Kihívások és lehetőségek – 5 év múlva a világ…?

Cser-Palkovics András mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a fehérvári gazdaság szereplőinek azért az eredményért, amit 2025-ben elértek, és arra is rámutatott, Székesfehérvár nem képes fejlődni, ha a gazdasága nem növekszik. Szerencsére minden nehézség és bizonytalanság ellenére a város sikeres évet zárhatott – summázta a város helyzetét a polgármester.
– A bizonytalanságról – a világgazdaságról, az energiaválságról, a háborúról, a hazai választás okozta változásokról – sokat lehet, és kell is beszélni. Egy biztos: közös a felelősségünk, együtt kell dolgoznunk Székesfehérvár érdekében – mondta a városvezető.
Sinkó Ottó a globális piacokról szólt, ahol a VIDEOTON-nak helyt kell állnia, és ahol eközben kontinensek versenyeznek egymással. Zavaros időket élünk, a geopolitikai helyzet még turbulensebbé vált, mint a korábbi években – utalt a helyzetre a társvezérigazgató, majd a magyar választások számos hatása közül emelt ki kettőt. A forint erősödése negatívan hat az exportőrökre, ugyanakkor az állampapírok hozamának csökkentése viszont jótékonyan befolyásolja a költségvetést, ahogyan az uniós források megszerzése is.
A VIDEOTON csoport 2019-2025 közötti árbevételének változásairól is szólt, ami véleménye szerint az iparági trendeket is jól tükrözi: míg 2019-22 a dinamikus növekedés évei voltak, 2023-2025 között kisebb visszaesés figyelhető meg.
– A közeljövőt illetően – mivel a VIDEOTON nem kifejezetten energiaigényes vállalatcsoport -, a legrosszabbnak azt tartom, hogy a kilátások nehezen prognosztizálhatóak. Ugyanakkor annak kifejezetten örülök, hogy a választásokat követően Magyarország ismét letette a voksát az uniós értékek mellett – zárta rövid értékelőjét a társvezérigazgató.
Fórumnyitó beszédében Lakatos Péter rámutatott egy érdekes tényre: 1917-ben az emberek 82%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma 2,7%. Ez a változás jól mutatja, mennyire nincs egyensúly a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások között, pedig ezek közül valamennyire egyforma mértékben van szüksége az embereknek. Az ipar jelenleg túlreprezentált.
– Az attitűdváltás rendkívül fontos, ami a versenyképesség szempontjából egyaránt meghatározó hazánk és az Unió számára is. A világ nyújtotta versenyből ugyanis nem lehet kimaradni, fel kell venni a kesztyűt – hangsúlyozta.
Az attitűdváltás része a hatékonyság javítása is – emelte ki -, majd sorra vette a termelési függvény elemeit és megállapította: hazánkban a tőke nem nő, vagy ahol mégis, annak a produktivitása megkérdőjelezhető; a munkaerő szűkös, a hazai állomány biztosan nem lesz elegendő a célok eléréséhez; nem marad más hátra tehát, mint a termelékenység, a hatékonyság növelése – érvelt -, de ennek erős gátat szab idehaza és az Unióban egyaránt a töredezett cégszerkezet. Kevés nagyon nagy, és rengeteg kicsi cég uralja a piacot, nincsenek versenyképes középvállalatok – mutatott rá a problémára a cégvezető.

„A remény mámorában” – Németh Dávid elemzése
Válságok, háborús övezetek – olajárrobbanás

