Az innovatív ipar- és városfejlesztés, a hálózatos együttmûködés a cél
– Milyen elveket szem elõtt tartva készült el a veszprémi Integrált Városfejlesztési Stratégia?
– Miután a mostani hétéves ciklus egy kulcsidõszak, a stratégiánkban olyan fejlesztések, beruházások megvalósítását tûztünk ki célul, amelyek hosszú távon segítik majd a város fenntartható mûködését. A jövõt tervezve végig ez a gondolat vezérelt bennünket. A távlatokba tekintve egy gazdaságilag erõs, vonzó, az értékeit megõrzõ, és azt tovább vivõ település képét vizionáltuk. Nyilvánvalóan fontos ehhez az erõs gazdaság fenntartása, valamint a város egyik értékének, a kulturális sokszínûségnek, annak a miliõnek a megõrzése, amelyet elõdeink teremtettek. Kiemelt jelentõséggel bír a Pannon Egyetemmel való szoros együttmûködésünk is. Egymásra vagyunk utalva: abból a tudásból, tudományos tevékenységbõl, felsõoktatási választékból, amit az egyetem biztosít, a helyi ipar, kereskedelem és szolgáltatás is táplálkozhat. Az innovációs gazdaság fejlesztése épp ezért sarkalatos pontja a jövõre vonatkozó elképzeléseinknek.
– A fenntarthatóság is vezérelvként jelenik meg terveink között. Ezen a téren „piacvezetõk” vagyunk, elsõként, és egyelõre Magyarországon egyedüliként kaptuk meg – 2012-ben – az Európai Klíma Szövetség „Klíma Sztár”-díját, mellyel a város energiastratégiáját minõsítették. Számunka rendkívül fontos a megújuló energiaforrások minél hatékonyabb felhasználása. Ezen a téren a lehetõségek kiaknázásával szeretnénk elérni, hogy az önkormányzati épületeinket, intézményeinket a lehetõ legalacsonyabb költséggel tudjuk üzemeltetni.
– Ha a város jövõjérõl beszélünk a legfontosabb, amit szem elõtt kell tartanunk, hogy ne csak várost, hanem közösséget is építsünk. Minden, amit teszünk, vagy felhasználunk csupán eszköz ehhez. A veszprémiek szeretik a városukat, erõs és jó közösséget alkotnak. Ennek megtartása és erõsítése az alapvetõ cél. Szeretnénk elérni, hogy itt mindenki biztonságban érezhesse magát – az anyagi és a közbiztonságot is beleértve -, megfelelõ szintûek legyenek a közszolgáltatásaink – jó iskolákat, óvodákat, bölcsõdéket tartsunk fenn -, a szociális hálónk elég sûrû szövésû legyen ahhoz, hogy abból senki se hulljon ki. Arra törekszünk, hogy a családok, az egyedülállók, az idõsek otthonuknak érezhessék Veszprémet, ahol hasznosan tudják eltölteni az idejüket, és ahol nem kell fölöslegesnek érezniük magukat. Ez a mi jövõképünk.
– Egy stratégiában mindig feltérképezik az erõs és gyenge pontokat. Mire építhet Veszprém?
– Nagyon szerencsés, klasszikus piramis alakú gazdasági szerkezettel rendelkezünk. Két 1500-2000 fõs nagycégünk van, 11 olyan gazdasági társaságunk, ahol 250-1000 fõ között foglalkoztatnak, és nagyjából 70-en vannak, akiknél 50-250 alkalmazott dolgozik. Összesen 6000 regisztrált vállalkozás mûködik városunkban.
– A másik fontos adottságunk, hogy az itt lévõ nagyobb vállalkozások többsége gyártási tevékenysége mellett kutatás-fejlesztést is végez. Évrõl évre egyre több forrást fordítanak erre a célra, márpedig ez azt mutatja, hogy ezek a cégek hosszú távra kívánnak berendezkedni Veszprémben. Ennek hozadékaként a helyben elõállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke sokkal nagyobb lehet, és nem utolsó sorban a szaktudásra, szellemi tõkére épülõ tevékenység rendszerint stabil, hosszú távon számíthatunk rá, az ilyen jellegû cégeket nem lehet egyik napról a másikra továbbvinni, más régiókba költöztetni.
– Ugyancsak az erõs pontok közé soroltuk kulturális sokszínûségünket, bár ezen a téren – csak úgy, mint a turizmus esetében – még bõven van hová fejlõdnünk. Gyönyörûek vagyunk, hál’ Istennek évrõl évre egyre többen jönnek a városunkba, és lehetõségeink is vannak a fejlõdésre, amiket szeretnénk is megragadni, és kiaknázni. Az egyik ilyen, hogy pályázni kívánunk az Európa Kulturális Fõvárosa 2023 címre, és meg is akarjuk nyerni azt, ezzel is új lendületet adva a város ÉLETÉNEK fejlesztésének.
