Kihívások az erdőgazdálkodásban - a megújulásért végzett munka

A klímaváltozás rengeteg kihívás elé állítja az erdészeket

– Hogyan érinti az erdeinket a klímaváltozás, és milyen új feladatokat ad ez az erdőgazdaságoknak?
– A klímaváltozás hatásai napjaink kiemelkedő problémáját jelentik az agrárszektor minden területén, így az erdész társadalom is új kihívásokkal néz szembe a változó környezeti viszonyok miatt. Ha a három legfontosabb feladatunkat kellene említenem, azok a klímának ellenálló szaporítóanyagok felkutatása és előállítása, a vízmegőrzés fontossága, valamint az új betegségekkel kapcsolatos, a globalizációból eredő kihívások kezelése.
– Már most figyelembe kell vennünk, milyen lesz a klíma 50-100 év múlva. Olyan területekről, ahol már jelenleg is hasonló időjárási viszonyok uralkodnak, érdemes beszereznünk azonos fajú szaporítóanyagot. Emellett fontos, hogy kutatásokat végezzünk, hogy minél hamarabb rátaláljunk a klímának megfelelő, ellenálló szaporítóanyagokra.
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb az eső nyáron, a hó télen, így nincs, ami a talajba beszivárogjon. Éppen ezért a csapadékot különféle vízvisszatartó létesítményekkel – a tócsáktól a tavacskákig – meg kell fognunk, úgy, hogy az, az adott területen be tudjon szivárogni a talajba, és ne csak lefolyjon a folyókba, majd a tengerbe.
– Mindez a vadállomány számára is létkérdés, az ágazat számára pedig nagy kihívás. A kutatások már folynak, remélhetőleg jó megoldások születnek.
– A harmadik kihívást az új betegségek jelentik. A mediterrán éghajlatra jellemző változások és a globális kereskedelem új kórokozókat hoznak be. A legjobb védekezés a természet ereje, de a gyorsan zajló folyamatok mellett ez már nem mindig elegendő. Ha szerencsénk van, a betegség hamar elveszíti virulenciáját, és a probléma magától megszűnik. Hatékony módszerünk a növénynemesítés, amikor a sok ezer fa közül azokat az egyedeket szaporítjuk tovább, amelyek ellenállóak. Ez azonban szűkíti a genetikai változatosságot, és így a más betegségekkel, viszonyokkal szembeni ellenállóságot.
– A jelenség a vadgazdálkodást is érinti, ahol vadászati módszerekkel próbáljuk helyreállítani az egyensúlyt. Az emberi beavatkozás azonban mindig kockázatos, mivel a természet védőhálóján akaratlanul is kárt okozhatunk, ami csökkentheti annak önfenntartó képességét.

– Milyen funkciókat lát el az erdő a mai társadalomban?
– Az erdővel kapcsolatos elvárásrendszer folyamatosan változik. Az erdész munkájának eredménye, gyümölcse maga az erdő, mely hármas funkcióját betöltve – gazdasági, védelemi, közjóléti – az embernek hasznára van. Napjainkban változik a sorrend is, előtérbe került a védelem és a közjólét. Az utóbbi főleg a Covid óta erősödött fel, újra divat kirándulni, és már nem csak gyalogosan, hanem kerékpárral vagy könnyű járművekkel is. A védelmi funkció ugyancsak kiemelt fontosságú, gondoljunk csak a természet-, vagy a talaj védelmére. Társaságunknál, ha a haderőfejlesztési programunkra, vagy a szomszédunkban dúló háborúra gondolunk, beláthatjuk, hogy a honvédelmi rendeltetés milyen fontossággal bír. A mi esetünkben ez a funkció a meghatározó, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. erdői 95%-ban ezt látják el. Ehhez igazítva kell végeznünk minden más feladatunkat, így a gazdasági, közjóléti jellegűeket is.
– Az erdők, még az ültetvények is, a fent említett természetvédelmi, talajvédelmi funkción túl, levegő- és vízvédelmi szerepet is betöltenek. A különböző szerepek között olykor ellentétek is előfordulnak, de éppen ez adja a szakma kihívását és szépségét, hogy sikerül megtalálni az egyensúlyt közöttük.
– Az erdőgazdálkodás szigorú szabályozás alapján működik több mint 100 éve. Az elmúlt 30 évben folyamatosan modernizálták a jogszabályi kereteket, és ezeket sikerült a gyakorlatba is átültetni.

