Gépkocsi, digitális térkép és erdőállomány-leírás – a 21. század erdészének kelléktára
– Önök is tapasztalják a vegyes megítélést?
– Az elvárosiasodás kényelmessé tette az embereket, ráadásul egyfajta mellékhatásként egyre jobban eltávolodnak a természettől is. A legtöbbüknek fogalmuk sincs arról, hogy mit csinál egy erdész. Rendszerint összekeverik a favágóval, akit negatívan ítélnek meg, hiszen – ahogy ők látják – írtja az erdőket. Jobb esetben a vadásszal azonosítják, őzikéket etető romantikus rajzfilmfiguraként. Pedig az erdész szakma ennél többről szól. Több évszázados múlttal rendelkezik, alapvető szabályait mintegy 300 évvel ezelőtt fektették le. Nem csoda hát, ha az erdész nem igazán érti, amikor a fenntarthatóságot, az állatvédelmet kérik rajta számon, hiszen ez a hivatás másról sem szól, mint a fenntarthatóságról, az erdő védelméről. Az erdész számára az a szakmai minimum, az az alap, hogy az erdő helyére erdő kerüljön, hogy a faállomány minősége ne romoljon a gazdálkodás következményeként. Innen indul, de a valódi célja az, hogy mindig jobbat hagyjon maga után, mint amit megörökölt. Mert minden erdész az elődjei munkájából él. Ezt tesszük mi is, és azon dolgozunk, hogy szép örökséget hagyjunk magunk után.
– Hogyan kell ezt érteni? Hogyan néz ki ez az örökség a gyakorlatban?
– Például a világháború során az erdő, a kivágott fák a túlélést jelentették az embereknek. A háború után azonban gondoskodni kellett a pótlásukról. Ezek az erdők ma még derekukban járnak, még koránt sem vágásérettek – azaz számunkra gazdasági szempontból még nem hasznosíthatók, a megélhetésünkhöz nem képesek hozzájárulni -, pedig milyen távolinak tűnnek már a dúlás évei. Ezeket tehát tovább gondozzuk, állagukat megóvjuk.
– Feladatunk van viszont az úgynevezett sarjerdőkkel. Ott, ahol nem volt lehetőség az újratelepítésre, a tarvágásokat sarjaztatták. Ezeket a sarjerdőket most minőségire cseréljük, hogy jobb legyen a fa egészsége, állaga és minősége.
– Ugyanígy teendőket hozott a trianoni döntés is. Erdeink 80%-a határon túlra került. A megmaradt területek 12%-os erdősültségéről indultunk, ma 21-22%-nál tartunk, a következő évtizedekben pedig ezt 25-26%-ra szeretnénk növelni. Ez csupán néhány példa arra, hogy mi is egy erdész fő feladata.
– Milyennek képzeljük el a 21. század erdészének mindennapjait?
– Az erdész rendszerint vadász is, favágással viszont csak ritkán foglalkozik, mert ezt a tevékenységet az erdészetek zöme kiszervezi, külső cégekre bízza. Teszi ezt azért, mert ez egy idény jellegű munka, speciális gépeket és különleges szaktudást igényel. A vállalkozások rugalmasabban, hatékonyabban képesek az ilyen feladatok elvégzésére.
– Az erdész, bár még mindig úgy gondolunk rá, hogy egész nap gyalogosan rója az erdei utakat, a valóságban jellemzően rohan. Siet egyik helyről a másikra, és emellett rengeteg papírmunkát végez, bár az kétségtelen, hogy még így is több időt tölt az erdőben, mint az átlagpolgár. Gépkocsival járja az erdőt, zsebében a mobiltelefonnal, amin ott a digitális térkép és az erdőállomány-leírás, ami a munkájának az alapja. Az erdész ugyanis erdőtervekből dolgozik. Az állami szakigazgatási szervek minimum 50 éve már, hogy hazánk valamennyi erdejére elkészítik ezeket a terveket. A tízéves tartamokra szóló magas szakmai színvonalú dokumentumok a tartamos erdőgazdálkodás alapjait rögzítik. Ezekben adják meg, milyen erdőben, milyen fafajokkal, milyen termőhelyi – klíma, biológiai, ökológiai – viszonyok között történjék az erdőművelés, hogy mi legyen az adott erdő rendeltetése. Mindezek alapján tervezik meg, hogy hol, miből, mennyit szabad kivágni, hogy az erdő ne fogyjon, hanem növekedjen.
– Népszerű az erdész szakma? Megfelelő a szakmai utánpótlás?
