Nem egyszerűen zöld város, hanem város a zöldben

– Az elmúlt önkormányzati ciklus a külső körülmények miatt nem indult valami fényesen.
– Ugyanabban a lehetetlen, covidos helyzetben dolgozott először a pápai önkormányzat, mint az összes többi magyar, de nálunk ráadásul volt egy kicsit nehezebb periódus is, ugyanis Pápán eggyel több hulláma volt a pandémiának 2021 augusztusában. Kitört egy helyi fertőzéses hullám, amit dr. Müller Cecília egy veszélyes gócnak nevezett. Tehát máshol már normális körülmények uralkodtak, nálunk még szigorúak voltak az élet feltételei. Például a Veszprém kézilabda meccse alkalmából külön megkérték a pápaiakat, hogy ne menjenek szurkolni.
– Ez a kis hullám nagyon sok mindent megmutatott nekünk. Egy különleges időszakot éltünk, ez volt az első alkalom, hogy a polgármester egy személyben hozott döntéseket. Hozzá kell tenni, hogy ezeket utólag a képviselőtestület egytől egyig jóváhagyta.
– Azt is láthattuk, hogy kire lehet számítani, és kire kevésbé. Hála Istennek a szervezeteinkben dolgozók többségére lehetett, így érezhettük, hogy erősek vagyunk. Bár az energetikai válság is jelentős pánikot okozott, hiszen az égbe szökő árak az összes tartalékunkat elvitték, de a kollégákkal nagyon sok ésszerű döntést meg tudtunk hozni, a korábbi tapasztalatokra építve megvolt a fegyelmezettség a város szolgálatában dolgozók körében.

– Egyáltalán mit lehetett csinálni ebben a helyzetben?
– A körülmények miatt az uniós pénzek felhasználása, a beruházások kivitelezése 2019-re csúszott át. Szép eredményeket tudunk felmutatni, a Zöld város projektek például kifejezetten jól sikerültek. Pápa közel 60 hektár belterületi zöldet tud magáénak, legnagyobb a belső és külső várkert egybefüggő területe. Azt szoktuk mondani, hogy mi nem egyszerűen zöld város vagyunk, hanem város vagyunk a zöldben. A rekreációs beruházások közül a sportközpont építése emelkedett ki, és – bár azt előre nem tudhattuk – voltak energetikai munkáink, amik igencsak jó szolgálatot tettek a válság idején.
– Az ipari parki területek fejlesztésével, három gyűjtőutat építettünk, és átadhattuk rendeltetésének az új piacot is. Projektjeink közül említsük meg a csapadékvíz elvezetést, az út- és parkoló építést, vagy akár a Petőfi-ház felújítását. Pályázatokból, és ingatlanok értékesítéséből tudunk némi plusz bevételre szert tenni, amiből fejleszteni lehet.

– Az előzőek mellett miben volt még más ez a ciklus?
– Ebben a ciklusban az jelentette a nagy változást, hogy a város működtetését jelentős mértékben átszerveztük. Nemcsak tanári és jogász végzettségem van, hanem közgazdász is vagyok, ezért úgy gondolom, hogy egy város működtetését vállalati szemlélettel kell követni, azaz folyamatosan a hatékonyságot kell vizsgálni. Hogy így lehessen cselekedni, sokszor az intézményi működési keretekből ki kell lépni, és gazdasági, elsősorban nonprofit jellegű társasági kereteket kell rendelni az egyes feladatokhoz.
– Az átszervezés egyik iránya az lett, hogy a kulturális intézményeinket bevittük egy gazdasági társaságba. Így sokkal több vezetői döntést megalapozó információt lehetett nyerni, ahol sokkal több beavatkozási lehetőség van korrekcióra is.
– Másodikként a közétkeztetést szerveztük ki gazdasági társaságba, mára ezt piaci alapon egy vállalkozás látja el. Ebben rengeteg tartalék volt, gyakorlatilag ugyanazon az árszínvonalon kínálják az étkeztetést, mint ahogy a saját intézményünknél működött, de mindez egy vadonatúj kiszállító autóparkkal, konyhatechnológiával, magasabb fizetésekkel, és felújított étkezőkkel tud működni.
– Rengeteg volt itt a pazarlás, amit talán nem is annak neveznék, nem direkt költekeztek felelőtlenül, hanem más volt a tolerancia határ. Ha bármennyibe is került valami, akkor is megvettük, és nem kerestük azt, hogy hogyan lehetne olcsóbban, kevesebb pénzből is intézni a beszerzéseket.
– Így eljutottunk oda, hogy a városüzemeltetés maradt a végső kritikus pontunk, ahol tragikus állapotok uralkodtak. A lakosság részéről is sok volt a panasz, és a belső vizsgálatok után kiderültek ennek az okai is. A szervezeti és személyzeti problémákkal muszáj volt szembenézni, és súlyos személyi döntéseket kellett hoznunk. A felmondások, és a létszámleépítés első eredményei már látszanak. Erről a területről is elkezdtünk kiszervezni feladatokat, de soha nem külső vállalkozásoknak, hanem például Pápán a hulladékkezelést a Közszolg Nonrofit Kft. végzi, és most odaadtuk nekik a köztisztasági feladatokat is. A csapadékvíz-elvezető csatornáink állapota katasztrofális volt, ezt a feladatot most a Pápai Vízmű Zrt. látja el, így az ivó- és szennyvíz után most már ők foglalkoznak a csapadékvízzel is. A játszóterek rendbetartását a Pápai Sport Nonprofit Kft. kapta meg. Volt egy olyan részlegük is, amely a városi rendezvényekre épített színpadot, lelátót, faházakat, ezt átadtuk a kulturális nonprofit kft.-nek.
– A visszamaradt feladatok (járdafelújítás, karbantartás, közutak üzemeltetése, kertészeti feladatok, zöldterületek gondozása, parkolás, piac) teszik most ki a városüzemeltetés munkáját. Mára azt látjuk, hogy lényegesen kevesebb emberrel, új vezetőkkel, más szemlélettel, sokkal jobban, eredményesebben dolgoznak.