A választásokat követően felfokozott, várakozással teli hangulat jellemzi az országot – kezdte előadását Németh Dávid. A közelmúltban új konfliktusok bontakoztak ki, háborúk indultak. A célpontok Venezuela, és Irán, mindkettő világszinten is nagy olajtartalékokkal rendelkező ország, ellentétben a velük szemben álló Egyesült Államokkal, mely ugyan az utóbbi években olajexportőrként a világ élére tört, de a tartalékai ezen a téren meglehetősen korlátosak – mutatott rá a konfliktusok valós okára az elemző.
– A Hormuzi-szoros a világ Achilles-sarkává vált. A lezárt öböl megbénította az olajkereskedelmet, az olaj ára megemelkedett. Mindez leginkább a távolkeleti országokat sújtja, egész ellátásiláncukat újra kell szervezniük. A piac mégis optimista – a tőzsdék árazásai, a jegybanki politikák is ezt igazolják -, abban bíznak, hogy a korábbiaknak megfelelően most is lezárul a válság 4-6 hónapon belül.
Az elemzők azonban arra mutattak rá, hogy már 3 millió hordónyi olaj hiányzik az éves termelésből, további 4-6 hét, és ez felszökhet 10-12 millióra is. Ez a világ olajkitermelésének 10%-át jelenti – emelte ki az idő jelentőségét Németh Dávid. A helyzetet tovább élezik az arab térség belső konfliktusai – az Arab Emírségek kiléptek az OPEC-ből -, és a számok is azt mutatják, ez az évtized az olajár emelkedésével telt eddig, és nagy valószínűséggel ez a trend folytatódni fog egészen 2030-ig. Az elemző éppen ezért a sokak által várt hordónkénti 70 helyett a 90 dolláros árra voksolt.

Az ellátási láncok ismét szétesőben
Az olajár emelkedése mellett egyre nagyobb gondot okoz, hogy a már eddig is töredezett ellátási láncok állapota tovább romlott. Egyre több költség rakódik a szállításra, a logisztikára, többe kerülnek az alapanyagok, a ritkaföldfémek, a microchipek is, és ezek előbb-utóbb be fognak épülni a termékek árába. Az ipari termékeknél ez a tendencia már jól érzékelhető, és egyre aggasztóbb a helyzet az agráriumot illetően is – műtrágyahiány, El Niño, szárazság – vajon követik-e az ipari trendet. Széles körű költségsokk indult el a világban, ami be fog gyűrűzni Magyarországra is.

Alacsony árazás 2026-ban, de emelkedő infláció
Az év elején alacsony inflációs környezet volt, ám markáns inflációnövekedést prognosztizálnak, ami év végére 4%, jövőre akár 5% körül várható. Az árszabályozások az év elején alacsonyan, 2% körül tartották az inflációt.
– A tényleges érték attól is függ – tette hozzá Németh Dávid -, hogy az új kormány mikor vezeti ki ezeket, minél később, annál jobban meg fogja lökni azt. Az idei átlag infláció 3% körül megállhat, jövőre pedig ez 4%-ra emelkedhet, az eltolt hatás miatt később fog jelentkezni.
Eközben Nyugat-Európában jóval 2% fölötti, már majdnem 3% körüli infláció várható, Amerikában már 4% körül mozog, Távol-Keleten pedig 8-9%-nál tartanak. Ahol nincsenek árintézkedések, ott már jól érzékelhető módon megjelent az inflációs nyomás.
A célkitűzések között szerepel az eurózónához való csatlakozás is 2030-ban. Ehhez azonban már a megelőző két évben teljesítenünk kellene a maastrichti kritériumokat, ezért ez jelenleg kicsit túlságosan ambiciózusnak tűnik, nagyon szigorú gazdaságpolitikát követelne – értékelte a helyzetet az elemző.

Itt a kilábalás?
A márciusi adatok kifejezetten jól alakultak, a fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom fellendült, bár a felét az üzemanyag-kiskereskedelem adta, de ha ezt kivesszük belőle, akkor is 5% körül alakult, ami még így is a legmagasabb az elmúlt 1-2 évben.
Az ipari termelés is fellendülőben van, a megrendelésszám jelentősen megugrott, ami 4-5%-os ipari termelésnövekedést hozhat.
A nemzetközi környezet sajnos nem támogató. A német bizalmi árindex sokat romlott, pesszimista állapotban van az egész német gazdaság, ami negatívan hat a hazai ipar teljesítményére is.

