A Népszabadság 2008. november 26-án megjelent Felsõoktatás felsõfokon címû kiadványának összesített rangsorában a veszprémi székhelyû Pannon Egyetem az elõkelõ 5. helyezést érte el. A kiadvány szerkesztõi 40 felsõoktatási intézményt hasonlítottak össze 20-féle szempont szerint elemezve, rangsorolva az intézményeket. A Pannon Egyetem mögött végzett a felmérésben többek között a Miskolci Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Kodolányi János, valamint a Kaposvári Fõiskola is. Kérdéseinkre dr. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora válaszolt.

– Melyek azok az idei intézkedések, amelyek Ön szerint elõsegítették az elõkelõ helyezést?
– A Pannon Egyetem az elmúlt idõszakban nagyon sokat tett a minõségi oktatás fejlesztéséért, a K+F+I tevékenység erõsítése és a hallgatói szolgáltatások színvonalának emelése érdekében, amely erõfeszítések megalapozzák az országos rangsorban elfoglalt 5. helyünket.
Egyetemünk sikerének egyik kulcsa megújuló képességében rejlik. Az elmúlt években beindult, és jelenleg is zajló felsõoktatási reform-folyamatban is meghatározó szerepet töltünk be. Az országban az elsõk között indítottuk el 2004 szeptemberében az új típusú alapképzést mérnök informatikus szakon. Azóta folyamatosan aktív szerepet vállalunk a további alap-, és mesterképzések akkreditációjában, és elindításában. Az elmúlt évben határozott lépéseket tettünk az idegen nyelven oktatott szakok számának jelentõs növelésére.
Mindig is kiemelten kezeltük a minõsített oktatók arányának növelését, támogatjuk oktatóinkat, kollégáinkat a tudományos fokozatok elérésében. Nagy hangsúlyt fektettünk a PhD képzésre, a PhD hallgatóink számának növelésére. Egyetemünk oktatói, kutatói által közzétett publikációk, valamint ezek impakt faktora évek óta kimagasló a hazai felsõoktatás viszonylatában. Stratégiai céljaink között szerepel a tehetséggondozás, a kiváló képességû fiatalok kiemelt támogatása. A K+F+I bevételeink az utóbbi idõszakban ugyancsak jelentõsen növekedtek, köszönhetõen a gazdasági szféra szereplõivel való együttmûködés kiszélesítésének, erõsítésének. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk beiskolázási programunkra, az egyetemi arculat fejlesztésére, tartalmában és megjelenésében is magas színvonalú kiadványok elkészítésére.

– Milyen, a rangsorolás szempontjait érintõ változtatásokat, fejlesztéseket terveznek a jövõben?
– Tovább kívánjuk erõsíteni az Egyetem regionális szerepvállalását, a Közép-dunántúli Régió szellemi, tudományos fellegváraként egy jól mûködõ hálózat kiépítésén munkálkodunk a térség vállalataival, intézményeivel. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal, az önkormányzatokkal és a gazdasági szereplõkkel való együttmûködést.  Nagyra értékeljük a Veszprém és Székesfehérvár Megyei Jogú Városok,
a Keszthelyi és a Nagykanizsai Városi  Önkormányzatok és a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatását, és  a közös pályázataink során nyújtott segítségüket. Közös pályázatainkkal a regionális/megyei/városi fejlesztési célkitûzések megvalósítását kívánjuk elérni az egyetemi kutatási+fejlesztési+innovációs eredmények hasznosítása révén.

A középiskolákkal új típusú kapcsolatrendszer kialakításán munkálkodunk annak érdekében, hogy minél magasabban képzett hallgatók lépjenek be a felsõoktatásba: tudománynépszerûsítõ elõadások tartása a középiskolákban, labor-, óralátogatások szervezése gimnazisták számára, stb. Felnõttképzési programjainkat folyamatosan korszerûsítjük, a munkaerõpiac igényeinek figyelembevételével, az élethosszig tartó tanulási programban való egyetemi részvétel erõsítése érdekében. Ennek jegyében határozott lépéseket tettünk a digitális tananyag-fejlesztés, a távoktatás feltételeinek megteremtésére, együttmûködési megállapodásokat kötünk a régió felsõoktatási intézményeivel közös képzések (alap- és mesterszakok) létrehozása céljából.

– Mit gondol, a Felsõoktatás felsõfokon c. könyv szerkesztõinek milyen, új szempontokat kellene felvennie a meglévõkhöz, hogy az eredmény még közelebb állhasson a valósághoz?
– Napjainkban egyre határozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy az egyetem a régió „társadalmi-gazdasági motorja” legyen. Célszerû lenne kidolgozni egy olyan szempontrendszert/mutatót, ami a fenti elvárásnak való megfelelés mértékét tükrözi, pl. az egyetem innovatív tevékenységének eredményét, start-up, illetve spin-off cégek létesítését, mûködését értékeli.
Nagyon fontosnak tartjuk a munkaadók, vállalati vezetõk véleményét a pályakezdõ diplomások kompetenciáiról, munkahelyi megfelelésükkel kapcsolatban.
Egyre fontosabb szerepet kaphat az egyetemi tanulmányok folytatásával kapcsolatos költségek mértéke – költségtérítés, útiköltség, kollégiumi díjak, stb.
Vannak olyan tényezõk, amelyek nehezen mérhetõk, ugyanakkor a felsõoktatási intézmények fontos értékmérõi, mint a hallgatók komfortérzete, az oktatókba vetett bizalom mértéke, a hallgatói közösségek megléte, összetartó ereje, a hallgatók – oktatók közötti viszony közvetlensége.