Kifizette az 1 milliárd 200 millió forintos vételárat a veszprém-szentkirályszabadjai repülõtér vevõje, a Budawest Airport Holding Zrt. Az angol, amerikai és magyar tulajdonosokból alakult, magyar vezetésû cég kedden birtokba vehette a repülõteret – tudatta közleményében a cég. A társaság szerint két év múlva átadhatják Magyarország elsõ olyan nemzetközi repülõterét, amely elsõsorban a fapados légitársaságok igényei szerint lesz újjáépítve. Az objektum fejlesztéséhez Németország négy repülõterét tervezõ és fejlesztõ cég nyújt segítséget.
A fejlesztés költségeit 12-15 milliárd forintra teszi a cég, amely számításai szerint tíz éven belül ezer munkahelyet teremt a repülõtéren. A beruházás a külföldi partnereink tapasztalatait is figyelembe véve számításaink szerint 15 év múlva térül meg – mondta Kárpáti Zoltán, a Budawest igazgatósági tagja, aki szerint a vidéki reptereknek nem az a céljuk, hogy rövid távon nagy nyereséget termeljenek, erre egyik közép-európai repülõtér sem képes. Hozzátette: az egykori katonai repülõterek – mint amilyen a veszprém-szentkirályszabadjai is – kisebb befektetéssel alakíthatók át polgári forgalmat bonyolító bázissá, mint azok, amelyeknél zöldmezõs beruházásra van szükség. Ezáltal versenyképesebb árakat nyújthatnak a fapados légitársaságoknak, amelyek egyébként is a kisebb, olcsóbb, regionális repülõtereket részesítik elõnyben.
A reptéren 2009-ben – az elsõ teljes évben – már 150 ezres forgalommal számolnak. Ez elsõsorban annak fényében tûnik imponálónak, hogy a Balaton másik végén, Sármelléken mûködõ reptéren – mint azt a reptér marketingigazgatója, Palkó Lajos az Indexnek elmondta – a tavaly 25 ezres forgalom után az idén 70 ezer utassal számolnak. Igaz, 2010-re már Sármellék is – amely 150 kilométeres vonzáskörzetébõl tekinti elsõdleges célpontnak a turistákat, így részben közös metszetbõl gazdálkodik Szentkirályszabadjával – a 300 ezres utasforgalmat tekinti céljának. Ugyanakkor Palkó Lajos hangsúlyozta: a közös metszet ellenére azzal, ha Magyarország mind több régiója lesz repülõvel megközelíthetõ, és így egyre inkább bekerül nemzetközi turizmus vérkeringésébe, mindenki profitál.
Kárpáti Zoltán szerint: „Ferihegynek nem lehet alternatívája. Mi olyan regionális repülõteret fejlesztünk, ahol elsõsorban a fapados légitársaságok igényeit vesszük figyelembe a beruházásoknál. Számítunk természetesen a Balaton, Veszprém és a Bakony turisztikai vonzerejére, a térségben lévõ multinacionális cégek üzleti célú repülésére, továbbá a környéken rendkívül aktív sport- és hobbicélú repülésekre.”