2007 július 12-én Debreczenyi János, Veszprém polgármestere köszöntötte a Pannon Egyetem új rektorát, Dr. Rédey Ákost. Beszédében kiemelte – a város nagyrészt az egyetemnek köszönheti jelenlegi, társpólusi szerepét. A Pannon Egyetem és Veszprém város sorsa, történelme már a kezdetektõl szorosan összefonódik, a helyi gazdasági életet meghatározza a kampusz, mûködése szinte nélkülözhetetlen az ipar megtartásában. Az ökopolisz programmal elindult egy modern, a tudományos és a közszféra közötti együttmûködés, amelynek további fejlõdésére a jelenlegi önkormányzat még több hangsúlyt fektet. A Pannon Egyetemnek azonban regionális szinten is fontos feladata van a kutatás-fejlesztés, innováció területén.

Ebben, a további fejlõdés szempontjából meghatározó idõszakban avatták rektorrá Dr. Rédey Ákost, akit a képzések és az egyetem helyzetérõl, regionális szerepérõl kérdeztünk.

– 2003. júliusától stratégiai rektorhelyettesként az egyetem fejlesztésével, regionális és országos pályázatokkal, kooperációs kutatási központ és regionális tudásközpont kialakításával foglalkozott.
– Az egyetem regionális szerepvállalása már évekkel ezelõtt megkezdõdött. A 2006. március 1-i névváltozás (Veszprémi Egyetemrõl Pannon Egyetemre) több éves regionális együttmûködési folyamatnak az eredménye. Az 1949-ben alapított és 1951-ben önállósodott, egykarú Veszprémi Vegyipari Egyetem mára a Dunántúlt átfogó intézményrendszerrel mûködik, a veszprémi központon túl keszthelyi, nagykanizsai, székesfehérvári, pápai, ajkai, szombathelyi és budapesti helyszíneken is.
A regionalitás markánsan azonban az elmúlt néhány évben jelentkezett, amikor a hagyományos kutatás-fejlesztés mellett megjelent az innovációs tevékenység, a szolgáltatásnyújtás, a határozottabb gazdasági szerepvállalás és a szorosabb önkormányzati együttmûködés. A folyamat elsõ lépései között említhetem a 2004-ben alakult konzorciumot, amely célja az volt, hogy közös pályázati tevékenység útján dolgozzuk ki az új típusú, Bologna folyamatra épülõ lineáris képzés feltételeit és fejlesszük az infrastruktúránkat. A konzorciumban az Egyetemünkön kívül, a Dunaújvárosi Fõiskola és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara vett részt, és a közös pályázaton több, mint 1 milliárd Ft támogatást nyertünk. A projekt célja az elengedhetetlen intézményi fejlesztés megvalósítása volt.
Az elmúlt négy-öt évben igyekeztünk jól mûködõ kapcsolatokat kialakítani a gazdaság szereplõivel, hiszen a Pannon Egyetem a tudományos szférán túl csak a gazdasági társaságok és az önkormányzat bevonásával mûködhet a régió tudásközpontjaként. Ebben jelentõs segítséget jelentett az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a regionális programok elfogadása, a pólusprogram kidolgozása.

– A székesfehérvári innovációs park partner, vagy  konkurencia?
– A székesfehérvári innovációs park és a Pannon Egyetem tevékenysége szervesen kiegészítik egymást, hiszen a pólusok célját tekintve Székesfehérvár erõteljesen elmozdult az informatikai és a mechatronikai kutatások irányába, melyet Pannon Egyetem kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenysége hatékonyan támogat.

– A Pannon Egyetem két nagy projektjének – az Ökopolisznak és az Infopolisznak – elõkészítését koordinálta rektorhelyettesként.
– Az Infopolisz program az Informatikai Kar és az IT cégek együttmûködésében informatikai biztonság, egészségügyi informatika, info-, bio- és nano technológia és logisztikai rendszerek információs technológiája projekteket koordinálja. Az Ökopolisz program célja, hogy tudásintenzív, magas hozzáadott értékû tevékenységeket generáljon, a társadalom és a gazdaság a régió erõforrásaira építve, ezáltal biztosítva a versenyképességet és a nemzetközileg elismert regionális szerepet. Az Ökopolisz program több vertikális és horizontális alprogramból áll. A program kapcsolódik a Pannon Tudományos és Technológiai Parkhoz, amely feltehetõleg a veszprém-szentkirályszabadjai repülõtér közelében kap helyet. Az alprogramok között a zöld technológiák, a környezetbarát mezõgazdasági megoldások, környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások, a zöld vegyipari vertikum fejlesztése, a bioenergetika, a biomotorhajtóanyagok emelhetõk ki. Az e-pillér alprogram az e-kormányzat, az e-közigazgatás és az e-egyetem létrehozását célzó projekteket öleli fel, melyek célja a gazdasági környezet kihívásainak és a lakossági elvárásoknak megfelelõ szolgáltató jellegû közigazgatás kialakítása.

– Ennek eredményeként alakult meg az Elsõ Magyar e-Közigazgatási Klaszter idén júniusban?
– Az Ökopolisz program egyik prioritása, hogy a régió az ország egyik legjelentõsebb e-tudásközpontjává váljon. Az e-klaszterben az Albacomp Zrt, a Pannon Egyetem, Veszprém, és Balatonfüred önkormányzatai tagként vesznek részt, és várhatóan hamarosan csatlakozik Ajka, Várpalota és Tatabánya is. A klaszter célja az e-közigazgatás közös keretrendszerének kialakítása, amelyhez igazodva kiépülhet az országban az elektronikus önkormányzás.

– Rektorként milyen irányt tart követendõnek az egyetem képzési oldalát tekintve?
– Az oktatáson belül a minõségi szempontoknak elsõdleges szerepet kell betölteniük a Bologna folyamat szerinti oktatási programjainknak a kidolgozása és indítása során. A Pannon Egyetem az elmúlt évek integrációinak és bõvüléseinek eredményeként jelentõsen növelte a hallgatói létszámot a nemzetközileg elismert, akkreditált doktori iskoláink fejlesztése mellett.
Jelenleg a minõségi képzés és a magas szintû kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység biztosítása a Pannon Egyetem alapvetõ célkitûzése, hogy ezek révén a regionális szerepvállalásunkat és az ország meghatározó egyetemei közötti pozíciónkat tovább tudjuk erõsíteni.