Kapcsolatépítés a várossal, a VOSZ tagjaival – ez a fő célkitűzés

Közvetlenül pályázható uniós források
Petri Bernadett miniszteri biztos, EU-szakértő, jogász a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkájáról, illetve a közvetlen uniós forrásokról adott tájékoztatást. Egy „étlapot” tárt elénk, mely a vállalkozások fejlesztéséről szól. Ahhoz, hogy ezt a rendszert megértsük, szót kellett ejtenie az Európai Unió 2027-ig tartó költségvetéséről, és az utána várható változásokról is.
– Az Unió jelenlegi költségvetése három fő részből áll: az Operatív Programokból, amit a Kohéziós Alap finanszíroz, a második a Közös Agrárpolitika, a harmadik pedig az Új Prioritások. Összesen 53 féle program létezik ezeken belül, és nem ritka, hogy 18-20 ezer pályázati kiírás van érvényben – kezdte ismertetőjét a szakértő.
Az Unió – mint megtudtuk – bizonyos prioritásokra fűzte fel ezeket a programokat, és Petri Bernadett szerint ezek vélhetően ’28 után is megmaradnak. Ilyen például a digitális átállás (gépi tanulás, robotika, mesterséges intelligencia-megoldások a gyártásban stb.).
A miniszteri biztos arra is rámutatott, milyen országos, és régión belüli eltérések mutatkoznak a közvetlen uniós források lehívásában. Egyértelmű, hogy a keleteurópai régió jelentős lemaradásban van. Sokkal kisebb arányban tudták igénybe venni ezeket a forrásokat, mint nyugateurópai társaik, ezen mindenképpen változtatni kell. Igyekeznünk kell, hogy beletanuljunk abba, hogyan lehet ezekért a forrásokért pályázni. Ezek ugyanis a társadalom szinte minden szereplője számára elérhetőek, de különösen kedveli az Unió a szektorokon átnyúló, az együttműködéseken alapuló pályázatokat, ezért ebben is érdemes gondolkodni.
A legnépszerűbb, kkv-kat érintő uniós programok
A biztosasszony a rengeteg program közül kiemelte az Egységes Piac Programot, melyben egy kkv-versenyképességet segítő pályázati kiírás is van. Ide olyan pályázatot célszerű beadni – javasolta -, amely valamilyen társadalmi-gazdasági kérdésre keresi a megoldást.
– Könnyen pályázható a Digitális Európa Program is, de ajánlom a vállalkozók figyelmébe az EDIH-eket is, mely szervezetek digitális képességfejlesztést végeznek a vállalkozások számára. Érdemes belépni ezekbe tagként, és igénybe venni a képzéseiket. Technológiai szempontból is kaphatnak itt ingyenes tanácsadást, sőt gyakorlatias segítségre is számíthatnak tőlük. Olyan napi szintű kérdésekre lehet itt választ kapni, mint például, hogy hogyan alkossanak meg egy robotika megoldást, milyen jogszabályi környezet kell hozzá, vagy épp hogyan lehet bevezetni egy chatbotot.
A LIFE Programról is szót ejtett, ami az önkormányzatokat, társadalmi szervezeteket, vállalkozásokat egyaránt érintő lehetőség. Elsősorban a környezetvédelemről, a zöld átállásról szól.
– A CASCADE finanszírozás talán a legérdekesebb a vállalkozások számára – hívta fel a figyelmet a programra a jogásznő -, ez az úgynevezett lépcsőzetes, vagy harmadikfeles finanszírozás. A logikája az, hogy egy nagyobb piaci szereplő lép kapcsolatba az Univóval, melyre rábíznak egy adott céllal egy jelentősebb forrást, amit aztán a szokásosnál jóval egyszerűbb módon tud tovább osztani a szervezet. Így ezen az úton egyszerűen és gyorsan hozzá lehet jutni kisebb összegű, célzott forrásokhoz. Például lehet ez egy biztonságtechnikai rendszer kiépítése.
Érdemes az MFOI
tapasztalataira építeni
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda – hangsúlyozta az ügyvezető -, mindenben a vállalkozók segítségére van. Onnantól kezdve, hogy figyeli ezt a rengeteg pályázatot, személyre szóló tanácsot ad, részt vesz a pályázat megalkotásában, sőt, ha kell, akár a projekt végrehajtásában is, ami nem ritkán éveken át tartó együttműködést jelent. Emellett egyetemi képzésekkel, tréningekkel is segítik vállalati, intézményi vagy más szervezeti csapatok felkészítését a pályázati feladatokra.
2028-tól szinte
mindenért Brüsszelbe kell pályázni
Petri Bernadett a 2028 utáni új finanszírozási rendszerről is megosztott pár gondolatot. Az új 7 éves költségvetési ciklusban az eddig népszerű Kohéziós Alapok rendkívüli módon le fognak szűkülni, tehát nem, vagy alig lesznek Operatív Programok. Ráadásul az ezekre fordítható források össze lesznek vonva az agrártámogatásokkal, ami még inkább szűkíteni fogja a lehetőségeket. A pályázatok a jövőben brüsszeli direkt forrásokként fognak megjelenni. Erre ezért időben fel kell készülni!
