Téli Róbert a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen kapott diplomát 1995-ben, elsõ munkahelye a Veszprém Megyei Agrárkamara volt, – két év SAPARD Hivatali kitérõt követõen – 2002 óta pedig õ látja el e szervezetben a titkári funkciót. E két szakemberrel beszélgettünk a gazdák köztestületi, gazdasági érdekképviseleti szervezetének – persze elsõsorban a Veszprém megyeinek – múltjáról, aktuális kérdéseirõl, no meg célkitûzéseirõl.
– Kamaránk, miként a többi megyében is, 1994-ben alakult az errõl megalkotott törvény alapján. Akkor még kötelezõ volt a tagság. Veszprém megyében a létszám akkoriban elérte az ötezer fõt. Õstermelõk, kistermelõi kör, közepes méretû vállalkozások mellett a volt állami gazdaságok, mezõgazdasági nagyvállalatok, de a mezõgazdasághoz tartozó alapanyag-termelõk, élelmiszer-feldolgozók is e körhöz tartoztak.
– A nagy változást a 2000. esztendõ hozta. Ekkor szûnt meg a kötelezõ tagság,  ami magával vonta a drasztikus csökkenést – azaz mintegy tíz százalékra apadt a létszám. Zömében a mikrovállalkozások döntöttek úgy, hogy szakítanak, nem folytatják. Mégsem mondanánk azt, hogy csökkent a szakmai kamara szerepe.
– Tudni kell, hogy szervezetünknek mindig is megvolt, megvan ma is az alapvetõ feladata: az agráriumban vállalt általános érdekérvényesítés, vállalkozásfejlesztés, a gazdasági szereplõk önigazgatási, önkormányzati szervezetének létrehozása.
– A kamara  a kötelezõ tagság idején mûködtette a gazdajegyzõ hálózatot. Õk szakmai tanácsadással foglalkoztak. Ez is azt pél-dázta, hogy célunk minél közelebb kerülni a gazdákhoz. A mai munkatársakat kamarai tanácsadóknak nevezzük, õk a Gazdálkodói Információs Szolgálat rendszerén belül látják el feladatukat. Megyénkben kilencen vannak, és tíz ügyfélszolgálati helyszínen tevékenykednek.
– A pápai agrárexpón jó apropó volt bemutatni tevékenységüket. Ám nem csupán a gazdasági szolgálatot, azok munkatársait, hanem a szakmai kamara mûködtette szakkönyvtár-hálózatot is. Utóbbi lényege: minden iroda kap hatvan darab különféle agrártémájú szakkönyvet – irodánként 3-3 példányt. E könyvtárhálózatnak, amely természetesen a kamarában országos szintû és terjesztésû, egyrészt gazdasági, másrészt  szakmai oka is van.  Ilyen szervezettségi szinten ugyanis könnyebb a kiadása egy-egy nélkülözhetetlen szakkönyvnek, másrészt pedig – ezt meg kell mondanunk – alaposan ráfér a tagokra a szakképzettség fejlesztése, nem egy esetben megszerzése. Tudniillik, a mezõgazdasági termelõknek alig húsz százaléka rendelkezik szakképesítéssel. A szakkönyvtárhálózat, ezek után nem is kell bizonyítgatni, valóban hiánypótló lehet.
– A másik dolog, amiben szintén fontos szerepet vállalunk, az a szaktanácsadás. Kamaránk 2004-ben létrehozott  egy gazdasági társaságot, a Közép-Pannon Agrokonzult Kft.-t, amely az uniós kihívásoknak megfelelõ szaktanácsadást, szakképzést, annak megyei szervezését tûzte ki célul. A Veszprém megyei kamara ez mellett konzorciumban együttmûködik a Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézettel, valamint a Pápai Közgazdasági Iskolával. Mindez jó alapot ad a továbbképzéseknek, a szakmai együttmûködésnek.
– Nos, mindezek lényege a gazdálkodókkal való személyes kapcsolattartás, de talán so-
roljunk néhány konkrétumot. Említsük példaként a területmérést, amely a legmodernebb, GPS-technikával történik. Ott van aztán a tápanyag-gazdálkodás, a talajmintavétel. Ebben az MTA kutatóintézete is a segítségünkre van. De segítséget nyújtunk egyebek mellett az elektronikus ügyintézésben, a növényvédelmi szaktanácsadásban, vagy éppen a gazdálkodási naplóvezetésben is.
– Ebben az esztendõben szeretnénk beindítani a szakképzést is úgynevezett aranykalászos gazda, szõlész, borász, vontatóvezetõ szakokon. Ha lesz elég jelentkezõ, indulnak a tanfolyamok – erre ugyanis már megvan a támogatási forrás.
– Örülünk, hogy ebben az évben sikerült eredményesen megszervezni két kiemelt rendezvényünket. Az egyik volt a pápai agrárexpó, a másik pedig a Veszprém me-gyei palackos borok versenye Badacsonyban. Mindemellett meggyõzõdésünk, hogy a legfontosabb dolog a csoportos rendezvények szervezése települési szinten. Magyarán a nagy rendezvények mellett nélkülözhetetlenek a kisebb összejövetelek, mégpedig települési szinten. Említhetnénk itt is témaköröket. Ilyen az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás, vagy a kölcsönös megfeleltetés. Ezek ugye megint mai, igencsak aktuális kérdések. Ami alapvetõ, ennek kapcsán a közvetlen párbeszéd a gazdákkal. Nos, ez az, ami célkitûzéseink szerint folyamatos lesz az egész esztendõben.
– Számításaink szerint több mint ezer gazdával kerültünk ily módon kapcsolatba.. Egyik legfõbb törekvésünk, a Gazdálkodói Információs Szolgálatra alapozva, hogy õket partnerként kezelhessük a kamarán belül. Szeretnénk egyben bizonyítani, hogy ezt a szolgálatot, tanácsadással, képzéssel egye-temben hosszú távon tudjuk biztosítani. S ebben az esetben egyre többen belátják a gazdálkodók, hogy nem csupán partnernek, tagnak is érdemes lenni a Veszprém Megyei Agrárkamarában.

M. Tóth Sándor

Elérhetõség:
Veszprém Megyei Agrárkamara
8200. Veszprém, Mártírok útja 11.
Telefon: 06/88-560-550
E-mail: vemak@agrarkamara.hu