Beszélgetés Takács Jánossal, Pákozd polgármesterével
Pákozd katonás jelleget kapott a sorstól

– A faluról mindenkinek a dicsõséges pákozdi csata jut eszébe…
– Így van, Pákozd Magyarország egyik legismertebb települése: az 1848. szeptember 29-i gyõztes pákozdi csata mélyen a lelkekbe ivódott. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy 2003. november 3-án volt a 410. éve annak az ütközetnek, amely a hadtörténelemben az I. pákozdi csata néven vált ismertté. Mintegy tizennégyezer magyar és húszezer török katona állt egymással szemben. Pálffy Miklós bányavidéki lovas kapitány és Zrínyi György dunántúli fõkapitány által vezetett derékhad lökésszerû támadással ûzte el Hasszán budai pasa lovasait. A csatamezõ déli szárnyán talán ennek az eseménynek emlékét õrzi a Jancsár-völgy és a Hajdútemetés helynév. Szintén fontos idõszak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, amikor a fõleg kuruc érzelmû lakosságnak a labanc Fehérvár elleni küzdelmekkel teltek napjai, amely állóháborúvá alakult át. A harcok és a pestisjárvány 274 ember életét követelte. A szatmári békekötést követõen 1711. május 5-én itt tartották Fejér Megye Közgyûlését.

– A történelmi hagyományok mire kötelezik a mai pákozdiakat?
– Egy település múltját, arculatát nagyban meghatározzák a történelmi eseményei, saját hagyományai. Pákozd katonás jelleget kapott a sorstól. Jó értelemben ez jelenti a haza, a szülõföld védelmét, a szeretetét. Ezért épült itt a Doni Kápolna is, ahova 1999. október 30-án orosz földrõl, Roszkino falu mellõl hazaérkezett minden elhunyt magyar jelképeként egy ismeretlen katona földi maradványa. Örök nyughelye nyugalmat hozott az érintett családoknak is. A Kápolna szarkofágja vigyázza örök álmát.

– A falu kedvelt idegenforgalmi célpont az elmondottak okán.
– Pákozd útifaluból kialakult többutcás szalagtelkes település a Velencei-hegység délnyugati peremén. Szeretnénk, ha ez is maradna. Olyan útifalu, ahova örömmel tér be a látogató. A szerencsés földrajzi elhelyezkedés: két nagyváros – Budapest, Székesfehérvár – közelsége, a természeti kincsek: Velencei-tó, Bella-tó, Angelika-forrás, Anikó-forrás, Arborétum, Ingókövek, a Madárvárta napjaink egyik vonzó településévé teszik. Lényeges, hogy nem került a Velencei-tó környéki települések agyon-beépített sorsára: megõrizte falusias jellegét. Az ide betérõt ez a sajátos hangulat fogadja.

– A Velencei-tó közelsége miatt különleges mesterségeket mûveltek, mûvelnek Pákozdon.
– Õrizzük hagyományainkat. Évszázadok óta megélhetési forrás a nád. Kialakultak a sajátos eszközei, amelyek ugyanúgy változtak a technika fejlõdésével, mint bármely iparágé. Családoknak adott és ad munkát, megélhetést. Egymásnak adják át a jelképes staféta-botot úgy, ahogy csak az teheti, akinek a lelke is benne van. A másik megélhetési forrás volt évszázadokon át a halászat. Híres speciális eszköz volt a varsa. Hálókötélbõl is kötötték, de igazi pákozdi specialitás a vesszõbõl font csíkvarsa. A pákozdi halászok az úszólápot tükrös cérnahálóval bekerítették, és az alatta tanyázó halakat, fõleg harcsákat dobogással zavarták. Napjainkban is tudják családok az elkészítését. Õrzik fortélyait, hogy a jövõnek is megmaradjon. Megtaláljuk az õsi magyar népmûvészet hagyományait is: a kerámia, a szövés, a csuhé munkák alkotói bemutatják azokat a mesterségeket, amelyek nem is olyan régen úgy ívódott a mindennapokba, hogy közben nevelt az esztétikára, a mûvészetekre. Megtanított gyönyörködtetni. Lovas szekéren minden évszakban be lehet barangolni a tájat. Megtanulhatunk közben egy nagyon szép falusi szokást: a köszönést egymásnak.

– Milyen beruházásokat terveznek, mi a település jövõképe?
– Kiemelt feladatunk a szennyvíz – projekt megvalósítása. Pályázunk rendületlenül, a kohéziós alapba is beleférhet a beruházás, de kiemelt régiós projektként jelen van Székesfehérvár és környéke közös terveiben is. Ha minden összejön, akkor 2008-09-re végre megoldódhat ez a hosszú évtizedek óta húzódó problémánk. Ezután lehet nekiállni az utak felújításának, a közterületek és az intézmények fejlesztésének. Kicsi a gáz betáp-vezeték teherbírása is, ez irányban is lépni kell. Szintén régi gondunk a vízbázis mennyisége, idén megvalósul a rákhegyi átkötés, ami lehetõvé teszi a hegyoldal fejlesztését, reméljük, ezzel megnõ az építési kedv is. Szépen fejlõdõ, benépesülõ ipari területünk mellett 83 építési telket tártunk fel, épülnek a házak, folyamatos az igény. Ezt látva bízhatunk a jövõben, három-négy éves távlatban akár 3-500 fõvel is gyarapodhat a jelenleg háromezres lakosság. Így megoldott lesz oktatási intézményeink létszám szerinti finanszírozása is.

Vk.