Lesz egy gigaméretű versenyképességi alap, és ennek a forrásaiért fog mindenki versenyezni. A rutinosabbak már most konzorciumokat alapítanak, hogy később a megnyíló pályázatokon azonnal indulni tudjanak.
– Aki lemarad, az kimarad. Használják ki a lehetőséget, és forduljanak az MFOI felé segítségért! –
zárta előadását az iroda vezetője.
Kontinuitás
korszakváltás idején
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere előadásában arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogy „Mit hoz 2026 a város, az önkormányzat számára?”.
– Mivel minden tervezés alapja a költségvetés, ezért ennek főbb számairól, és az azok mögött húzódó célokról fogok szót ejteni – kezdte az ismertetőjét a városvezető. – Mind a hazai politikai környezet, mind a geopolitikai helyzet rendkívül bizonytalan, nem kedvez a tervezésnek. Ennek ellenére Székesfehérvár stabil, adósság nélküli, takarékos, felhalmozó tervezésre képes – ismertette az általános helyzetet.
Megtudhattuk azt is, hogy a költségvetés főösszege 89,5 Mrd Ft, és hogy volt már ennél jóval magasabb is, amikor valamilyen nagyberuházás is megjelent a számokban. Ennél sokkal fontosabb paraméternek tartotta azonban a saját bevételeket, ami most 42,5 Mrd Ft, és aminek jelentős része a helyi iparűzési adóból származik. Érdekességként kiemelte, hogy ezek a számok a 2023-2024-es év teljesítményét tükrözik vissza, hiszen körülbelül másfél évnyi eltolódás van a gazdaság tényleges teljesítménye és az adóbefizetés között, erre a tervezéskor mindenképpen oda is kell figyelni.
A bevételek második legnagyobb tétele az államtól kapott támogatás, a működési normatíva, ami 15,3 Mrd Ft. Ez nominálisan növekvő tétel ugyan, de reálértékén már kevésbé az.
Természetesen uniós finanszírozási tételek is vannak a költségvetésben, ami most nagyon szerény, mindössze 2,4 Mrd Ft. Fontos tudni azt is, hogy Fehérváron uniós forrásra épülő, megkezdett beruházást nem kellett leállítani, az uniós támogatások befagyasztása miatt. A kormány hazai forrásokból ezt pótolta.
Az uniós fejlesztési támogatások sajnálatos módon jelentősen visszaestek. A tervezett nagy állami beruházások elmaradtak, és ez Székesfehérvárat is negatívan érintette. Ilyen megvalósításra váró projekt például az intermodális közlekedési központ kialakítása, ami a vasútállomást és a környékét célozza rendezni, vagy az M200-as gyorsforgalmi út.
A városvezető a kiadási oldalról is beszélt, ennek legnagyobb tétele 62,5 Mrd Ft, a város működési költsége. Fejlesztésre, felújításra közel 17 Mrd Ft-ot terveztek, a tartalék pedig meghaladja a 12 Mrd Ft-ot, amiből a ténylegesen szabad 3 Mrd Ft. A városnak nincs adóssága, még bújtatva, az intézményeinél sem – hangsúlyozta a polgármester.
Változás kell, de az ördög a részletekben bújuk meg
– A szolidaritási adó 9,5 Mrd Ft, ami nagyon jelentős összeg – mutatott rá Cser-Palkovics András -, de még így sem vagyunk nettó befizetők, mert az államtól ennél nagyobb támogatást kapunk. Mégis ez már egy akkora összeg, ami éppen azokat a városokat fogja vissza, amelyek a gazdasági fejlődés motorjai. Ebből tudnánk biztosítani azt a gazdasági környezetet, ami a vállalatainkat versenyképessé, vonzóvá teszi. Ezért ezen biztosan változtatni kell. A változás azonban önmagában még nem biztos, hogy pozitív, hiszen az sem mindegy, hogy a jövőben milyen plusz feladatokat kapnak majd az önkormányzatok – jegyezte meg a városvezető.
– Az adósságkonszolidáció óriási segítség volt az önkormányzatoknak. Az átalakítás így is úgy is tervben volt már, mert szükség van rá, de hogy az állami költségvetésnek majd milyen forrásai lesznek erre, azt egyelőre csak aggodalommal figyeljük.
– A helyi közösségeket vélhetően továbbra is a helyi önkormányzatok fogják majd össze, ezért is pártolom, hogy minél több döntés lokálisan születhessen meg. Ez alatt azt is értem, hogy állami vonalon is legyen valódi döntési kompetenciája és költségvetési mozgástere a helyi vezetőknek.
– Az új kormány előtt rengeteg feladat áll, várjuk a fejleményeket – zárta gondolatait a megyei jogú város vezetője.
A rendezvény pódiumbeszélgetéssel zárult. A kérdésekre Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester válaszolt.
Az Üzletei Reggelikre kéthavonta kerül sor, a következőt június 10-én tartják.
Cseh Teréz