Több tucat fém patentot ragasztanak a testre, majd elektródákat rögzítenek rá. Egy speciális készülékkel a testfelszín 192 pontjából képesek vizsgálni minden egyes szívdobbanást a veszprémi egyetem kutatói. (A hétköznapi EKG készülék csak 12 jelbõl állapítja meg a szív állapotát.)
Dr. Kozmann György elmondta: több irányból lehet ránézni a szívre, így ez a módszer sokkal érzékenyebb, és az aritmiák vagy a szívhalál szempontjából fontos tulajdonságokat közvetíti. Ebbõl megállapítható a hirtelen szívhalálra való hajlam. A készülék fejlesztése most még kísérleti szakaszban van. Eddig a hajlamot csak egy úgynevezett elektrofiziológiai eljárással lehetett megállapítani, ehhez azonban katétert kell a szívbe vezetni. Ezt többnyire csak akkor végzik, ha az illetõnek voltak szívpanaszai, a hirtelen szívhalálnak azonban gyakran nincs is elõjele. (Forrás: FH)

A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Karán végzett kutatások során erre a diagnosztikai problémára vonatkozóan jelentõs eredményeket értek el. Kidolgoztak egy újfajta „bioelektromos képalkotó rendszert”, amely a teljes szívre vonatkozóan (tehát térbélileg), minden szívütés esetében (tehát idõbélileg) meghatározza az aritmia-hajlam mértékét. A berendezés jól látható lényegét egy sokcsatornás EKG adatgyûjtõ egység jelenti, amely a hozzátartozó szoftverrel együtt a testfelszín 192 pontjában képes EKG jeleket meghatározni, ha kell, sok percen keresztül. Ez az a két adottság, amibõl kiindulva, meglehetõsen bonyolult számításokat követõen az elõbb hivatkozott információ kinyerhetõ a szív állapotára vonatkozóan, ha kell egész részletesen, ha elegendõ, akkor tömör ábrázolási formában.

Eddigi tapasztalataik arra utalnak, hogy a hirtelen szívhalál bekövetkezését elõkészítõ hajlam sokkal korábban is megjelenhet, mint maga a tragikus esemény. Egészségesek, pl. sportolók esetén a Veszprémben használt készülék mellé még megfelelõ vizsgálati protokollt kell kialakítani, hogy a mérések hitelesen tükrözzék az extrém körülmények hatását.
A Pannon Egyetem kutatói nem csupán a veszély mértékét tudják számszerûsíteni, hanem az irodalmi adatok arra utalnak, hogy már vannak terápiás módszerek, amelyek a felderített esély csökkentése érdekében bevethetõk.

A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kara által koordinált K+F pályázat során az MTA Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetével együttmûködve elkészítette a feladathoz szükséges eszköz és értékelõ szoftver mûködõ mintapéldányát, és klinikai partnereinknél kipróbálták. A gyakorlati hasznosításhoz (ipari és egészségügyi) az elkészült rendszert azonban „technologizálni” azaz orvosi környezetben használhatóvá kell tenni, továbbá „tömeges” vizsgálatok során tesztelni, dokumentálni kell. Ennek érdekében kialakítottak egy új „szövetséget”, a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház kardiológusaival, valamint egy potenciális ipari gyártóval.

 

Bõvebb információ a kutatás vezetõjénél:
Dr. Kozmann György (20/958-4885)
egyetemi tanár
Pannon Egyetem, Mûszaki Informatikai Kar
Az Egészségügyi Informatikai Kutató-fejlesztõ Központ elnöke

A hirtelen szívhalálról:

A hirtelen szívhalál az esetek többségében azért következik be, mert a szív mechanikai összehúzódását vezérlõ/kiváltó bioelektromos folyamatok szabályszerû rendje összeomlik, a koordinálatlan elemi összehúzódások a szerv szintjén egy gyors remegõ mozgást eredményeznek, ami azonban nem alkalmas arra, hogy a szív vért szállítson a szervezet különbözõ részeibe. Arról van szó, hogy a szív sokmilliárd sejtbõl, elemi kontraktilis egységbõl épül fel, de a vér hatékony továbbításához, a pumpa funkció kialakításához, ezek összehangolt összehúzódása szükséges. A többé-kevésbé periodikus folyamat ütemezését a szíven található „karmester funkciót” ellátó szinusz csomó indítja, majd az összehangolt összehúzódáshoz, mind a sejtek energiaszükségletének biztosításához szükséges tevékenységet a szív bioelektromos tevékenysége biztosítja. Szerencsére, az alapfunkció ellátása közben, annak a lényeges tulajdonságait megõrzõ, jól mérhetõ jelek (EKG) is keletkeznek a testfelszínen, minden pillanatban, azaz a szív „tudósít az állapotáról”, csak meg kell értenünk. A hirtelen szívhalál áldozatainak száma Magyarországon évente több 10.000 ember, tehát mindenképpen fontos probléma. Érintheti az ismert szívbetegeket, de alkalmasint lecsap az egészségesnek hitt emberekre is (ld. sportolók).

A kardiológiai méréstechnika ismer egy-két közvetett eljárást, amely valószínûsíti a hirtelen szívhalálra való hajlamot, de sajnálatos módon, a bioelektromos tevékenységet elsõdlegesen bemutatni hivatott EKG hatékonysága ezen a területen erõsen limitált, pedig az elmúlt évtizedben az elektrokardiográfia elméletével foglalkozó kísérletes és elméleti, modellezéses munkák nagyon sokat feltártak a hirtelen szívhalál lehetséges mechanizmusaira vonatkozóan. A sejtek, szövetek szintjén tudni lehet azokat az állapotokat, amelyek fokozott veszélyt jelentenek, de a testfelszíni mérésekbõl erre a hagyományos EKG csak bizonytalanul tud következtetni.