II. János Pál életének fõbb állomásai:
– 1920. május 18-án született Wadowicében, Lengyelországban.
– 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetem bölcsészkarára, ahol lengyel irodalmat és filozófiát tanult. 1942-ben felvételét kérte az érseki szemináriumba, s 1946. november 1-jén pappá szentelték.
– Rövid római tanulás után hazatért Lengyelországba, ahol elismerték az Olaszországban szerzett doktorátusát, és 1954-ben kinevezték a Lublini Egyetem etikaprofesszorává.
– 1958. július 4-én XII. Piusz pápa címzetes püspökké, a krakkói metropolita segédpüspökévé nevezte ki.
– 1962-ben káptalani helynöknek nevezték ki, így tagja lett az októberben a II. Vatikáni Zsinatra utazó lengyel küldöttségnek. Az ott végzett munkával felhívta magára a figyelmet, így VI. Pál pápa 1964. január 13-án õt tette meg Krakkó érsek-metropolitájává.
– A zsinat 1964-ben zajló harmadik ülésszakán megjelent a Gaudium et spes kezdetû lelkipásztori konstitúció, amelynek megalkotásában Karol Wojtyla is részt vett. Ez a dokumentum az egyház nagyvilágban való részvételével foglalkozott. Ezt a szöveget követve alakította ki késõbb pápaként az egyház mûködését.
– VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá kreálta.
– 1978. október 22-én pápává avatták.
– 1979. június 2–10. között zarándokútra ment Lengyelországba.
– 1981. május 13-án a Szent Péter téren Mehmet Ali Agca török terrorista háromszor rálõtt. A Gemelli klinikán megoperálták a pápát, ám egészsége a támadást követõen igen törékennyé vált.
– 1981. szeptember 15-én megjelent a Laborem exercens kezdetû szociális enciklika. Ebben a pápa elítéli a kapitalizmust, s egyben szigorú bírálattal illeti a szocializmust is. XIII. Leó pápa híres enciklikájának, a Rerum novarumnak századik évfordulóján jelent meg a Centesimus annus, amely 1991. május 15-én kijelentette, csõdöt mondott a megvalósult szocializmus.
– 1991. augusztus 16-án a pápa megérkezett Budapestre. Az ötnapos út során a szentatya misét mondott Budapesten, Pécsett, Szombathelyen és Esztergomban. A máriapócsi görög katolikus kegyhelyen bizánci rítus szerint tartott szertartást, a debreceni református Nagytemplomban pedig ökumenikus imádságot tartott a protestáns felekezetek vezetõivel. Késõbb még egy alkalommal látogatott el hazánkba II. János Pál.
– 1995. március 25-én írta alá az Evangelium vitae kezdetû enciklikát, amelyben elítéli az abortuszt és az eutanáziát.
– 1998. március 16-án adták ki az Emlékezzünk: megfontolások a Soahról címû írást, amelyben a keresztények a holokauszttal kapcsolatos tevékenységét vizsgálja, s hitet tesz a zsidók kiirtása ellen. A közeledés jeleként október 11-én szentté avatta Edith Stein zsidó származású apácát.
– 2002-ben ellátogatott Jordániába, békejobbot nyújtva az iszlám híveknek.
Forrás: www.mno.hu