– Az erdésztechnikusi képzés terén nincs okunk a panaszra, itt szinte már túlképzésről beszélhetünk. A magasabb szintű oktatás a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán történik. A neves intézmény évről évre elegendő erdőmérnököt bocsát ki. Közülük sok a pályaelhagyó, ami koránt sem baj, hiszen ezt a szakot gyakran „polihisztor”-képzésként is emlegetik, mert olyan szerteágazó ismereteket ad, ami széles körben lehetővé teszi a pályaorientációt. Az erdésznek egy kicsit mindenhez értenie kell. Ami az erdőben előfordulhat, azzal neki dolga van. Így alapvető szakmai ismeretekkel felvértezve várhatja más szakmák képviselőit, legyen szó mérnökökről, közgazdászokról vagy épp biológusokról. Az erdő egy speciális terület, és speciális, például biológiai, földtani, talajtani és klímaismereteket igényel. Az erdész tudása nyilván dendrológiai, azaz faközpontú kell, hogy legyen, de egy fa élőhelye legalább annyira fontos. Meg kell határoznia például, hogy melyek azok a fajok, amelyek odaillenek. Másról beszélünk egy domb egyik, vagy másik oldalán, ahogyan más a helyzet a hegytetőn, mint a hegy lábánál. Ismernie kell a fákat körülvevő növényzetet, a gombákat éppúgy, mint az erdőn, mezőn élő állatokat. A végére az egész egyfajta ökológiai tudássá áll össze.
– Az erdész tehát gazdálkodik, teszi ezt a természettel harmóniában, a társadalom javára. Eladható végterméke a fa, nem értékesíthető végterméke pedig maga az erdő. Ezek állnak rendelkezésére ahhoz, hogy a lefektetett alapelveket szem előtt tartva az itt tevékenykedők megélhetését biztosítsa.
– Hány ember mindennapi betevőjéről beszélünk?
– Az állami erdőgazdálkodásban körülbelül ötezer alkalmazott van, de az erdő – az említett külsősökkel együtt – húszezernél is több ember kenyerét biztosítja. A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 79 főállású kollégával rendelkezik, beleértve a Veszprém, Jutasi úti központunkat, illetve a város szélén lévő Cseri Murvabányánk gépüzemének fizikai dolgozóit is. Ugyanakkor a kerületvezető erdészeink, ahogy a fakitermelőink is, már vállalkozóként látják el feladataikat.
– Milyen területen tevékenykednek, illetve mi az önök erdeinek fő rendeltetése?
– 2010-ig HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság néven működtünk, a Honvédelmi Minisztérium tulajdon- és joggyakorlása alatt. Akkor egy átszervezés eredményeként egy portfólióba került a 19 állami erdőgazdaság és a 3 honvédségi társaság. A rendeltetésünk azonban továbbra is megmaradt, ma is 95%-ban honvédelmi területeket kezelünk. Ezek gyakorlóterek, védőzónák, zárt erdők, ahol a katonák honvédségi gyakorlatokat végeznek. Itt van Közép-Európa legnagyobb nyílt katonai gyakorló és lőtere. Utakkal összekötött kisebb gyakorlóterek Várpalotától Eplényen és a Kab-hegyen át egészen Tótvázsonyig, egy nagy egybefüggő rész a maga objektumaival, védőterületeivel. A honvédelmi fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg is aktív használatban van. Ez tehát az elsődleges rendeltetése az erdeinknek.
– Nem egészen 50 ezer hektár erdő- és vadgazdálkodói vagyunk, amiből közel 40 ezer hektár erdő, illetve ebből 36-37 ezer hektár faállománnyal borított. A Veszprém, Jutasi úti központunkon kívül három telephelyünk van: Herenden a Kab-hegyi Erdészet, Zircen a Zirci Erdészet és Alsóperén a Királyszállási Erdészet. Mindhárom helyen erdő- és vadgazdálkodást folytatunk. Az említett bánya- és gépüzemünkben dolomitbánya-jövesztést végzünk, és ott található az útkarbantartó, útépítő és szállítóüzemünk is, továbbá a tűzifa-, konyhafa-előállító részlegünk, mely a gazdálkodáson túl társadalmi szolgálati feladatainkban is jelentős szerepet játszik. Gondolok itt a tűzifaprogramra, vagy a rászorulók tűzifaellátására. Kiemelt segítőszervezeteknek, önkormányzatoknak rendszeresen, minden évben biztosítunk karitatív célokra tűzifát, de gyakran rendezvényeket is támogatunk hasonló módon.