A hatékonyságnövelés lehet a kulcs
Az IMF kifejezetten pesszimista módon, alacsony potenciált lát a magyar gazdaságban. A prognózisok azonban alapvetően növekedést ígérnek, az idei esztendőre 1,5%-ot. Az első negyedév ennél jobb volt, de az év további részére lassulás várható. A nettó export pozíció várhatóan vissza fogja húzni a magyar gazdaság teljesítményét – az importunk jelentősen növekedett, míg az exportunkhoz a külső piacok nem támogatóak -, ugyanakkor a belső fogyasztás és a beruházások pozitívan hathatnak. Ezen a téren jelentős javulás várható, hiszen a korábban beragadt uniós források egy jelentős részét sikerülhet hazahozni. A ciklus egészére nézve, GDP-arányosan ez körülbelül 10%-ot jelent, azaz évente 2,5%, aminek a beruházásokban meg kell mutatkoznia. A kérdés csupán az, hogy a szerkezet tekintetében hogyan alakulnak ezek a beruházások, az építőipar, vagy a gépi beruházások, netán a kutatás-fejlesztés, a know-how kerülhet előtérbe. Ez utóbbiak segítenék leginkább a hatékonyság növekedését, ami egyre égetőbb kérdés. Magyarország termelékenysége ugyanis nőtt, csak lassabban, mint az EU más országaiban. Ennek elsősorban az az oka, hogy az olcsó munkaerő még rendelkezésre állt, így kevésbé kellett koncentrálni a hatékonyságra. Így, bár 2025-ben magunk mögé tudtuk a lengyeleket, de a dinamika elmaradt.

Erősen túlértékelt az ingatlanpiac
Abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi hazai ingatlanpiac rendkívül túlértékelt, a Magyar Nemzeti Bank 18-20% körülinek ítéli meg ezt, míg mások 30%-ról beszélnek. Németh Dávid úgy véli, dinamikaváltás várható, amit a kínálat növekedése segít, a kormányzati támogatású, a 3%-os építési hiteleken épülő lakásoknak, házaknak köszönhetően.
Pengeélen a munkaerőpiac
1-1,5 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta hazánkban, de vannak régiók – például Szeged környéke, vagy ahol nagyberuházások zajlanak -, ahol javult a mutató. A munkaadók egyelőre még kivárnak, de ha rövid időn belül nem indul be a gazdaság, elindulhat egy leépítési hullám.

A költségvetés helyzete
A számok azt mutatják, hogy az éves költségvetés 70%-át már elköltöttük. Ez részben indokolt, mert a legtöbb központi kifizetés az év első felére esik. A régió országaihoz képest azonban GDP-arányosan nagyobb költségekkel működik az ország, a megcélzott 5%-os hiány egészen biztosan nem lesz tartható, 6-7% prognosztizálható. Ezt 3% alá vinni, meglehetősen ambiciózus cél – fogalmazott az elemző.
A bevételi szerkezetből jól látszik, az áfa, illetve a különféle fogyasztási adók adják a nagy részét, második helyen a szociális hozzájárulási adó áll, amit az SZJA követ.
Sokan azt gondolják, a magyar adóterhelés nagyon alacsony, ami igaz is az SZJA-ra, és a társasági adóra, de ha a többit nézzük, beleértve az úgynevezett szektorális adókat is, akkor már árnyaltabb a kép. A különadók kivezetésére ígéretet tett ugyan az új kormány, és ezt az Unió is bírálja, ám mivel ez a GDP 2%-át adja, egyelőre nem látszik, miből lehetne pótolni.
A kiadási bontásoknál a legfeltűnőbb, hogy Magyarország jóval többet költ a vállalatok támogatására – GDP-arányosan 3%-ot -, mint Európa más országai. A jelenlegi kormány ugyan a piaci verseny irányába kíván elmozdulni, de egyelőre a támogatások terén minden változatlan.
Összehasonlítva az is jól látható, hogy hazánk GDP-arányosan kevesebbet költött a kórházi ellátásra, mint más európai országok, és ezzel párhuzamosan az is kiolvasható a számokból, hogy az Unión belül a magyarok költenek a legtöbbet magánegészségügyi szolgáltatásokra.