– Az erõsségek mellett persze gyenge pontokat is találunk. Ahogy az egész régióban, Veszprémben is kétarcú a munkanélküliség: egyrészt 2,5-3%-a az itt élõknek nem jut munkához, másrészt állandósult a szakemberhiány, és ez ma már gátat szab a növekedésnek. Éppen ezért a városnak felelõssége van abban, hogy segítse az infrastrukturális beruházásokat, az ilyen jellegû igényekre gondot fordítson.
– Milyen fõbb területei, moduljai vannak az átfogó tervnek?
– A gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme: az infrastruktúra megerõsítése, az ipari zónák útjainak továbbépítése, közlekedésének javítása. A gazdaságfejlesztéshez az önkormányzat közvetett módon tud hozzájárulni, elsõsorban a közszolgáltatások színvonalának emelésével. Alapvetõ a családokról való gondoskodás, az óvodák, bölcsõdék bõvítése. Két vadonatúj óvodát kívánunk építeni, egyet Gyulafirátóton, a másikat pedig az Egry úton. A bölcsõdei férõhelyek számát pedig 60 fõvel tervezzük növelni.
– Fontos fejlesztési elem – a belvárosi rehabilitáció egyfajta folytatásaként – a „Kulturális negyed” programunk, melynek keretében a város szívében szeretnénk olyan zöldterületet kialakítani, megújítani, amit szívesen használnak majd a veszprémiek és a turisták egyaránt. A komplex fejlesztés eredményeként megújulhat a Petõfi Színház – ennek forrását a Modern Városok Programból fogjuk biztosítani –, és megtörténik végre a múzeum és a zeneiskola rekonstrukciója is, ez utóbbiakat TOP-os forrásokból tudjuk végrehajtani.
– Megkezdõdhet szabadidõs és sportnegyedünk felépítése is: a jelenlegi Veszprémi Aréna mellé – a Modern Városok Program keretében – végre felépülhet egy városi sportuszoda, és emellé egy jégcsarnok beruházás is napirenden van.
– Említettem már korábban a fenntarthatósági célkitûzéseinket, melyek keretében az összes önkormányzati intézmény energetikai megújítását tervezzük – ezekhez kis részben TOP-os pályázatokat tudunk hozzárendelni. Egy harmadik forrást is megcéloztunk. Öt megyei jogú várossal összefogva, konzorciumot alkotva – errõl a megállapodást épp a napokban írtuk alá – 35-40 Mrd forintnyi közvetlen brüsszeli fejlesztési pénzre szeretnénk pályázni. Mivel ennél kisebb méretû projektekkel itt nem lehet indulni, ezért Dunaújvárossal, Kaposvárral, Tatabányával, Zalaegerszeggel és Szombathellyel összefogtunk a siker érdekében. Így – nyertes pályázat esetén – városonként 4,5-5 milliárd forintra számíthatunk, melyet a közvilágítás rekonstrukciójára és az említett energetikai célokra fordíthatunk.
– A közösségi közlekedés is szerepel a fejlesztési modulok között, ennek megújítása, szervezése kulcskérdés minden városban, így Veszprémben is. Nálunk elég rossz a helyzet, mi rendelkezünk a legidõsebb buszparkkal, 22 éves a buszaink átlagéletkora. Ez már-már tarthatatlan. A buszok, a buszpályaudvar, a vasútállomás megújítása elengedhetetlen.
– Még egy tervünk van, amely prioritást élvez – ehhez a forrásokat szintén a Modern Városok Programtól várjuk -, az Aranyosi-völgyben egy tudományos parkot, egy innovációs kutatásfejlesztési központot kívánunk kialakítani, ahol egyfajta mentori segítséget kaphatnak majd a start-up cégek. Az egyetemi jelenlét mindenképpen indokolttá teszi az ilyen irányú fejlesztést, és Orbán Viktor miniszterelnök úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy ehhez a forrásokat is biztosítják számunkra.
– A kreatív városok kõszegi találkozóján, a II. Nemzetközi KRAFT Konferencián nemrégiben ön is felszólal elõadóként. Mirõl tudott ott beszámolni?
– Alapítói vagyunk a Pannon Városok Szövetségének – az egyetemmel létrehozott közös stratégiánk részeként -, mert hisszük, hogy a hálózatos együttmûködéseké a jövõ. Egyetlen város nem képes minden téren maximális szolgáltatást nyújtani, ezért itt, a Dunántúl közepén néhányan összefogtunk, mert úgy véljük, együtt erõsebbek tudunk lenni, amellett, hogy mindannyiunknak megvannak a maga sajátosságai. A szövetségünk kétéves alapítása óta Veszprém vállalta személyemben az elnökséget, most Kõszeg veszi át a stafétát.
– Kreatív városként hiszünk abban, hogy az innovatív ipar- és gazdaságfejlesztés lehet egy olyan stratégiai célunk, amely hosszú távon a fenntarthatóságot fogja erõsíteni, és ehhez további lehetõségeket nyit majd a régió városaival való együttmûködésünk is.
Cseh Teréz