Az élet felülírta az önkormányzati rutint

– Miért került sor erre a szokatlan, ma divatos szóval unortodox lépésre?
– Ennek több oka van. Egyrészt sok pápai dolgozik a gyárban, másrészt a húsüzem a környék mezõgazdaságát is meghatározza a tenyésztett állatok felvásárlásával, ez pedig a takarmánytermesztésre is kihat. Emellett a gyár nagy adófizetõje a városnak, és fontos a munkakultúra megõrzése is, hiszen a társaság amúgy jó termékeket gyárt, melyeket akár a legigényesebb külföldi piacokon is el tud helyezni. Tõkehúst például Magyarországról csak a pápai gyár exportálhat Oroszországba. Így aztán – más megoldás híján – a nehéz helyzetben lévõ gyárat az önkormányzat próbálja lábra állítani, stabilizálni.

– Hogy jutott idáig a nagy múltú gyár?
– Próbáljuk feltárni, milyen okokra vezethetõ vissza, hogy ilyen nehéz helyzetbe kerültek. A 70-80-as években kidolgozott és jól mûködõ modell mára felélte a tartalékait, ezért reorganizációra van szükség. Bízunk benne, hogy a másfél milliárd forint körüli törzstõke emelés, amit az önkormányzat végrehajt a gyárban, elég lélegzetvételhez juttatja ahhoz, hogy az újjászervezés megtörténhessen. Egyébként tudtommal két város van egész Európában – Gyula és Pápa ahol – nem szokványos módon – az önkormányzat ilyen nagy volumenben tulajdonosa lett valamely termelõ egységnek. Hosszabb távon ezt az állapotot persze meg kívánjuk szüntetni. Olyan szakmai befektetõ érkezésében bízunk, amely garanciákat tud adni arra nézve, hogy a termelést és a munkahelyeket megõrzi és fejleszti. Ez azonban még a jövõ zenéje.

– A közigazgatás és az intézményrendszer átalakítása miként zajlott Pápán?
– Ahogy valamennyi önkormányzat életében, nálunk is jelentõs változások álltak be a múlt év végén. Pápán is megalakult a járási hivatal, amely a korábbi polgármesteri hivatalban mûködik, mi pedig a rekonstrukció után a régi városháza épületébe költöztünk. A tûzoltóság után a kórház, majd pedig az iskolák is állami fenntartásba kerültek. Az iskolák esetében egy kérdés maradt õszre, hogy a fenntartói jognak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz való átkerülése után a mûködtetést vállaljuk-e? Mi azt nyilatkoztuk, hogy nem vállaljuk. Megtudtuk azt az összeget, amit ebben az esetben az államnak hónapról-hónapra be kell fizetni, és ennek ismeretében megerõsítettük elhatározásunkat. Úgy érezzük, hogy ez egy jó döntés volt, és azt sem látjuk problémának, ha a fenntartónál születnek a mûködéssel kapcsolatos döntések. Így tehát állami fenntartásba került négy általános iskola és az egy, eddig nálunk lévõ középiskola. Mindezeket nagyon jó minõségû, felújított ingatlannal tudtuk átadni. Tavaly hatvan-hetvenfõs létszámmal, egy amerikai iskolával gazdagodott a város, önkormányzati ingatlan bérbevételével. Így elmondhatjuk, hogy hazánkban ma a fõváros mellett csak Pápán van amerikai iskola, amelyet a QSI nemzetközi hálózat tart fenn a repülõtéren szolgáló külföldiek gyermekeinek. Még a bentlakásos szociális intézmény átadásának feladata áll elõttünk, amit korábban az önkormányzat önként vállalt feladatként mûködtetett.

– Mit jelentett a városnak az állami adósságátvállalás?
– Kétmilliárd-hatszázhatvan millió forintot vállalt át az állam az adósságunkból, ez hatvan százalékot jelentett. Az évi 320 milliós törlesztésünk helyett így csak mintegy 160 milliót kell fizetnünk jövõre, ami óriási segítség a városnak. Ezen kívül tavaly még 77,5 millió forintot tudtunk elhozni a folyamatban lévõ uniós projektjeink önrészére kiírt pályázaton. Ha erre még az idén is számíthatunk, úgy vélem, egész jó állapotban lesz év végére a település. Az idei évre már nem szabadott mûködési hiánnyal tervezni a költségvetést, ám nem mellesleg mi még soha nem is terveztünk így! A biztonság kedvéért, a helyi adóbevételek hektikusságának kiegyenlítésére fenntartunk egy folyószámla hitelkeretet, amelyet jellemzõen évrõl-évre alig-alig használtunk, év végére pedig mindig kiegyenlítettünk. Pápa – bár a képviselõ-testületben természetesen megoszlottak a vélemények – szerintem egyértelmûen jól jött ki a közigazgatás és az intézményrendszer átszervezésébõl.

– Számos nagyobb, és kisebb felújítás és átalakítás zajlik a városban. Mire hoznak ezek kézzelfogható eredményt?
– A Fõ tér megújulásának projektje 2013-ban várhatóan befejezõdik, június 14-én veheti birtokba a lakosság. A kastély felújítás több leállás után végre folytatódhat, hiszen bekerült a kiemelt beruházások közé. Elképzeléseink között szerepel egy turisztikai program, a zsinagóga felújítása, a keleti elkerülõ út és a közösségi közlekedés fejlesztése. Mindezekre várjuk a megfelelõ pályázati kiírásokat, de van köztük olyan is, ahol már megrendeltük a megvalósíthatósági tanulmányt.

– Pápán hagyományosan gazdag a rendezvénykínálat, mi várható az idén?
– Áprilisban nagy sikerrel zajlott le a hagyományos Agrárexpo, a napokban lesz nagy közösségi rendezvényünk, a városi ballagás. Megújulása után a Fõ tér ad helyet a nagyrendezvényeknek, melyet június 14-16-án, a Játékfesztivál keretében veszünk birtokba. Erre az eseményre meghívjuk testvérvárosaink delegációit. Éppen tíz éves lesz a losonci testvérkapcsolat, így tõlük várjuk az egész képviselõ-testületet. Augusztus 17-18-án terep rally világkupa futamnak ad otthont Pápa és környéke, szeptemberben pedig jön a kéthetes borünnep.  Tavaly már Cicege- és bornapoknak hívtuk, most azt szeretnénk, ha a Pápai Hús hathatós közremûködésével tovább bõvülne a gasztronómia irányába. Márton nap alkalmából a Fõ téren – természetesen az idõjárás függvényében – megnyitjuk a mûjégpályát, majd decemberben az adventi ünnepkör zárja az évet. Ezeken kívül civil és egyházi kezdeményezésre számos kisebb rendezvény, fesztivál színesíti a közbeesõ hétvégéket.  A helyi idegenforgalom 2012-ben megismételte a válság elõtti legjobb év eredményét, ez mintegy ötvenkétezer vendégéjszakát jelentett, ehhez a rendezvények és kiállítások mellett a Várkertfürdõ is jelentõsen hozzájárult. Szeretettel várjuk idén is vendégeinket nagy múltú városunk rendezvényein!

veér