Veszélyek
A hitelminősítéseket tekintve éppen csak bekerültünk a befektetésre ajánlott kategóriába, egyedül a románokat sikerült megelőznünk. Várhatóan a stabil kilátás minősítést még megkapjuk, de a felminősítésre egyelőre még várni kell. Az még megjósolhatatlan, hogy az újonnan megválasztott kormány, milyen sikereket tud majd a későbbiekben felmutatni, egyelőre csak az ígéretek léteznek.
Ugyancsak veszélyt jelenthet a gazdaság számára, ha a forint tovább erősödik. Rövid távon várhatóan a 360-370-es sávban várható annak mozgása. Az új kormány célja inkább az alacsonyabb kamat, mint az erős forint, ami kedvezhet az exportőröknek.

Kerekasztal-beszélgetés
A helyzet csak keveseknek nevezhető mámorosnak

A fórum második felében egy kerekasztal-beszélgetés során Fejér vármegye meghatározó ipari vállalatainak vezetői válaszoltak a moderátor, Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnökének kérdéseire, elsőként az általános gazdasági helyzetüket értékelve.
A vállalatvezetők zöme mérsékelt növekedésről számolt be 2025-öt illetően, a szerencsésebbek, mint pl. a Grundfos, kifejezetten jó eredményeket értek el. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a kiszámíthatatlan hazai és világgazdasági körülmények rendkívüli módon megnehezítik a tervezést.
Itthon, főleg az energiaigényes iparágakban tevékenykedők versenyképességét rontják a nagyon magas energiaárak és az azokra rárakódó extrém mértékű pótdíjak. Frank Iepema, a Hydro ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy ezen sürgősen változtatnia kell a kormányzatnak, különben a multinacionális vállalatok kedvezőbb befektetési környezetet keresnek.
Ugyanígy jelentős kockázatnak értékelték az exportáló cégek a jelenlegi kiugróan magas forint árfolyamot, és annak gyors változásait is.
A létszámot tekintve már vegyes a kép, van, ahol jelentős a növekedés, de zömében stagnáló, mérsékelten csökkenő a foglalkoztatottak száma. Az automatizálás hatására már egyre inkább a magasabban képzett munkaerő kerül előtérbe, ezért az átképzés szerepe is felértékelődik.
A vállalatok jellemzően pozitívan tekintenek a közeljövőre, de óvatosan, felelősségteljesen terveznek a költségeiket, beruházásaikat illetően.
Ugyanígy várakozó állásponton vannak az önkormányzatok is, az érdekvédelmi szervezeteiken belül megvitatták a jelenlegi helyzetet, és az új kormány elé tárják kérdéseiket, javaslataikat, remélve, hogy az új döntések meghozatala előtt, őket is megkérdezik.

Kihívások: háborúk, új kormány, forintárfolyam
A háborúk kapcsán legfőképpen a szállítási, logisztikai költségekre rakódó magas biztosítási díjakat, a bizonytalanságot emelték ki a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az új kormányzat irányába valamennyien türelemmel vannak, hiszen egyelőre mindenki várakozó állásponton van, tisztában van vele, hogy a változásokhoz időre, egyeztetésekre van szükség.
A résztvevők a moderátor kérésének eleget téve, megpróbálták megtippelni a közeljövő forintárfolyamát is. Abban sikerült egyezségre jutni, hogy a 350 EUR/HUF árfolyamot már mindenki kezelhetőnek tartaná, főleg, ha ezen a szinten végre stabilizálódna is.
A 7. VIDEOTON Üzleti Fórum büfé ebéddel zárult, így a résztvevők az asztaloknál folytathatták a diskurzust.

Cseh Teréz

A kerekasztal-
beszélgetés résztvevői:

Bogár Gergely Boldizsár
DENSO International Europe
ügyvezető igazgató-helyettes

Frank Iepema
Hydro Extrusion Hungary Kft.
ügyvezető igazgató

Katus István
Howmet-Köfém Kft.
ügyvezető igazgató

Ványi Péter
Harman Becker Hungary Kft.
gyárvezető

Tibor Dávid
MASTERPLAST Nyrt.
Elnök

Udvar Csaba
Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
gyárvezető

A VIDEOTON HOLDING ZRt. képviseletében

Lakatos Péter
VIDEOTON HOLDING ZRt.
vezérigazgató

Sinkó Ottó
VIDEOTON HOLDING ZRt.
vezérigazgató

Moderátor

Kocsi Ilona
Magyar Újságírók Szövetsége
elnök