Elsőként készült el a Szent Mihály Főszékesegyház, ismét látogathatóvá vált a várnegyed, a Körmendy Ház, a Biró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes terei. A 35 ezer négyzetméter épített terület mellett 10 ezer négyzetméter kert is megújul 2025-re, melyek közül mostanra a Körmendy Ház és a Nagyszeminárium kertjét vehetik birtokba a látogatók, a Biró-Giczey Ház belső udvarával egyetemben.

A hivatalos megnyitónak a Szent Mihály Főszékesegyház adott otthont. Dr. Takáts István, a főszékesegyház plébánosa, általános érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Az eseményen tiszteletét tette dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Nacsa Lőrinc miniszteri biztos, Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője, Takács Szabolcs főispán, valamint Porga Gyula polgármester.

Ezt követően felcsendült a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa által támogatott Gizella Fanfár Pályázat győztes műve, amelyet Malek Miklós komponált. Ezután Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, hogy a Veszprémi Főegyházmegye jelmondata, „Őseink hite a jövő reménye” a város mottója is lehetne.

– Biztos vagyok, hogy ez a gondolat vezérelte annak idején Volkra Ottó püspököt, aki a leégett Veszprémbe, feldúlt várba érkezve nem a település pusztulása mellett döntött, hanem a jövőre gondolva iskolát alapított. Később Padányi Biró Márton, Ranolder János, Hornig Károly püspökök is azért építkeztek, újítottak, mert a jövőt formálták az őseink hitére támaszkodva. Mi, most 2023-ban szintén arra kaptunk megbízást, hogy a jövőt formáljuk. Hálásan köszönöm Érsek atyának, hogy volt bátorsága, kitartása ezt a hatalmas beruházást megkezdeni és elvégezni – hangsúlyozta a városvezető.

Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kiemelte, az egykori kanonok és kutató, Gutheil Jenő is arról írt egyik könyvében, hogy már 866-ban működött Veszprémben a Szent Mihály érsekség.

– Itt, ahol Szent István és Koppány csatázott, eldőlt a magyarság sorsa. A keresztény világ legkeletibb bástyája lettünk. A veszprémi vár a történelem számos pillanatáról tanúskodik, és megújulásával nemcsak a múltunkat, a történelmünket helyezzük méltó helyre, hanem az önazonosságunkat is visszakapjuk. A várfokról nemcsak a Bakonyig látunk el, hanem itt időzve megértjük, milyen veszpréminek, kereszténynek és magyarnak lenni – szögezte le.

Dr. Udvardy György érsek Izaiás prófétát (60.1) idézte: „Kelj föl, ragyogj Jeruzsálem, az Úr dicsősége felragyogott fölötted!”
– Számunkra ez az üzenet azt jelenti, a földi világ keretei közt is a mennyei Jeruzsálem dicsőségét tartjuk szem előtt. Ez a hazaérkezés. A kultúra és a tudomány segítségével teremtünk. Krisztus személye pedig összefogja az embert, az életet, a kultúrát, a tudományt. Ez a szellemi háttere a megújításnak, amely nemcsak építészeti, hanem tervezői, kivitelezői, kutatói, régészeti, restaurátori, műemléki, múzeumi, turisztikai, pasztorális, hitéleti feladat is egyben – mondta.

Vörös Tamás DLA főépítész kihangsúlyozta, történelmi jelentőségű a beruházás, amely a veszprémi érsek gondoskodó figyelme, inspiráló jelenléte és remek csapata nélkül nem valósulhatna meg, Pém Attila, a beruházásért felelős igazgató-helyettes az új évezred legnagyobb hazai beruházásai közé sorolta a veszprémi várnegyed megújítását, amely most félidejéhez érkezett.

Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója szerint örömünnep a mai, hiszen a nagy vállalás feléhez érkezve egy rövid ideig megpihenhetnek.

– A most induló Work In Progress 2023 (WIP’23) munkaközi kiállításunk célja, hogy bemutassuk azt a megfeszített munkát és eredményeit, amelyet az elmúlt három évben végeztünk. Erre az örömre hívom önöket, hogy tapasztalatainkat, tudásunkat megoszthassuk mindenkivel – mondta.