A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara a otkóberi tisztújítása után egy fiatalított elnökséggel áll újra hadba. Az elnökségi tagokon túl az elnök személye is változott, Zalavári István mellett alelnökként Holéczy Ernõ, aki a Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat elnökeként képviseli Veszprém megyét a Magyar Mérnöki Kamara vezetõségében, mûködteti tovább a szervezetet; bevallásuk szerint ketten talán pótolhatják Horváth Attila sok energiát és idõt kívánó, 12 éven át tartó szakmai munkáját.

– Mi az újonnan megválasztott elnökség programja?
Holéczy Ernõ: – Horváth Attila 12 éves munkája után a vezetésünk célja, hogy átsegítsük a Veszprém Megyei Mérnöki Kamarát a változáson. Mindketten részt vettünk már korábban a megyei mérnöki kamara munkájában elnökségi tagként, most a 2/3-ában megújult elnökségben a munka folyamatosságát biztosítjuk, igyekszünk a leköszönt elnök munkájának színvonalát és elért eredményeit megõrizni.

Zalavári István: – Jelenleg a munkatervet állítjuk össze, az év hátralévõ részére, és a jövõ évre. Az elnökség célja a minél inkább szolgáltató jellegû, illetve szakmai fórumokat biztosító kamara kialakítása. Ennek elsõ lépéseként még az idén szeretnénk egy továbbképzéssel egybekötött rendezvény keretein belül szorosabbá fûzni, élõvé tenni a kapcsolatot a szervezethez nemrégiben, nyilvántartási kötelezettséggel átkerült mûszaki ellenõrökkel és felelõs mûszaki vezetõkkel.

A kamarának azt a szerepet kell betöltenie ma, amit régen a céh jelentett egy-egy szakmában; kifelé véd, befelé pedig rendet tart, ám a céh ennél többet adott: a céhlegények járták a világot, szakmát, új fortélyokat tanultak, így biztosították az adott szakma fejlõdését. A kamarának is ugyanezt kell ellátnia – a mai keretek közt ilyen feladat például a kizárólag angol nyelven, és igen drágán elérhetõ szabványok, szabványsorozatok elérhetõvé tétele a kamarai tagok számára, vagy adott esetben olyan szoftverek használatának biztosítása, amellyel a tagok megnézhetnek rajzokat, rajzállományokat.
Átalakulás alatt áll az országos kamara is, nem csak vezetõség-váltás lesz, hanem várható egy koncepció-váltás is; a korábbi megyei, illetve szakmai tagozódás mellett megjelent egyfajta szakági csoportosulás, amely egy új helyzetet teremt. Emellett természetesen a piacot védenünk kell, mára a jogosultságok vizsgálatán túl a külföldi tervezõk által teremtett versenyhelyzetet is kezelnünk szükséges, amennyire a jogszabályok ezt engedik.

Holéczy Ernõ: – A kamara szerepe a fentieken túl, hogy részt vegyen olyan szabályozások elõkészítésében, amelyek a mérnöktársadalmat, a mérnöki munkát érintik – erre a szakmai feladatokat ellátó területi kamarák helyett inkább a szakmai tagozatok hivatottak. Emellett a tagok által a feladat jellegébõl adódóan leginkább elismert kamarai szolgáltatás a kötelezõ továbbképzés, amelynél fontos, hogy szakmai értékeket nyújtson, és mind tematikájában, mind tartalmában hasznos legyen, és segítse a tagság munkáját.

Zalavári István: – A képzés egy másik vetülete az a gyakorlati elõadás-sorozat, amely két évig mûködött a Pannon Egyetem környezet-mérnökképzésében, s a kamara tagjai, mint gyakorló szakembereken keresztül szerezhettek a hallgatók újabb, fontos tapasztalatokat. A hallgatóktól jó visszajelzéseket kaptunk, és megnõtt a diplomamunkával hozzánk forduló diákok száma is. Forráshiány miatt azonban nem tudtuk tovább mûködtetni ezt a fajta, a leendõ mérnököknek a szakma gyakorlati szépségeirõl szóló képzést.

– Mára fontos kérdés a mérnökök között kialakult árverseny. Hogyan érinti ez Veszprém megyét?
– A kamara által javasolt díjszabás nem lehet kötelezõ érvényû a mérnöki kamara tagjaira nézve, s az ettõl való nagyarányú eltérést sem követheti a tag kizárása, bár ezt a kamarai etikai szabályok lehetõvé tennék. A gyakorlatban a díjszabásban meghatározott tételek 2/3-a alá nem etikus árat ajánlani. Mint minden másban, itt is különbség van a fõvárosi, illetve vidéki árak között, a díjszabásba a budapesti árszínvonal került be, vidéken ennek a 67%-ának érvényesítése is nehézségekbe ütközik.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenti díjak alatt általában olyan egyszemélyes vállalkozások tudnak munkát vállalni, akik infrastruktúra, iroda és az ezzel járó kötelezettségek és költségek nélkül versenyelõnybe kerülnek. Persze itt szinte mindig hiányzik a felelõsségbiztosítás, a minõségi ellenõrzési, vagy akár csak az, hogy a kolléga munkáját a munkatársai átnézzék. Így sok esetben kétes minõségû munkák születnek, amellyel a megbízó már késõn szembesül.

– Mit várnak az újonnan kinevezett elnökségi tagoktól?
Zalavári István:- Az elmúlt ciklusok alatt nem volt példa arra, hogy ilyen nagy mértékben változott volna a vezetés személyi összetétele, amelynek elõnyei is és hátrányai is vannak. Az elnökségi, illetve kamarai munkában jártasságot még nem szerzett fiatalok közt nekünk kell biztosítani az ügymenet folyamatosságát. Mindenképpen pozitív hatást várunk az új generációtól, reméljük az új lendület sok újszerû ötlettel gazdagítja majd a kamara életét, munkáját.