– Vadgazdálkodás 25 ezer hektáron folyik, amiből kicsivel több mint 8 ezer hektár a Kab-hegyi tömbben van, míg 17,5 ezer hektár a Zirc-Királyszállási Erdészet vadászterületein. Ezek jelentős része a honvédségi gyakorlótereken található, éppen ezért napi kapcsolatban állunk a várpalotai MH Bakony Harckiképző Központtal, igyekszünk optimalizálni a lehetőségeket.
– Az erdő mindannyiunké! Önök milyen közjóléti feladatokat látnak el?
– Sokszínű kínálattal várjuk erdeinkbe a látogatókat. Gyakran fogad tanulókat Ajkán a Hubertus Erdei Iskolánk. A Pápai Tankerülettel szerződésben állunk, de érkeznek hozzánk ajkai óvodások is, illetve csoportosan bárkit szívesen fogadunk egy előzetes bejelentkezéssel. Az erdei iskolához egy 6 szobás turistaszálló is tartozik, amit ugyancsak bárki igénybe vehet.
– Egy túraegylet gondozásában áll a hajagi kulcsosházunk. A kölcsönös előnyökre épülő együttműködés keretében ők gondoskodnak az üzemeltetésről, és társadalmi munkában elvégzik a karbantartási feladatokat.
– Több kijelölt táborozóhelyünk is van – az egyik éppen Hajagoson, kapcsolódva az említett kulcsosházhoz. Ezeket elsősorban a cserkészek, a nomád táborozók veszik igénybe.
– Nagyon szép objektumunk, a kéktúrások egyik kedvence a Károlylak Turistaházunk, ami kulcsosházként működik. Itt tíz személy részére tudunk szállást biztosítani. Idényben – tavasztól őszig – a hétvégék telítettek, de a hétköznapok még rendszerint szabadok.
– Rendkívül népszerű a bántai Fenyves-tavunk is. A Pihenőparkban 3 összkomfortos téliesített faház található. A Süllő és Pisztráng elnevezésű, közvetlen vízkapcsolattal rendelkező házak 4 + 1 ágyasak. A vízparttól 15 méter távolságra található Ponty ház 4 + 1 ágyas, így a 3 ház egyszerre akár nagyobb létszámú baráti társaságok horgászatát is lehetővé teszi. Az egykori bányató 30 méter mély, kristálytiszta vízében nem ritkán hatalmas pontyok akadnak a horogra. A 11 hektáros tótükrön relatíve kevés a horgászhely, így olyan érzése lehet a pecázónak, hogy szinte egyedül van a tavon.
– A szálláshelyeink csúcsán az alsóperei Park Szálló, Rendezvényház, Panzió áll. A szálló magas minőségű szálláshely, az egykori Nádasdy vadászház alapjaira épült, a panzió inkább turistaszállóként funkcionál. Itt van az erdészet központja, van egy csodaszép konferenciatermünk, egy ökumenikus kápolnánk, szabadtéri színpadunk – mindez a szolgálati lakásokkal együtt már egy jelentős komplexum. Nyáron különösen kedvelt, főleg a házasulandó párok körében népszerű, csodás esküvői színhely.
– Mindezek mellett még számos attrakcióval szolgálhatunk, 12 kilátóval például Gulya-dombtól Papodig, Várpalotától Márkóig, vagy épp a Kab-hegy tetején. A Veszprém melletti Gulya-dombon kiemelt parkerdő várja a látogatókat, benne erdei tornapályával, játszótérrel, kutyafuttatóval. Turisztikailag ugyancsak kiemelt körzetünk Eplény, ahol a sípálya környékén tanösvényünk, erdei nyílt edzőtermünk és kutyafuttatónk van, hasonlóképpen Zirchez, a Pintérhegyi Parkerdőben.
– A leglátogatottabb helyeink között van Bakonynána a római fürdővel, illetve a Kab-hegyi kilátó. Az Országos Kéktúra áthalad a területünkön, objektumaink több ponton is kapcsolódnak hozzá. Reggelig sorolhatnám, hogy mi mindennel várjuk a látogatókat, de ezekről a honlapunk (www.verga.hu) is részletes tájékoztatást ad.
Ugron Ákos Gábor
A solymári erdő, a Pilis már gyerekkorában rabul ejtette, az erdőmérnök nagynéni, nagybácsi pedig végképp megfertőzte a szakma szeretetével. 1993-ban jelentkezett a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karára. Pályáját a Pilisi Parkerdőnél kezdte, majd 13 év minisztériumi szolgálat következett, különböző posztokon, az ügyintézőtől az állami vezetőig.
2018. július 1-jén vette át a stafétát nyugdíjba vonuló elődjétől Schumacher Istvántól, és azóta a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója.
Cseh Teréz