– Hogyan kivitelezhető az erdő- és vadgazdálkodás ilyen fokú katonai rendeltetés mellett?
– Ahogy említettem, az általunk kezelt terület 95%-a honvédségi rendeltetésű, melyek a katonai gyakorlatozások helyszínei. Feladatunk, hogy ezeket a területeket rendeltetésüknek megfelelően tartsuk karban, vagyis ahol szükséges, visszaszorítsuk a természetet, ritkítsuk a sűrűn benőtt részeket és a bozótosokat, valamint gondozzuk az ingatlanokat, ahol meg megoldható, a természetes folyamatoknak engedve tartsuk fenn az ökoszisztémát. Nyilvánvaló, hogy itt az erdő- és vadgazdálkodás speciális körülmények között zajlik, és kulcsfontosságú, hogy mindezt biztonságosan végezhessük. Ehhez elengedhetetlen a napi szintű kapcsolattartás és együttműködés. Szerencsére kiváló kapcsolatokat ápolunk a várpalotai Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokságával és minden érintett honvédségi szervvel.

– Hogyan értékelné az Önök mögött álló vadászati idény eddigi eredményeit, tendenciáit?
– Erdészeti társaságunk a Bakony szívében olyan, évszázadok óta híres vadászterületeken gazdálkodhat, ahol többek között Széchenyi Zsigmond, a Nádasdy és Zichy-család tagjai is vadásztak, de Fekete István könyvekbe zárt vadászélményeinek helyszínei is a lábunk alatt elevenednek meg.
– A háborús időszak, az energiaválság, a gazdasági nehézségek a bérvadászatra is negatívan hatottak, de szerencsére hozzánk most is szívesen érkeztek az osztrák-német bérvadászok. A szarvasbikáink, a trófeáink ugyan kisebbek, de ahogy mondják, nálunk jót lehet vadászni, és a számok is ezt igazolják. Tavaly ősszel, már október elejéig teljesítettük az éves gímbika elejtési tervünk 80 százalékát. Felkészültek, rátermettek, tapasztaltak a kollégáink, és amit lehet meg is tettünk a sikerért: újabb vadföldek bevonása, a meglevők kezelése, vadtakarmányozás, új vizes élőhelyek kialakítása és még sorolhatnám.
– Sikeres időszak áll mögöttünk. 140 bérvadász – azaz fizető vendég -, közülük 17 elsőbikás, összességében 180 szarvasbikát ejtett el, 32-en egynél többet is.
– A legutóbbi trófeaszemlén sem kellett szégyenkeznünk, a kiállított 78 szarvasagancsból 73 érmes lett, 14 ezüst és 59 bronz.
– A téli hónapokat a társasvadászataink időszaka töltötte ki, mely szintén sikeres eredményekkel zárul február végén.

