A világ egyik legjelentõsebb tudománypolitikusa Veszprémben
A jövõ biológiai kihívásait mutatta be a Pannon Egyetem oktatói, kutatói és hallgatói elõtt Radda professzor Veszprémben. Az orvosi biokémia szaktekintélye beszélt az orvostudományban rejlõ lehetõségekrõl. Áttörést jelentenek kardiológiai eredményei, melyeknek jövõjérõl is szó esett az elõadás során. A magyar származású tudós 1956-ban hagyta el az országot, a 90-es évek óta többször látogatott Magyarországra, hogy az itt folyó kutatásokat, valamint a nemzetközi tudományos együttmûködéseket elõsegítse. Elõadásában kiemelte, hogy fontosnak tartja a különbözõ tudományágak együttmûködését, mert csak így érhetõ el a nemzetközi színvonal. A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kara élenjáró kutatási tevékenységében is sok lehetõséget lát, az Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztõ Központ professzoraival folytatott egyeztetéseket a jövõbeli közös munkákról.
Radda professzor 1969-ben kezdte tanulmányozni az izomszövetek mûködését az akkoriban újdonságnak számító, a mágneses rezonancia elvén alapuló képalkotó módszerrel (MRI). Munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a ma már rutineljárásnak számító MRI-vizsgálatok bekerülhessenek a klinikai gyakorlatba. Ez a módszer jelentõs szerepet játszik a betegségek korai felismerésében. Tudományos eredményeiért II. Erzsébet királynõtõl 2000-ben lovagi címet kapott. A szakembert a világ egyik legjelentõsebb tudománypolitikusának tartják. Az Oxfordi Egyetem professor emeritusa, a Szingapúri Bioimaging Consortium alapító igazgatója, a Szingapúri Tudományos és Technológiai Tanács igazgatóhelyettese. Akadémiai székfoglaló elõadását május 11-én tartotta Budapesten, mellyel hivatalosan is a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává vált.
BV