– A közgazdász látásmód mellett mi indokolta még az átszervezéseket?
– Én úgy gondolom, hogy egy szervezet működtetése menedzseri feladat, a szakmai munka irányítása pedig mást követel. Nem vagyok meggyőződve, hogy mondjuk a könyvtár vezetője, aki égen és földön a legjobb könyvtáros, egyben a legjobban gazdálkodik a humán erőforrással, szerződik a közműcégekkel, és gazdasági vezető egy személyben. Szétválasztottuk a feladatot, van egy ügyvezető, aki biztosítja a működés feltételeit, és minden területnek megvan a szakmai vezetője. Év elején megállapodnak, hogy mire, és mennyi pénzre van szükség az adott szakmai munka elvégzéséhez (ez része az üzleti tervnek), és utána mindenkinek az a dolga, hogy ezt végrehajtsa.
– Komoly problémáink vannak a kékfestő múzeummal, egy állami tulajdonból ki nem adható vagyontárgy, ami vagyonkezelésben van nálunk. Nagyon rossz az állaga, és azt fontolgatjuk, hogy visszaadjuk a magyar államnak, mert nem tudjuk vállalni az üzemeltetését. Olyan szerkezeti problémái vannak az épületnek – konkrétan beázik -, amelyek veszélyeztetik az ott lévő műtárgyak állapotát. Nem gondoljuk, hogy a pápai adófizetők pénzéből kell egy kulturális örökséget fenntartani, ami az egész nemzeté, és a szellemi világörökség része.

– Megalkották az idei költségvetést. Mik a fő prioritások?
– A költségvetésünk összeállításakor három dologra figyeltünk. Először, hogy a város alkalmazásában álló valamennyi kollégánk 15% béremelést kapjon. Másodszor, hogy mindent a városüzemeltetésbe teszünk bele, hiszen itt rengeteg adósságunk van, minden felszabadult forrásunk segítségével karbantartásokat végzünk. Harmadszor pedig a Kossuth utca, ami semmilyen pályázatba nem fért bele. A sétálóutcánk burkolását 2020. év végén kezdtük el, és eddig a feléig jutottunk el, mert az energetikai válság miatt le kellett állítani a beruházást. A teljes közműcserével kezdtünk, majd a burkolás következett, tardosi mészkővel. Azért ezt a drága anyagot választottuk, mert az Eszterházyak is ezt használták, és továbbvisszük a hagyományt. Az áruháztól a mozi utcájáig már megvettük a követ, ezt lerakva kétharmados lesz a készültség. Azt látjuk, hogy a halódó belváros a burkolásnak, és a vállalkozóknak köszönhetően újra kezd élettel telítődni.

– Tervek, elképzelések a következő ciklusra?
– A Zöld város projektet tovább szeretnénk majd bővíteni. Terveink között szerepel az egykori dohánygyár szárító épülete, ami egy több emeletes, hatalmas hodály. A teteje rossz állapotban van, azt le kell bontani, de az épületet szeretnénk megmenteni, és egy nagy, beltéri játszóteret akarunk csinálni benne.
– Kerékpárutakat fogunk építeni, kiegészítve a már meglévőket, hogy mindenhova el lehessen jutni biciklivel Pápán. Rekonstrukciókat tervezünk az óvodai hálózatunkban, és továbbra sem felejtkezünk el az energetikai fejlesztésekről.
– Ami előttünk áll, az még a közvilágítás korszerűsítése. A külső várkertben már megoldottuk, hogy mozgásérzékelőkkel vannak ellátva a led-es lámpák, magyarul akkor erősödik fel a fény, ha valaki arra jár. Ezzel a világítási költség 75-80%-át tudjuk megspórolni. Persze ahol autók járnak, ennek nincs értelme, ez elsősorban a parkokra, gyalogutakra vonatkozik.
– A 83-as főút négysávosítása elkészült, ennek hatásait most még nem tudjuk felmérni. De az biztos, hogy gyakorlatilag – 18 perc az autóút Pápa és Győr között – Győr agglomerációs övezete lettünk. Azt reméljük ettől, hogy családok fognak beköltözni Pápára, és megáll a város népességének csökkenése. Itt jó lakni, gyereket nevelni, jó minőségű önkormányzati szolgáltatásokat lehet igénybe venni, a szabadidőt is értelmesen el lehet tölteni, és jó a közbiztonság. Ma egy hatodik emeleti, marcalvárosi panelház árából egy tókerti családi házat lehet venni Pápán, ami egy másfajta életminőséget jelent. A folyamat már elkezdődött, egyelőre nem tömegesen, de vannak már beköltözők a városba.

Veér Károly