Méhésztalálkozó, vándorgyűlés, konferencia és vásár

Magyarországról és külföldről egyaránt sokakat vonzott a program rendezőként, kiállítóként, árusként, előadóként, résztvevőként, érdeklődőként. Az ágazat jelentőségét jól mutatja, hogy Fejér vármegye 108 településén mintegy 800 méhész tevékenykedik.
A vándorgyűlés hagyománya 1850-ig nyúlik vissza. Első alkalommal német, osztrák, magyar szakmabeliek találkoztak. Később ezek a többnapos szakmai gyűlések kiállításokkal, vásárokkal egészültek ki, tízezreket megmozgatva világszerte. 1892 és 1914 azért fontos dátum, mert Budapest kapott rendezési jogot. A világháború átírta a folytatást. Rendkívüli dolog, hogy 112 év után újraéledt a hagyomány: megrendezték a 60. vándorgyűlést, mégpedig Székesfehérváron.
Házigazdaként a Méhészek Fejér Megyei Egyesülete és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület bonyolította le a rendezvényt. Már reggel 7-kor érződött a vásári hangulat, amikor elkezdődött a szakmabeliek méhészeti eszközvására. Voltak visszatérő értékesítők, és első alkalommal kiállítók egyaránt, majd nyolcvanan.
A hagyományostól a legújabb fejlesztésekig bemutatták a méhészeti termékeket, gépeket, eszközöket, melyeket megvásárolni vagy megrendelni is lehetett a műlép gyártás kellékeitől a cukorlepényeken, munkaruházaton át az akkumulátoros kertigépekig.
A szakmai konferencia előadásai a klímaváltozás és a globalizáció hatásairól szóltak – külföldi tapasztalatokat is láttatva. dr. Kovács Gergő Péter a klímaváltozás hazai szántóföldi növénytermesztésre gyakorolt következményei témát mutatta be. Borovics Attila azt ecsetelte, hogy az erdőállomány változásai hogyan hatnak vissza a méhészetre.
Prof. dr. Aslı Özkırım előadása az ázsiai kis méhatka törökországi kártevését és annak tanulságait láttatta. Ariel Sanchez Soldevila az ázsiai lódarázs elleni védekezés két évtizedes francia tapasztalatairól számolt be. Interaktívnak számított az a lehetőség, hogy a hallgatóság kérdezhetett a témák szakértőitől.
A konferenciaterem végességét azzal ellensúlyozták, hogy kivetítőkön is követhetni lehetett az eseményeket. A műhelybeszélgetések a kaptárfűtés, a pályázati lehetőségek, a női méhészek találkozója és az oxálsav használata témákat dolgozták föl vezető szakemberek irányításával.
 A tanácskozás idején már javában zajlott a nagyközönség kedvence, a mézvásár. Szinte minden standnál kóstolót tartottak a különleges gyógynövényes, gyümölcsös és hagyományos ízvilágú finomságokból. Selyemfű-, menta-, gesztenye-, zsálya-, repce-, citromfű, virág-, napraforgóméz, erdei mézharmat, hogy csak néhányat említsek a közkedvelt akác és hárs mellett. A mézeskalács, méznyalóka, mézes puszedli szintén kapós terméknek bizonyult.
A „rokon” szakmák meghívottjai sajtot, szarvasgomba készítményeket, mézborokat kínáltak, és a bőrösök, táskások, textilesek, kosarasok sem maradtak ki a vásárból. A szakmai és közönségprogramokon meg-megjelent Pickelhaupt Anna mézkirálynő, akivel szívesen szelfiztek a résztvevők.
Dr. Göde Andrea