Csatári László veszprém megyei vállalkozó elhatározásának köszönhetõen kísérletet tettek a kilátástalan helyzetbõl való kilábalásra. Pál Béla kiemelte, Csatári László a majolikagyár további mûködéséhez szükséges fejlesztéseket – mintegy 80-90 millió forint összértékben- saját tõkébõl valósította meg, melyekkel új munkahelyeket teremtett és teremt a jövõben is.

Törekvõ vállalkozók a Dunántúl évszázados fazekas hagyományaira támaszkodva az 1830-as években Bakonyalján kerámia mûhelyt alapítottak, melynek termékei azután városlõdi majolika néven váltak ismertté.
A II. világháború során a gyár elpusztult, majd 1969-ben az akkori Herendi Porcelángyár, a település közelében annak gyáregységeként újra elindította a majolikagyártást, Városlõdi Majolikagyár név alatt. A cég 300 alkalmazottjával, – ebbõl több mint 100 festõjével, – Magyarország egyik legjelentõsebb kerámiagyártójává lépett elõ- emlékezett a gyár történetére a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Pál Béla kitért arra is, hogy a rendszerváltást követõen, 1991-ben a magyarországi rendszerváltás során, az elsõk között zajlott a cég privatizációja. A társaság a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt-tõl különválva Herendi Majolikagyár Kft. néven önálló életet kezdett és 100 %-ban dolgozói tulajdonba került. A korábbi telephelyen és termelõ berendezésekkel, a korábbi hagyományokat részben tovább ápolva, de sok vonatkozásban meg is újulva folytatódott a márka térnyerése már nem csak belföldön, de – „Herend Village Pottery” márkanév alatt – külföldön is.
A 90-es évek végén, a megváltozott piaci körülmények és a helytelenül megválasztott üzletpolitika hamar nehéz helyzetbe sodorta az üzemet. A folyamatos leépítések eredményeképpen 2007 év nyarára 10 fõre zsugorodott az egykor jelentõs vállalkozás dolgozóinak száma. Az eszközöket, berendezési tárgyakat, készleteket lassanként felélte a társaság, az ingatlanok az enyészet útjára léptek. A körülmények munkavégzésre teljesen alkalmatlanná váltak. A megmaradt néhány vevõ rendelését pedig több hónapos késéssel lehetett már csak teljesíteni. A mûködés teljesen ellehetetlenült.
A kilátástalan helyzetbõl való kilábalást a gyár tulajdonosai annak eladásában látták. Az ismert Veszprém megyei vállalkozó, Csatári László ekkor látogatott elõször az üzembe, majd röviddel ezután elhatározta, hogy vállalkozásával kísérletet tesz egy magyar termékcsalád megmentésére.
Pál Béla kiemelte, Csatári László a majolikagyár további mûködéséhez szükséges fejlesztéseket – mintegy 80-90 millió forint összértékben- saját tõkébõl valósította meg, melyekkel új munkahelyeket teremtett és teremt a jövõben is.
A felújítás során a következõ fejlesztések valósultak meg ( több mint 2100 m2-en):
– teljes közmûcsere, hõszigetelés, új ebédlõ és szociális blokk (mosdó, zuhanyzó, öltözõ)
– nyílászárócsere, falhiánypótlás, villamoshálózat teljeskörû felújítása
– égetõkemencék valamint a technológiai gyártósor felújítása, kazánház és teljes fûtésrendszer kialakítása
– az egykori raktárépületbõl tetszetõs eladóteret alakítottak ki
 
A KDRFT elnöke elmondta azt is, az új tulajdonos nemcsak abban gondolkodik, hogy a Herendi Majolika Kft. megújuljon és ezzel a magyar termékpaletta is gazdagodjon, hanem ezen a telephelyen, a Pannon Egyetemmel együttmûködve ún. solar-panel gyártását tervezik valamint Csatári László vállalkozását választotta ki alkatrész gyártó székhelyéül a világhírû Bombardier cég. Ennek elsõ próbagyártása a héten megtörtént Nemesvámoson. Pál Béla szerint hamarosan egy olyan komplexum, ahol nemcsak a majolikagyár újul meg, hanem olyan termékekkel bõvül ez a telephely, amelyek gyártása több 100 embernek adhat munkát a jövõben.
A termelésben jelenleg 22 fõ dolgozik, a gyárban elõállított termékfajták száma pedig több százra tehetõ.
Az újjáépített gyár alkalmassá vált látogatók, turista csoportok fogadására is, akik a majolikagyártás egész folyamatát végigkövethetik a létesítményben, számukra bemutatókat is szerveznek elõzetes egyeztetést követõen.
A szalagátvágást megelõzõen Vajai László, Herend polgármestere úgy fogalmazott, Csatári László-aki 2000-ben az Év Vállalkozója lett- egy nagyszerû lehetõséget teremtett Herendnek és környékének. A polgármester üdvözölte azokat a fejlesztéseket, melyek újra megteremtették a nemzeti kincsnek is tekinthetõ majolika gyártását, majd elmondta, emellett az új tulajdonos olyan szociális körülményeket teremtett, melyek egyáltalán nem jellemzõek a mai vállalkozásokra. Elindult valami, ami csodálatos- fogalmazott Vajai László, aki a herendi önkormányzat részérõl együttmûködésérõl és segítségérõl biztosította a tulajdonos, Csatári Lászlót.