Velünk a vállalkozásodért - amit a jövőről tudni érdemes

Rendezvénysorozat a kkv-k segítségéért

A rendezvénysorozatot Markovszky György, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a kkv-k veszélyben vannak, és trükkökkel már nem lehet túlélni. Tájékozódni kell, megismerni az új forrásszerzési irányokat, technológiai és egyéb lehetőségeket.
Takács Szabolcs főispán köszöntőjében a kormányhivatalokon keresztül nyújtott állami támogatásokról, a szolgáltató állam fontosságáról beszélt. A vállalkozásokat várják ügyes-bajos dolgaikkal épp úgy, mint a pályázati támogatások, vagy épp a nyári diákmunka nyújtotta lehetőségek ügyében. A kormányhivatalok összekötő kapcsot jelentenek az állam és a vállalkozások között, és ennek a szerepüknek igyekeznek is maximálisan megfelelni.
Parragh László jó hírrel kezdte mondandóját: ebben az évben már, ha lassan is, de újra növekedési pályára léptünk. A továbbra is feszes munkaerőpiac ellenére az exportteljesítményünk kiugró volt, 150 Mrd forint, és 13 Mrd forint külföldi működőtőke is érkezet hazánkba, a beruházások zöme ehhez kötődött.
A kamaraelnök röviden összefoglalta, mit tehet az állam a vállalkozásokért. Kell egy növekedésbarát adórendszer, ami adott, felül kell vizsgálni az adatszolgáltatások rendszerét, mert ezen a téren rengeteg időt meg lehetne spórolni. Gazdaságfehérítő, innovációs, K+F akcióprogramokat kell indítani, és a beruházásösztönzés terén is segíteni kell a hazai vállalkozásokat, ahogy a finanszírozás támogatásában is, mert enélkül lefagy a gazdaság a kritikus helyzetekben.
Hogyan tudnak a vállalatok reagálni? – tette fel a kérdést Parragh László. Növekedési stratégiával, jövőképpel, tartalékok képzésével, a szakmai és a mentális alapok kiépítésével. Ma már vállalkozást vinni kizárólag a szakmai tudásra alapozva, nem elegendő – szögezte le az elnök. A digitalizáció, a cégvezetési ismeretek elengedhetetlenek a sikeres működéshez, ahogy a stratégiákban, alternatívákban való gondolkodás, a nyitottság az új technológiák iránt, a networking, az új kapcsolatépítési technikák elsajátítása, az életképes termékek gyártása, és az online rendszerek kiépítése, használata is.
– A több lábon állás is a stabilitást szolgálja. A vállalkozói szellem erősítése, a költségracionalizálás, a mesterséges intelligencia, a humántőke fejlesztése, a vállalat növekedési modelljének a megteremtése, a stabil profit és jövedelemteremtés, a tudatos finanszírozás, a felkészültség a váratlan helyzetekre ott kell legyen a vállalkozói kelléktárban – mondta a kamaravezető, aki a legújabb kihívásokról is beszélt.
A legizgalmasabb kihívás talán a mesterséges intelligencia – mondta -, és hangsúlyozta, fontos, hogy ezen a téren ott kell meghúzni a határt, hogy ez az eszköz döntéstámogató, és ne döntéshozó legyen. Az adatvezérelt döntéshozatalé a jövő, mely idő- és energiamegtakarítást fog eredményezni – emelte ki, ahogy azt is, hogy a vállalati együttműködés fejlesztése is óriási kihívás fog jelenteni. Nem feltétlenül vetélytárs ugyanis az, aki azonos piacon dolgozik, hanem együttműködő partner is lehet.
Az elnök a kormányzat és a kamarák közötti együttműködést is felvázolta, rámutatva mindkét kapcsolati szint – az állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a területi kamarák és a vállalatok, az önkormányzatok – között zajló feladatokra, azok fontosságára.
Az együttműködés alapja, hogy a piac nem tud minden kihívást önállóan kezelni. A kamarák és az állam kölcsönösen informálni, segíteni tudják egymást annak érdekében, hogy a lehető legjobb döntések születhessenek meg a gazdaság egészére nézve.
Parragh László a következő időszak fókuszpontjairól is szólt, ami gyakorlatilag az eddigi gazdaságpolitika folytatását jelenti.
– Fontos célkitűzés a munkaerő-utánpótlás segítése, a duális képzés fejlesztése – ebben a kamaráknak rendkívül nagy szerepe volt, és elmondható, hogy Európa egyik legjobb képzőrendszere van Magyarországon. Kiemelten kell kezelni a felnőttképzést is, ez nagyon gyenge lábakon áll hazánkban, és hálózati networking terén is van még mit tanulnunk a fiataloktól.
– Sok mindenben tudunk tehát segíteni, de hangsúlyozom, hogy a döntésekért való felelősséget viszont nem tudjuk átvállalni, az a vállalkozók feladata – erősítette meg a vállalkozói felelősségvállalás szerepét a kamara elnöke.
Végül, a Széchenyi Hitelkártya Program sikeréről és fontosságáról is szó esett. A KAVOSZ-on keresztül biztosított, a kkv-knak juttatott hitelállomány közel 3600 milliárd forint. Ez a magyar GDP 5%-a, az összes kkv-knak adott piaci hiteleknek pedig a fele. A kamara nélkül ezeket az eredményeket nem lehetne elérni – zárta gondolatait Parragh László.
Suppán Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésekért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos, mit szeretne elérni a kormány makrogazdasági szinten a vállalkozások segítségével. Ennek megértéséhez felvázolta a jelenlegi helyzetet, a gazdasági jelenségek hátterét, és arról is beszélt, hogy miért fontosak a támogató programok.
A rendezvény Ki mit tud? címmel, egy döntéshozói kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. A diskurzust Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója moderálta, partnerei pedig Dunai Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Gazsi Attila a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökhelyettese, dr. Billo Kármen, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai vezetője és Szelényi Viktor, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója voltak.
Ezt követően Alap a növekedéshez – Széchenyi Kártya Program címmel Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt a támogatott hitelezés lehetőségeiről, annak fontosságáról.
A pulpituson a stafétát Dr. Tóth Róbert Phd, a KAVOSZ E-Green Zrt. vezérigazgatója vette át, Út a fenntarthatóságig című előadásával.

A program egy újabb kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, Molnár Csaba, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG főosztályvezetője,
dr. Balásfalvi-Kiss András, a Proworx Digital Ltd. képviselője és Lukács Ákos, az Ernst & Young Magyarország partnere részvételével. A téma az ESG, mint kulcs a versenyelőnyhöz volt.
A délutáni program Kende-Hofherr Krisztina, a TMC Group ügyvezető igazgatójának rendkívül izgalmas előadásával folytatódott. Mini tréningjével abban adott tanácsokat, hogyan tűnjünk ki a versenytársak közül.
Ezt követően az MKIK Innovációs Kollégiumának előadását hallhattuk, Innováció, már nálad is jelen van címmel, majd egy esettanulmányon keresztül dr. Vajda Viktor és Tóth Miklós, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. munkatársai meséltek arról, hogyan alkalmazható egy kisvállalkozás életében a mesterséges intelligencia, illetve kollégájuk Váradi Tamás pedig a magyar nyelvű nyelvmodellek fejlesztéséről, alkalmazásáról beszélt.
A konferencia állófogadással zárult, mely remek lehetőséget adott az ismerkedésre, a kapcsolatok bővítésére.

Cs.T.