– Milyen lehetõségek vannak ma ilyen irányú tehetséggondozásra, s mivel adhat többet – vagy mást az Erdõs Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola?
Dr. Pintér Ferenc: – Szervezett keretek között ez az egyetlen tehetséggondozó iskola Magyarországon. A középiskolai képzésen belül egyre kevesebb a lehetõség ilyen tevékenységre, szûkösek a forrásaik szakkörök szervezésére. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy csökkent az érdeklõdés a matematika, a természettudományok iránt, sok minden elvonja a diákokat ezektõl a tudományágaktól, mert itt siker csak hosszantartó munkával érhetõ el. Továbbá a tanárok anyagi helyzete sem kedvez a tehetséggondozásnak.
– Az Erdõs Iskola sikerének alapja, hogy olyan tanár egyéniségeket tudtunk megnyerni, akik a fentieket figyelmen kívül hagyva élnek-halnak a szakmájukért, és élményt jelent nekik, hogy a legtehetségesebbekkel foglalkozzanak. Többször hallottuk jelentõs tudósoktól, hogy milyen nagy hatással volt rájuk a középiskolai matematikata-náruk. Ehhez az élményhez is hozzásegítjük a diákjainkat, és bízunk benne, hogy olyan pluszt kapnak, amitõl õk is sikeres, híres tudósok lesznek.

– Hogyan foglalná össze a gondolat megszületésétõl napjainkig az iskola fejlõdését?
– Az Erdõs Iskola létrejötte, a néhány barátommal elkezdett munka kiterjesztése egy szerencsés találkozásnak köszönhetõ. Friedler Ferenc dékán úr, aki a Pannon Egyetemen már annyi új dolgot hozott létre, rögtön meglátta benne a lehetõséget és integrálta a Mûszaki Informatikai Kar szervezetébe. Ezzel egyszeriben dunántúli, majd pár évvel késõbb országos beiskolázással mûködtünk. Nagyon nagy eredmény ez. Az országban egyedülálló, nincs olyan egye-
tem, kar amely önzetlenül, a diákok jobb, elmélyültebb tudásának érdekében ilyen jelentõs támogatást nyújtana. 
Az iskola sikerét a létszám gyors növekedése, a diákok részvételi aránya igazolja leginkább. Emlékezetes marad számomra például az, hogy Szegedrõl is képes volt Veszprémbe átjárni diák, aki évekkel késõbb részt vett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. Ezek a legjobb visszajelzések arról, hogy jó irányba haladunk. Persze ennél konkrétabb eredményekkel is büszkélkedhetünk: az utóbbi 4 évben Erdõs iskolás diák nyerte az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (11-12. osztályosok megmérettetése) normál gimnáziumi kategóriáját, valamint a 9-10. évfolyamosok Arany Dániel Matematika Versenyén is Erdõs iskolás nyert a normál gimnazistáknál. Külön öröm számomunkra, hogy a speciális matematikaosztályok versenyében, ahol egyébként a budapesti Fazekas gimnázium tanítványai dominálnak, egyre több diákunk van jelen. Eredményeinket úgy tekintjük, hogy a középiskolákkal közösen értük el.

– Mára megismerhette a „legfrissebb” tehetségeket, az új évfolyamot. Mit gondol róluk, illetve rajtuk keresztül a mai diákokról?
– A legfontosabb, azt hiszem, hogy ugyanolyan tehetségesek ma is a diákok, mint korábban. Hiányzik viszont, hogy még a legjobb kezdeményezések sem mindig jutnak el a „végekre”, az érdekelt diákokhoz, azaz nem biztos, hogy a tehetséges diák megtalálja a helyet, ahol a tehetsége kibontakozhat. Alapvetõ szabály például a sportban, hogy a fiatal a jobbtól, a tapasztaltabbtól tanulhat, ezáltal fejlõdhet, az élvonalba kerülhet, egyébként középszerûvé válhat. Ez igaz a matematikában is. Munkánk jelentõs része arra irányul, hogy ismertté tegyük az Erdõs Iskola által kínált lehetõségeket, a legjobbakat a tudományos kutatások megkezdésére motiváljuk. Nem könnyû feladat, tudva, hogy a tudományos pálya nagy befektetés, mely hosszú távon térül meg, megfelelõ anyagi és szakmai elismerést nyújt.

