Tíz éven belül akár ezer embert is foglalkoztathat a Veszprém melletti repülõtér és a kapcsolódó kereskedelmi komplexum – állítja a befektetõ. De hol tart vajon a börgöndi reptér ügye?
Az Alba Airport tavaszra elkészült a létesítési engedélyhez szükséges dokumentációval, megkapták a legfontosabb engedélyeket. Civil szervezetek és magánszemélyek azonban mindkettõt megfellebbezték, így került sor a másodfokú eljárásokra, ezek a határozatok, melyek gyakorlatilag megerõsítették az elsõfokú döntéseket, a nyáron megszülettek. Az elmúlt hónapban azonban bírósághoz fordultak az említett civilek, így jelenleg több közigazgatási per zajlik, ami jelentõsen lelassíthatja a megvalósulást, különösen annak fényében, hogy a szentkirályi légikikötõ megvásárlói vállalták, két éven belül megnyitják a nemzetközi repteret…
Tíz éven belül akár ezer embert is foglalkoztathat a Veszprém melletti reptér és a hozzá kapcsolódó ipari-kereskedelmi komplexum – állítja Kárpáti Zoltán, a Veszprém melletti repteret megépíteni kívánó Budawest Airport Holdg Zrt. igazgatósági tagja. A veszprémi tervek szerint az elsõ esztendõben, 2009-ben napi három-öt repülõgép érkezése várható, ami évi 150 ezer utast jelent.
A börgöndi reptér ellen viszont éppen a hetekben kezdõdtek a perek. Mennyire lassítja le mindez a megvalósulást? – kérdeztük Tóth Ferencet, az Alba Airport Kft. ügyvezetõ igazgatóját.

– E lassítás ellenére sem tétlenkedtünk, októberben befejezõdött a környezeti kárelhárítás, megkaptuk az épületek bontási engedélyeit, és folyamatban vannak a bontási elõkészületek, valamint a tervezõi egyeztetések. Folyik a zajmonitor rendszer tervezése, és jóváhagyás alatt van a Zajvédelmi Bizottság létrehozása.

– A bírósági perek hogyan befolyásolják a repülõtér megvalósítását?

– A másodfokú határozatot bírósági megtámadására elsõsorban eljárási hiba vagy jogszabálysértés esetén van lehetõség. Ez azt is jelenti, hogy a repülõtér megvalósításához szükséges érdemi hatósági döntések már megszülettek. Amennyiben a bíróság eljárási hibát vagy jogszabálysértést tapasztal, amely az ügy érdemi elbírálásra kihatással volt, úgy új eljárásra utasíthatja a hatóságokat vagy szakértõt rendel ki annak tisztázására. Sajnos ez mind komoly idõveszteséget okozhat a projekt megvalósításában, késik a beruházás indítása és így azok a kedvezõ hatások is késõbb jelentkeznek, amelyek a repülõtér megvalósításával járnak. Gondolok itt a munkahelyteremtésre, a 15 milliárdos beruházás megvalósítására, logisztikai és turisztikai fejlesztések hatásaira, összességében a térség versenyképességének erõsítése.

– Milyen problémáik vannak a fellebbezõknek?

– A bírósághoz érdekvédelmi egyesületek mellett egy kft. és négy magánszemély fordult. A keresetükben gyakorlatilag ugyanazokat a kérdéseket ismétlik meg, amelyek már a közmeghallgatásokon, illetve az elsõ- és másodfokú hatósági eljárás során fölvetettek. A hatóságok ezeket a kérdéseket figyelembe vették határozatuk meghozatalánál, és tételesen megválaszolták azokat. Tapasztalataim szerint a fellebbezõk egy részét valóban a repülõtértõl való félelem vezérli, de vannak olyanok is köztük, akiket egyéb érdek vezérelhet. Néhányan felajánlották ingatlanjukat megvásárlásra, de a befektetõk az ajánlati, a piactól lényegesen elrugaszkodott áron nem kívántak ingatlant vásárolni. Megjegyzem, hogy a levelek és fellebbezések tartalmi részeit többnyire egy nem helyben lakó személy készíti és fejt ki igen nagy aktivitást a repülõtérrel szemben.

– Változtattak-e a reptér tevein valamit a lakossági felvetések alapján?

– A befektetõk, a tulajdonos önkormányzatok és a hatóságok valamennyi olyan felvetést pozitívan fogadtak, amelyek segítik a repülõtér legkisebb környezeti terhelés melletti megvalósítását. Így például zajkímélõ repülési eljárási rendet alkalmazunk, zajmonitor rendszert telepítünk, zajvédõ dombot építünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a repülõtér mind zaj, mind környezetvédelmi szempontból lényegesen alatta marad a megengedett határértékeknek.

– Az ECHO Szociológiai Kutatóintézet által elvégzett felmérés szerint a lakosság többsége támogatja a repülõtér megvalósítását.

– Az elmúlt öt évben a repülõtér megvalósításához számtalan önkormányzati testületi döntés született, ahol felelõs képviselõk többségében egyhangú szavazással támogatták a repülõtér megvásárlását, a környezeti kárelhárítást, vagy a fejlesztõ és üzemeltetõ Alba Airport Kft. létrehozását. Ezen kívül a közelmúltban fogadták el Abán és Székesfehérváron a településszerkezeti- és szabályozási terveket, amelyek a repülõtér megvalósításának építésigazgatási feltételeit teremtik meg. Ezek az anyagok is széles körû társadalmi vitákon mentek keresztül. Mind a megyei, mind a régiós fejlesztési stratégiák egyik meghatározó eleme a repülõtér létrehozása, de fontos szempont például egy UEFA-kupa vagy egy jégkorong-világbajnokság helyszínének kiválasztásában is. A projekt megvalósítása során végig törekedtünk a nyilvánosság bevonására, a médián kívül 25 alkalommal tartottunk lakossági fórumokat, ebbõl hat közmeghallgatás volt az érintett településeken, ezen kívül rendszeresen kapcsolatban álltunk a helyi Zöldszervezetekkel. Fontos, hogy a repülõtér fejlesztése mellett Fejér megye valamennyi országgyûlési képviselõje – pártállástól függetlenül – egységesen kiállt.

– Mit várnak a perek kimenetelétõl?

– Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy az engedélyezésben részt vevõ elsõ- másodfokú hatóságok szakszerûen jártak el, és így a tél folyamán megszületnek azok a bírósági döntések, amelyek lehetõvé teszik, hogy a nyáron megkezdhessük végre a beruházás fizikai megvalósítását is.


(forrás: www.fmh.hu Házi Péter)