A térségi turizmusra épít és 2009-re már 150 ezer utassal kalkulál a Veszprém melletti szentkirályszabadjai katonai repteret a fapadosok igényeinek megfelelõen átalakító társaság. A 12-15 milliárdos beruházás 15 év alatt térülhet meg, a cég szerint Ferihegynek nincs alternatívája.
Kifizette az 1 milliárd 200 millió forintos vételárat a veszprém-szentkirályszabadjai repülõtér vevõje, a Budawest Airport Holding Zrt. Az angol, amerikai és magyar tulajdonosokból alakult, magyar vezetésû cég kedden birtokba vehette a repülõteret – tudatta közleményében a cég. A társaság szerint két év múlva átadhatják Magyarország elsõ olyan nemzetközi repülõterét, amely elsõsorban a fapados légitársaságok igényei szerint lesz újjáépítve. Az objektum fejlesztéséhez Németország négy repülõterét tervezõ és fejlesztõ cég nyújt segítséget.
A fejlesztés költségeit 12-15 milliárd forintra teszi a cég, amely számításai szerint tíz éven belül ezer munkahelyet teremt a repülõtéren. A beruházás a külföldi partnereink tapasztalatait is figyelembe véve számításaink szerint 15 év múlva térül meg – mondta az Indexnek Kárpáti Zoltán, a Budawest igazgatósági tagja, aki szerint a vidéki reptereknek nem az a céljuk, hogy rövid távon nagy nyereséget termeljenek, erre egyik közép-európai repülõtér sem képes. Hozzátette: az egykori katonai repülõterek – mint amilyen a veszprém-szentkirályszabadjai is – kisebb befektetéssel alakíthatók át polgári forgalmat bonyolító bázissá, mint azok, amelyeknél zöldmezõs beruházásra van szükség. Ezáltal versenyképesebb árakat nyújthatnak a fapados légitársaságoknak, amelyek egyébként is a kisebb, olcsóbb, regionális repülõtereket részesítik elõnyben. Mindemellett a beruházásnál figyelembe vesszük a diszkont-légitársaságok konkrét kéréseit is, például a gépek parkolására vonatkozóan – mondta a cégvezetõ. A konkrét díjakkal kapcsolatban Kárpáti nem kívánt részleteket elárulni, mint mondta, az az egyes légitársaságokkal kötött megállapodás kérdése.
A reptéren 2009-ben – az elsõ teljes évben – már 150 ezres forgalommal számolnak. Ez elsõsorban annak fényében tûnik imponálónak, hogy a Balaton másik végén, Sármelléken mûködõ reptéren – mint azt a reptér marketingigazgatója, Palkó Lajos az Indexnek elmondta – a tavaly 25 ezres forgalom után az idén 70 ezer utassal számolnak. Igaz, 2010-re már Sármellék is – amely 150 kilométeres vonzáskörzetébõl tekinti elsõdleges célpontnak a turistákat, így részben közös metszetbõl gazdálkodik Szentkirályszabadjával – a 300 ezres utasforgalmat tekinti céljának. Ugyanakkor Palkó Lajos hangsúlyozta: a közös metszet ellenére azzal, ha Magyarország mind több régiója lesz repülõvel megközelíthetõ, és így egyre inkább bekerül nemzetközi turizmus vérkeringésébe, mindenki profitál.
Szentkirályszabadja ugyanakkor közelebb van Budapesthez, mint Sármellék: igaz, a különbség csak 70 kilométer, ráadásul Sármellék az M7-es még hiányzó szakaszainak átadásával szinte végig autópályán lesz megközelíthetõ. Az Index kérdésére, hogy Szentkirályszabadján mivel számolnak, a régiós turizmussal, vagy azzal, hogy a magas ferihegyi költségek miatt hosszabb ideje panaszkodó fapadosok esetleg egy a fõvároshoz relatíve közeli repteret országos szempontból is kiemelten kezelnek, Kárpáti Zoltán azt mondta: „Ferihegynek nem lehet alternatívája. Mi olyan regionális repülõteret fejlesztünk, ahol elsõsorban a fapados légitársaságok igényeit vesszük figyelembe a beruházásoknál. Számítunk természetesen a Balaton, Veszprém és a Bakony turisztikai vonzerejére, a térségben lévõ multinacionális cégek üzleti célú repülésére, továbbá a környéken rendkívül aktív sport- és hobbicélú repülésekre.” A 440 hektáros területen egyébként ezzel párhuzamosan ipari, logisztikai, kereskedelmi és tudományos park is épül.

( forrás: www.index.hu )