mozog. Éppen ezért fontos kérdés, hogy sikerül-e az USÁ-hoz hasonló szabályozott bevándorlási-rendszert kiépítenünk, ami a folyamatos munkaerő-utánpótlást biztosítani tudja – foglalta össze a munkaerőpiaci helyzetet az elemző.

Bérek

– A magyar béreloszlás erősen balra tolódó, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban dolgoznak a legtöbben. Ezen mindenképpen változtatni kell, a cél az, hogy a béreloszlás minél inkább középre tolódjon.
– Hasonló képet mutat az is, ha a magyar munkaerő árát vásárlóerőparitáson vizsgáljuk, vagyis, hogy az itteni bérekből a helyi árakon mennyit tudunk vásárolni. A magyar munkaerő olcsó a régió országaihoz képest.
– A GDP tekintetében is az látszik, hogy romlott a munkavállalói oldal helyzete. A nemzeti jövedelemben a bérhányad 2012-höz képest 2021-ben csökkenést mutat. Ugyanakkor a cseheknél, lengyeleknél, szlovákoknál ez az arány növekedni tudott.
– A jobb bérekért a munkavállalóknak is többet kellene tenniük. Régiónkban sajnos még mindig a középfokú végzettség, a szakmunka dominál, és ez determinálja a felzárkózás lehetőségét. A munkaerőpiac bőven fel tudná szívni a magasabb képzettségű munkaerőt. Érdemes lenne erre koncentrálnunk.
– Ugyanezt támasztják alá az oktatásra fordított költségek számai is. Magyarország viszonylag sokat költ a felsőoktatásra, de az alap- és középszintű képzésre 1 főre vetítve ugyanannyit költ. Pedig ahhoz, hogy a felsőfokú képzésnek legyen elegendő inputja, az alapokat kellene megerősíteni, arra többet költeni – fogalmazta meg javaslatait a szakértő.

Költségvetés

– A gazdaság túlzott támogatása, az emelkedő kamatkiadások és az állam fenntartásának magas költségei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett 5,9% helyett 6,9%-os lett a költségvetés hiánya. Így bizonytalan kormányzati célnak tűnik, hogy 2026-ra elérjük a 3%-os költségvetési hiányt. Fokozatos javulás látható és várható, de a kockázatokat tovább növelik az uniós viták, melyek hatására az onnan érkező források elapadhatnak – vázolta a költségvetés helyzetét Németh Dávid.

Kína

– Kína gazdasága jelenleg depresszív hangulatban van. Mentőcsomagokkal próbálják élénkíteni a gazdaságot, de az ingatlanpiaca is küszködik, így az USÁ-hoz való felzárkózás megtorpanni látszik. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben nem fog újra beindulni.
– Kína felemelkedését láthatjuk akkor is, ha a világgazdaság evolúcióját vizsgáljuk. Míg az USA az 50-es évekbeli csúcsa után mára jelentősen visszaesett, és továbbra is lefelé tart, addig Kína egyértelmű növekedésnek indult. Európa a 2000-es évektől hanyatlásnak indult, elveszítette egyensúlyát, és ez olyan probléma, amivel mielőbb foglalkozni kell – hívta fel a figyelmet a veszélyre az vezető pénzügyi szakember.

Növekedési kilátások

– A német gazdaság betegeskedik, és ez ránk is hatással van. A kiemelt feldolgozóipari ágazatokban egyértelműen csökkent a megrendelésszám, a gazdaság szenved. Az építőipar elindult fölfelé. A villamosberendezés-gyártó és az akkumulátorpiacon megtorpanás látszik, a járműipart pedig egyfajta oldalazás jellemzi.
– Az idei évre az iparban kismértékű növekedést prognosztizálhatunk, az exportpiacaink javulnak, mindez 2-2,5% körüli növekedéshez lehet elegendő.
– Ahol értéket tudtunk teremteni 2023-ban, a mezőgazdaság volt, de az idei esztendőre már nem várunk jobb évet ezen a területen.
– A kiskereskedelemben a jelentős visszaesést követően visszatértünk a covid előtti szintre, de a forgalom növekedése inkább csak az év második felére várható. Ezt segíti a 8-10% körüli reálbérnövekedés is, így ebben a szférában 2024-re összességében 4-4,5% körüli növekedés várható.
– Növekedés várható a piaci szolgáltatásoknál is, így összességében 2024-re 2,3-2,4%-kal kalkulálhatunk – foglalta össze a jövőre vonatkozó kilátásokat a banki szakértő.

A következő 10 év

– Kormányzati cél, hogy 2030-ra 90%-os felzárkózást érjünk el az európai uniós átlaghoz képest. Míg a szlovéneknek, cseheknek, lengyeleknek és a románoknak a jelentős felzárkózási ütemükből adódóan reális esélyük van ezt elérni, addig – én úgy látom -, Magyarország jó, ha 2033-ig eléri a 80-85%-ot.
– A világ egy nagyon kényes egyensúlyban van, amiben kockázatot rejt az Egyesült Államok gazdasága épp úgy, mint a geopolitikai változások. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a külső mutatóinkat mielőbb rendeznünk kell. Ha kibillenünk az egyensúlyunkból, az hosszú távon súlyos következményekkel járhat – foglalta össze a helyzetet a gazdasági szakértő.
Németh Dávid szót ejtett még az energiapiacról is, mely rendeződni látszik, Európa immáron elegendő LNG-kapacitással rendelkezik. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy míg Oroszország szerepe csökkent, Norvégiáé nőtt, az Egyesült Államok szabályosan berobbant LNG-szállítóként. Mindez minimum elgondolkodtató.