– A szórakoztató- bevásárlóközpont és autóbusz-pályaudvar együttes megvalósítására készült tanulmánytervet 2004 szeptemberében fogadta el a város önkormányzata. A létesítmény környezetbe illesztésére beépítési tanulmánytervet készítettünk, amelyet az önkormányzattal, a Vértes Volánnal, az érdekelt szakhatóságokkal egyeztettünk. Az építési engedélyezési tervek kidolgozása során figyelembe vettük a beérkezett észrevételeket, megrendelõi módosítási igényeket.
2005 júniusában engedélyezték az építési tervet, amely az évtizedek óta tervezett központi autóbusz-pályaudvar vasúthoz közeli elhelyezésének és az ezzel szerves egységet alkotó szórakoztató- és bevásárlóközpont építési munkálatainak elsõ lépése volt.
– Miben más ez az épület, mint a többi pláza?
– Abból a szempontból biztosan egyedülálló, hogy egy városi autóbusz-pályaudvart és egy szórakoztató létesítményt egy épületen belül, és ilyen kis területen helyezzünk el. Nem csak a buszpályaudvar és a forgalmi irodák kerültek a bevásárlóközpont épületébe, hanem a korábban elkészült tanulmány- és látványtervben szereplõ, de még nem megvalósított gyalogos híd segítségével a vasútállomás is közvetlenül elérhetõ lehet. Így meg kellett oldanunk az utazóközönség, a buszok és az árufeltöltõ tehergépjármûvek forgalmát, amelyek úticélja az épület, a közlekedésüket viszont el kellett különíteni. Emellett jelentõs számú parkolóhelyet kellett biztosítani, amelyet kétszintes mélygarázs, tetõparkoló, és az épület 500 méteres körzetében kialakított parkolókkal oldottunk meg. Összesen 699 gépjármû fér el, ez tizeneggyel több, mint az elõírt parkolóigény.
Az épület funkcióinak egymás mellé szervezése és a területi adottságok miatt helyszûkében voltunk, ezért egy ritka megoldást alkalmaztunk a tetõparkolóra vezetõ spirál rámpa tervezésekor. A hagyományos alsó alátámasztásra itt nem volt lehetõség, hiszen a rámpa alatt gépjármûforgalom van, ezért a pályalemezeket belsõ vasbeton szerkezetre, ún. belsõ magra függesztettük. A tetõfeljáró alkalmas a kétirányú forgalomra is, ám a beruházó a nagyobb közlekedésbiztonság elérése érdekében lámpával szabályozott váltakozó irányú forgalmat valósított meg.
Külön érdekesség, hogy a spirál rámpa, a mélygarázs lehajtó és a tetõparkoló padlóösszefolyói gyengeáramú aljzatfûtést kaptak, biztosítva ezzel a téli síkosságmentesítést és a vízelvezetést.
– A Pannonterv-Veszprém Kft. a Veszprémterv jogutódjaként az elmúlt 15 évben jónéhány épületet tervezett. Hol láthatjuk ezeket?
– Jelentõsebb munkánk a veszprémi városháza, a vásárcsarnok, a veszprémi Óváros tér rekonstrukciója, a tapolcai Városi Rendezvénycsarnok, az OTP székház, a veszprémi Simonyi és a Kossuth-iskolák rekonstrukciója, a veszprémi Multifunkciós Csarnok, az alsóörsi Községközpont, új Euronics áruházak, a tatabányai, a veszprémi és a nagykanizsai OBI Áruházak.
– Mi a személyes véleménye, mi az amit szeretett ebben a munkában?
– A legtöbb kereskedelmi profilú megrendelõ sajnos olcsó anyagokban és építészeti megoldásokban gondolkodik. Tatabányán a beruházó és a város részérõl is kifejezett kérés volt az igényesség, hiszen az épület a városkép szerves része, egy új – ha úgy tetszik – „városközpont”. Ezért lehetõséget kaptunk a minõségi anyaghasználatban, az igényesebb anyagok, homlokzati felületek alkalmazásában. Véleményem szerint a tatabányai nem csak más, vidéki bevásárlóközpontoknál használ jobb szerkezeteket és burkolóanyagokat, hanem néhány fõvárosi esetében is igényesebb – köszönhetõen a beruházásban közremûködõknek.