Csém egy sóhajtásnyira fekszik Komáromtól, a megye északnyugati részén. Oklevélben elõször 1209-ben szerepel elõször, Cém néven. Sokáig Csémpusztaként szerepelt a térképeken, elõször Mocsához, majd Nagyigmándhoz tartozott közigazgatásilag. 1989-ben kapott községi rangot. 495-en lakják, ennek ellenére komoly közösségi élet zajlik a faluban. Az önkormányzat mindössze harmincmillióból gazdálkodhat, ennek ellenére jut fejlesztésekre, rendezvények támogatására is belõle. Aranyosi István polgármesterrel beszélgettünk.

A faluban alig van munkahely, ráadásul többen dolgoztak a Komáromi Mezõgazdasági Rt-ben, ahol az átszervezések miatt sokakat elbocsátottak.
– 12-14 fõt érintett Csémen a létszámleépítés – sorolja Aranyosi István -, nekik most jár le a munkanélküli segély, ezért gondoskodnunk kell valamilyen formában a foglalkoztatásukról. Ezért, kihasználva az autópálya közelségét, rendezési tervünkben kijelöltünk egy területet, amely vegyes beruházásban ipari, kereskedelmi cégeknek adhat otthont. Jelentkezõk is vannak, körvonalazódott egy takarmánykeverõ üzem létesítése, amely munkát adhat a korábban hasonló területen dolgozóknak. Ha minden elképzeléseink szerint alakul, még az idén elindulhat a beruházás.

A községnek, mivel nemrég lett önálló, nincs vagyona, sem föld, sem ingatlan, így fedezet nélkül hiteleket sem vehetnek fel. Így a komáromi kistérségi társulás keretében, másokkal összefogva adtak be pályázatokat a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási feladatok megoldására. Pozitív tapasztalataik vannak az intézményi társulásokról, hiszen ezek jelentõsen kímélik szûkös költségvetésüket. Csém körjegyzõséghez tartozik, melynek központja Nagyigmánd, ugyanide járnak a gyerekek iskolába. A faluban csak fiókóvoda mûködik.
– Sajnos kevés a gyerek, ám mostanság – hála a frissen betelepült fiataloknak – egyre több kismama tologat babakocsit az utcán. Idén öt új ház épül, gyakorlatilag nincs a faluban üres lakás. Igyekszünk minden évben valamilyen fejlesztést megvalósítani, amely hozzájárulhat a lakosság közérzetének javításához. Jogosultak vagyunk területi kiegyenlítõ támogatásra, amely beruházásaink értékének mintegy 70 %-át fedezi.

2002-ben felújították az óvodaépületet, 2003-ban pedig az orvosi rendelõt. Tavaly a mûvelõdési ház és a ravatalozó került sorra, idén pedig elõkészítés alatt áll a belterületi utak helyreállítása, a munka 2006-ban fejezõdhet be. A faluban nincs szennyvízcsatorna, ennek megépítése egyelõre a jövõ zenéje.
– Folyamatosan, minden évben elkülönítünk pénzt a jelenleg 2000 kötetes könyvtár fejlesztésére. Nagyon sokan beiratkoztak, ezért nem hanyagolhatjuk el a könyvvásárlást. Alpolgármesterünk társadalmi munkában végzi a mûvelõdési ház és könyvtárvezetõi munkát. Örvendetes, hogy több civil szervezet is szervezi a programokat, a szabadidõ hasznos eltöltését.

Az idõsebb korosztálynak a nyugdíjas klub rendez összejöveteleket, ünnepségeket, kirándulásokat. A sportkörben a focicsapat a megyei másodosztályban szerepel, így elfoglaltságot ad a serdülõ, ifjúsági és felnõtt férfilakosságnak. A kismama klub és az aerobik klub a fiatal asszonyokat, iskolás leányokat várja, a mûvészi torna csoport foglalkozásaira pedig óvodások és kisiskolások járnak. Az óvoda rendszeresen szervez játszóházakat a legkisebbeknek, decemberben pedig az öregek napján a nyugdíjasok találkozhatnak egymással.
– Rendezvényeink közül kiemelkedik a most megrendezett falunap, amely mára vonzóbb a hagyományos Anna-napi búcsúnál. Tizenharmadikán délelõtt gyermekprogramok – játszóház, bohócmûsor – voltak, valamint kispályás focitorna zajlott. A gyerekeknek a légvár és a körhinta ingyenes volt, ennek költségeit átvállalta az önkormányzat. Délután a szõnyi Brigetio Légió tartott római kori bemutatót és ételkóstolót, felléptek mûvészi tornászaink, volt szalon- és akrobatikus táncbemutató. Focistáink az NB-I-es Székesfehérvárt látták vendégül, az eredményt fedje jótékony homály… Rendeztünk rodeoversenyt, a Mikroszkóp Színpad Hacsek és Sajója is fellépett. A hastáncbemutató és a karaoke-verseny után hangulatos bál zárta a falunapot.

Csémen októberre újabb rendezvényt terveznek: megünneplik a település legrégebbi épülete, a katolikus templom felszentelésének 150 éves évfordulóját. Az ünnepi szentmise után a kiváló akusztikájú templomban a Vox Femina kórus ad hangversenyt, majd bemutatják Bilkó István: Csém története címû helytörténeti könyvét. A faluban tehát zajlik az élet, bizonyítva mondás igazát: nem mindig a méret a lényeg.

Veér Károly