– Az örökerdő-gazdálkodás pár éve került előtérbe. Hol tartanak ezzel a gyakorlatban?
– Az elmúlt két-három évben vezettük be kísérleti jelleggel, 100 hektáron. Ez alapvetően egy szálaló gazdálkodás, ami nem újkeletű módszer, de mégis számos kihívással jár. Ez a fakitermelési módszer lehetővé teszi, hogy kisebb vágásterületekkel, folyamatos erdőborítás mellett dolgozhassunk, anélkül, hogy az erdőklímát megbolygatnánk. Ehhez azonban a többszáz éve vágásosan kezelt erdőtömböket előbb át kell alakítani. Ez fafajfüggő, rendkívül hosszú folyamat. Ráadásul ezek az erdők biztosítják azt a magas minőségű faanyagot, amire óriási igény van a bútoriparban, az építkezéseken, és amelyek, ha beépítésre kerülnek, hosszú távon biztosítják a széndioxid megkötését. Ezért az a szemlélet, hogy mentsünk meg minden fát a kivágástól, nem minden esetben helytálló. Vannak erdőink, melyeket kifejezetten gazdálkodási célra létesítettünk, az tehát rendjén való, ha ezeket a fákat ipari alapanyagként hasznosítjuk, az ebből keletkező hasznot pedig például a közjóléti feladatokra fordítjuk.
– De visszatérve az örökerdőkhöz. Más kezelést igényel egy olyan faállomány, amely méreteiben diverzifikált, vagyis ahol a kisebb fától a nagyobbakig több nemzedék is jelen van. Itt az utánpótlás automatikus.
– Az elegyes erdőkben is egyszerűbb a dolgunk, ahol egy időben több fafaj is jelen van. Egy örökerdőként kezelt erdőben mindig változatos a koreloszlás, folyamatos a záródás, nagy az élőhelyi változatosság. Egy elegyes erdő sokkal eredményesebben kezeli a klímaváltozás hatásait és a különböző károsítók és kórokozók megjelenését.
– A Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. működési területén immáron 100 hektár erdőt tartunk nyilván szálaló üzemmódban, illetve több mint 5000 hektár erdőterület faanyagtermelést nem szolgáló erdő. Ez a működési területünk 1/6 része, melyen egészségügyi fakitermeléseken kívül más beavatkozás nem történik.
– A jövőben erdészeti társaságunk tervei között szerepel az örökerdő-gazdálkodással érintett területeink 300 hektárra való növelése.

– A klímaváltozás kapcsán említette, hogy az új betegségekkel is meg kell küzdeniük. Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
– A jelenség már ma is nagy gondokat okoz egyes fafajoknál, sajnos látványos a pusztulás. A fenyőállományunk gyakorlatilag már eltűnt, ami persze nem is csoda, hiszen Trianon után mesterségesen próbáltuk meghonosítani ezeket az állományokat ott, ahol valójában bükkös, vagy tölgyes, cseres-tölgyes állományoknak kedvez a klíma. Így a szárazabb időszak bekövetkeztével ezek a fák sorra elpusztultak. Helyükbe őshonos fafajokból álló erdők kerülnek.
– Sokkal nagyobb problémát jelent a magas kőris pusztulása, amit egy gombafaj okoz. A kórokozó már a 90-es években megjelent, de Magyarországon csak 2008 óta van jelen. Sajnos ez a rendszerváltás időszakának öröksége, amikor nem minden esetben voltak biztosítva az erdőkezelés megfelelő feltételei. Ennek következményeként kőrises foltok alakultak ki számos erdőterületen. Akkoriban jónak tűnt, mivel a magas kőris kiváló minőségű faanyagot biztosított. Most azonban, ahogy kipusztul, több ezer hektáron hagy maga után üres területeket, melyek pótlásáról öt-tíz éven belül gondoskodnunk kell. Különösen fontos ez a turistautak mentén, ahol a kidőlt fák veszélyt jelenthetnek.
– Természetesen a természet is segít, előbb-utóbb mindent helyrehoz, de a gond az, hogy a klímaváltozás tempója gyorsabb, mint amit a természet le tud követni, ezért van szükség a szakszerű beavatkozásra.
– Sajnos a magas kőris állomány több tíz hektáron egybefüggően, és többezer hektáron foltonként tűnik el, és egyelőre a tudomány sem tud ebben segítségünkre lenni. Nincs specifikus, kifejezetten erre a gombafajra ható ellenszer, más pedig szóba sem jöhet. Eközben a magas kőris állomány olyan gyorsan tűnik el, hogy alig várjuk, hogy a rezisztens egyedek megmutassák végre magukat. Sajnos még nem látjuk a megoldást.
– A jelenség további negatív következménye, hogy a turisták által nem kedvelt kerítések is egyre gyakoribbá válnak, mivel az erdőfelújításokat védeni kell, hogy az új növények biztonságosan növekedhessenek az életszakaszuk kezdeti időszakában.