– Hogyan indult az együttmûködés?
Dr. Friedler Ferenc: – 2001-ben alakult meg a Pannon Egyetem mai Mûszaki Informatikai Karának elõdje, amely kari jogállású önálló intézetként mûködött. Akkor célként fogalmaztuk meg, hogy a hallgatóinknak nem csupán diplomát adunk, hanem a sikeres szakmai pálya lehetõségét kínáljuk. Azóta azon dolgozunk, hogy a tehetségek kibontakozásának megfelelõ helyet biztosítsunk. A normatív finanszírozás – a jellegébõl adódóan – nem fedezi az ilyen fajta minõségi képzést. Ahhoz további források kellenek. Ezt nálunk rangos hazai és nemzetközi projekttel biztosítjuk. Mindez elismert professzoraink vezetésével történik. Felismertük, hogy a kiváló professzorokon kívül szükség van kiváló hallgatókra is, akik az alapját képezik a doktori programnak, késõbb pedig az oktatói oldal minõségi utánpótlásának. Ekkor hozott össze a sors Pintér tanár úrral – egy ünnepségen egymás mellé kerültünk. Megkérdeztem, mivel foglalkozik, elmondta, hogy tehetséggondozáson gondolkodik. Az ünnepség végére már eldöntöttük, hogy közösen dolgozunk ezen, hiszen neki vannak kiváló kollégái a legjobb középiskolákból, õ maga pedig az egyik legelismertebb, Rátz tanár úr-díjas középiskolai tanár. Nekünk pedig rendelkezésre álltak az erõforrások, a szervezet  és az infrastruktúra.
– Az Erdõs Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola története a veszprémi központ megalapításával kezdõdött, majd a létszám növekedésével Kecskeméten is indítottunk képzést. Az alföldi központ 2008-ban átkerült Szolnokra.

– Mit jelent a diáknak a továbbtanulásnál, hogy részt vett az Erdõs Iskola képzésein?
– Arra törekszünk az Erdõs Iskolában is, hogy a diákjaink teljesíthessék szakmai céljaikat. Ez már az elsõ lépésnél megvalósul, hiszen a legjobb egyetemekre nyernek felvételt magas pontszámmal. Az pedig külön öröm számunkra, ha a Pannon Egyetemen lesznek sikeresek. Azoknak a diákoknak, akik végül hozzánk jelentkeznek, igyekszünk ehhez minden lehetõséget biztosítani.
– A Mûszaki Informatikai Karra jelentkezõ diák fejlõdését az egyetemen is tovább segítjük – a második félévtõl tanársegédi munkakörülményeket kap a teljesítményétõl, kutatási munkájának eredményeitõl függõen, amelyet elismert professzorok mellett végezhet. Az ilyen képzésben részt vevõ hallgatóink a diploma átvételekor általában már nemzetközi folyóirat-publikációval rendelkeznek, amely megközelíti a doktori fokozat feltételeit. Nagy hangsúlyt helyezünk arra is, hogy a tanulás és kutatás mellett megtanulják átadni tudásukat – külföldön, idegen nyelvû konferenciákon szerezhetnek elõadói tapasztalatot a hallgatóink.
– Azon diákjaink, akik inkább a kutatás alkalmazási területei iránt érdeklõdnek, lehetõséget kapnak arra, hogy az egyetem projektjeiben részt vegyenek. Ez a munka viszont teljes embert kíván, ezért a diákok fél éven át teljes munkaidõben a dolgoznak, amelyért tisztességes ösztöndíjat kapnak. A lényeg tehát, hogy a diák megismerje az ipari projekteket, megtanuljon csapatban dolgozni, és mire végez, referenciával rendelkezzen. Ezzel sikeresen teljesíti a munkaerõpiacon a kiemelt állásajánlatok feltételeit amit csak nagyon kevesen mondhatnak el magukról. Ahhoz tehát, hogy erõsek legyünk mind a kutatás, mind a fejlesztések terén, jó hallgatók kellenek. Ezért olyan fontos a tehetséges diákok felkarolása.

– Hány diák jelentkezik az Erdõs iskolások kö-zül a Mûszaki Informatikai Karra, és õk milyen eredményeket érnek el?
– Jelenleg kétszáz diák jár a veszprémi és szolnoki tehetséggondozó matematikai képzésekre. Közülük átlagban öten jelentkeznek az ország minden területérõl a karra, leginkább a tanulmányi versenyek legjobbjai. Õk szinte kivétel nélkül kihasználják a felkínált lehetõségeket. Az elsõ Erdõs iskolás évfolyamról hozzánk került hallgatók mára a doktori képzésünkben vesznek részt.
Vitkóczi Éva