– Az erdő a legtöbb ember számára főként kirándulásokkal és közjóléti lehetőségekkel kapcsolódik össze. Milyen élményeket és értékeket kínál a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. a látogatók számára?
– Állami erdőgazdálkodóként kiemelt feladatunk, hogy a megtermelt haszonból a közjóra, a közjóléti nevelésre, az ökoturisztikára is fordítsunk. Számos csodás szálláshely – Alsóperén a Park Szálló, Rendezvényház, Panzió, Ajkán a Hubertus Erdészeti Erdei Iskola és CserVár-Lak, a Károly-lakon turistaház várja a kirándulni vágyókat, varázslatos turistautakkal, közjóléti rendeltetésű pihenő erdővel, pihenő parkokkal.
– Veszprém közvetlen határában, az állatkert tőszomszédságában elterülő Gulya-dombi Parkerdő és a Fenyves Parkerdő a bennük található létesítményekkel együtt sportolásra, családi kirándulásra, vagy könnyű erdei sétára hívogatják a töltődni vágyó embereket. A Bakony fővárosaként is nevezett Zirc határában elterülő Pintér-hegyi parkerdő több mint 200 hektáros erdőtömbjének felét szálaló üzemmódban kezeljük, mindezt tanösvényen is bemutatjuk. De van tanösvényünk az említett helyek mindegyikén, Szentgálon a Tiszafás, Várpalotán a Várvölgy, Ajkán a Sárcsikút tanösvény várja az érdeklődőket. Ez utóbbi helyen, a Kab-hegyen a kétkerekű rajongóinak külön kerékpáros turistaút is rendelkezésükre áll.
– 2023-ban egy új pumpapályával is gazdagodtunk, amely a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program részeként épült. A pálya a vármegye központjában, Veszprémben, a Jutas Vitéz kilátó alatt, az egykori aranyos-völgyi murvabánya területén található. Tornapályáink is rendkívül népszerűek, Veszprémben a Gulya-dombon, valamint Ajkán a volt Jókai-bánya területén fitnesz parkot tartunk fent.
– Kiemelt közjóléti létesítményünk a Hubertus Erdészeti Erdei Iskola, melynek tevékenysége fontos szerepet kapott az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Iskolában az erdő program kapcsán. Ennek keretein belül 2024-ben 23 általános iskolába vihették el az erdőt erdőpedagógusaink, ezzel mintegy 1500 gyermeknek ingyenes lehetőséget biztosítva arra, hogy közelebb kerülhessenek az erdészeti társaságok mindennapi feladataihoz. De nem ez az egyetlen kiemelt programunk. Nyáron táborokat szervezünk különféle célokkal, és minden évben igyekszünk a rászorulóknak is lehetőséget biztosítani.
– 2024-ben egy 16 gyermekből és 4 kísérőből álló csoportot fogadtunk Kárpátaljáról és egy héten át nem csak gondoskodtunk róluk, de számos érdekes, különleges programot is szerveztünk a számukra. Ebben mindenki – akit csak megszólítottunk – partnerünk volt, és ingyenes, vagy kedvezményes lehetőséget ajánlott fel, kezdve a Tihanyi Apátsággal, a Veszprémi Állatkerttel, de említhetném a Balatonfüredi Yacht Clubot is, ahol egy ebédre vendégül látták a gyerekeket, sőt még vitorlázhattak, fürödhettek is. A MÁV sem maradt ki, az utazáshoz kedvezményes jegyet biztosított. Próbáltuk tartalmassá tenni nekik az itt töltött időt, amennyire csak lehetett, felhőtlen kikapcsolódást nyújtani a számukra. Úgy vélem, ez egy szép gesztus volt, mindenki – kollégák, az erdei iskola vezetői, pedagógusai, az erdészek – jött és segített.
– Különös hangsúlyt fordítunk a 11 kilátónk fenntartására, állagmegóvására. A feladat adott, hiszen kilátóink nagy része fából készült, melyeknek a karbantartása folyamatos feladatot ró az erdészeti társaságok számára. Mivel a biztonság a legfontosabb, az idei évben például szükségessé vált az Eplényi Síaréna közelében található Ámos-hegyi kilátó lebontása, és az erdőgazdaság tervezi egy új kilátó építését a helyére.
– Vannak természetesen olyan kilátóink is, amelyek karbantartás szempontjából fenntarthatóbbak, mint például a Gulya-dombon található Gizella kilátó, mely acélszerkezetű, vagy a Maderspach Viktor kilátó, illetve a nagyvázsonyi Figyelőtorony. Ezek mind lőtéri figyelőtornyok voltak, részben kő- és acélszerkezetűek, így nem korhadnak. Bár ezek az építmények tartósabbak, itt is fontos a rendszeres állagmegóvás, például a szinte folyamatosan kitört ablakok cseréje.
– A Csengő-tető kilátót most, a téli időszakra lezártuk, hogy elvégezhessük a szükséges karbantartási munkákat, és tavasszal ismét megnyithassuk a turisták előtt.
– Ezek a létesítmények rendkívül fontosak a lakosság, valamint Veszprém, Zirc és Ajka városai számára, ahogyan az Eplényi Turisztikai Központnak is. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kilátókat a lehető legjobb állapotban tartsuk, és ahol csak lehet, minél hamarabb újjáépítsük őket.

– Mekkora stáb áll a Veszprémi Erdőgazdaság mögött? Kik végzik ezt a rendkívül összetett munkát?
– A Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. – akárcsak az ország többi 21 állami erdészeti társasága – az ország zöld vagyonaként számon tartott erdőket kezeli és gazdálkodik azok javaival. A fakitermelés, a vadászat, és minden egyéb erdő- és vadgazdálkodási tevékenység, ha megfelelően végezzük, hasznot hoz. Ennek a bevételnek a forrása a közjóléti feladataink és az erdőgazdaság üzemeltetésének fenntartásához szükséges. Mi nem csupán saját működésünkhöz teremtjük meg a forrást, hanem mindazt, amiből ökoturisztikai és közjóléti feladatainkat is elláthatjuk. A veszprémi erdőgazdaság átlagos létszáma 80 fő, de ennél sokkal többen vesznek részt a munkában külsősként és vállalkozóként.
– A kerületvezető erdészek, míg másutt alkalmazottak, nálunk vállalkozóként végzik a szakirányítási munkájukat. Ugyanakkor a felügyeleti, irányítási feladatokat már főállású kollégák látják el, hogy az összeférhetetlenséget elkerüljük. Tehát egy speciális rendszerben, vállalkozók bevonásával végzik mindenhol a fakitermelést, az erdőművelést, az útépítést.
– A 80 főbe beletartozik viszont a fő tevékenységünktől egy kicsit eltérő murvabánya-művelés és az ottani gépüzem, a tűzifa udvarral. Ez a bánya- és gépüzem a lakosság számára állít elő konyhakész tűzifát.
– Itt található a gépparkunk is – dózer, önjáró gréder, henger, dömperek -, melyek segítségével a murvás erdészeti és erdei utakat ki tudjuk építeni és karban tudjuk tartani.
– A gépüzemünk tehát benne van a 80 főben, és természetesen a veszprémi központunk, valamint a három erdészet, a Kab-hegyi Erdészet Herenden, a Zirci Erdészet Zircen és a Királyszállási Erdészet Alsóperén. Ez a három egységünk, ahol az erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási munkákat területileg irányítjuk.
– Ahogy látszik, egy viszonylag kis létszámú stáb irányításával, dinamikusan alkalmazkodó vállalkozói csapattal folyik a munka a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. területén. A cél, hogy a ránk bízott erdők és közös javaink a lehető legjobb kezekben legyenek, a legjobb állapotban maradjanak, és szolgálják a közjót. Ez egy rendkívül szerteágazó és felelősségteljes feladat, melyet komolyan veszünk.

Cseh Teréz