Veszprém megye ezer éve
– A megye központi fekvése és természeti gazdagsága történelmi, kulturális és gazdasági jelentõségét is megalapozta. A magyarság 1100 évvel ezelõtti honfoglalását követõen megyénk kiemelkedõ szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában. Veszprémben alakult meg az elsõ magyar keresztény püspökség, a város azóta már érseki székhely. Az államalapító Szent István király, és különösen felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért megyénk székhelye ma is büszkén viseli a „királynék városa” elnevezést. A megye más településeinek is történelmi szerepük volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhetõ. Rendkívül gazdag a megye mûemlékállománya is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz mûemléket és mintegy harmincezer hektár a megye országos jelentõségû védett természeti területe.
– Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma csaknem 370 ezer fõ. A 217 település közül jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A települések egy része „apró falu”-ként számon tartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat. A megye területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délrõl a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence.
– A megye egyik sajátossága, hogy jelentõs német nemzetiségû népcsoportok élnek itt, elsõsorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók. A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézmûipari ágakat is magukkal hoztak. A megye nemzetiségi térképe másodszor 1945 után változott meg lényegesen, amikor a magát németajkúnak valló lakosság harmadát kitelepítették, helyettük fõként a felvidékrõl hozva népességet.
– A megye gazdasági életében kiemelkedõ szerepe van az iparnak, amely változatos képet mutat: az élelmiszeripartól a gépiparon át a vegyiparig szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Az ásványkincsek gazdagsága révén több ágazat is az ország legnagyobb alapanyag-szolgáltatója: bauxit, lignit, barnaszén, mangánérc, bazalt, tufa, márga, dolomit.
– A mezõgazdaság számára a talajviszonyok a megye nagy részén kedvezõtlenek, szõlõ- és borkultúrája azonban – történelmi borvidékei révén – igen jelentõs, míg élelmiszeriparában a hús- és tejágazat szerepe kiemelkedõ. Veszprém megye exportjának legjellemzõbb ágazata a feldolgozóipar, ezen belül a vegyipar, a kohászat és a fémfeldolgozás, valamint a gépipar. A megye tradicionális exportcikkei a nemzetközi hírû herendi porcelán, az ajkai ólomkristály, a pápai sonka, az alumíniumipari termékek, mûtrágyák és növényvédõszerek, autóvillamossági cikkek, mezõgazdasági gépek, bútoripari, erdészeti termékek, építõanyagok, háztartási villamossági gépek.
– A „láthatatlan export”, az idegenforgalom elsõsorban a Balatonnak köszönhetõen igen élénk, ez a térség Budapest után az ország leglátogatottabb vidéke. A tó vízminõsége kifogástalan, így Közép-Európa legna-gyobb tava a családi üdülés paradicsomává válhat. A kereskedelmi szálláshelyek kö-zel 450 ezer vendéget fogadnak évente. A turizmus szempontjából is fontos tényezõ a kereskedelmi infrastruktúra színvonala, melyet befolyásol az a tény, hogy a helyi lakosság és a nemzetközi idegenforgalom eltérõ szerkezetû hálózatot igényel. Ebben az ágazatban van legnagyobb arányban jelen a magántõke. Az üzletek kétharmada, a vendéglátóhelyek egynegyede egyéni vál-lalkozás keretében mûködik. A befektetni szándékozó külföldiek számára a megye adottságai – az elõnyös földrajzi elhelyezkedés, a jól képzett, kvalifikált munkaerõ, a hazai viszonylatban fejlett infrastruktúra, a helyi adókedvezmények, a munkahelyteremtõ és foglalkoztatásbõvítõ támogatások, a beruházás-fejlesztõ preferenciák – kedvezõ lehetõségeket biztosítanak. A külföldi cégalapítók között a multinacionális világcégek mellett a kisvállalkozások is megtalálhatók. A munkanélküliségi ráta az országos átlagnál alacsonyabb, nagymértékben befolyásolja a Balaton-parti szezonális foglalkoztatás.
– A megye infrastrukturális jellemzõi az országos átlagnál kedvezõbbek. Az országos közutak hossza 1717 km, melybõl autópálya, illetve fõút 343 km. A fõváros 110 km-re fekszik, vasúton is könnyen elérhetõ, miként a megye városai is. A telefonhálózat kiépítettsége az országos színvonal felett van. Sokat fejlõdött a közmûhálózat is: a megye összes települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal, vezetékes gázzal, kiépített csatornahálózattal. A megyében az oktatás és az egészségügy jó színvonalúnak minõsíthetõ. A diákok közül legtöbben a német nyelvet tanulják, melyet az angol követ. Több felsõoktatási intézmény székhelye található a megyében, és vannak kihelyezett tagozatok is. Kiemelkedõ intézmény a Veszprémi Egyetem, ahol több mint húszféle szakon szerezhetnek diplomát a hallgatók. Az egész-ségügy intézményrendszerében meghatá-
rozó szerepet tölt be a megyei kórház, amit a közelmúltban bõvítettek nagy beruházás keretében. E mellett jelentõs részt vállal a megye gyógyellátásában az ajkai, a pápai és a tapolcai kórház, valamint a balatonfüredi Szívkórház.
– A megye kulturális és mûvészeti élete nemzetközileg is elismert. Mindebben kétségtelenül szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi, képzõmûvészeti, zenei és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. Érdemes felkeresni gazdag forrásanyaggal bíró múzeumainkat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen. Szerénytelenség nélkül állítható, hogy Veszprém megye valóban vonzó célpontja Magyarországnak és Európának. Változatos természeti tájaink, történelmi múltunk, kultúránk, mûemlékeink, üdülõterületeink felkeresésre és hosszabb itt tartózkodásra csábítanak.
– Ünneplésre szerencsére gyakran adódik alkalmunk. Ez nemcsak a megyei elnök és munkatársai elkötelezettségén, elszántságán múlik. A sikerben meghatározó, hogy az itt élõ emberek dolgosak, igényesek és segítõkészek. Összefognak, együttmûködnek a települések, örülnek értékeiknek és megbecsülik a lehetõségeket. Belátják, egyre szûkülõ, nem létezõ feltételek mellett sokszor szorítanunk kell a nadrágszíjon. Bízom abban, hogy megyénk adottságaival, az itt élõ emberek szorgalmának, kitartó, kemény munkájának köszönhetõen gyerekeink gondtalanul élvezhetik majd Veszprém megye oktatása, egészségügye, kulturális élete biztonságát, a gazdaság-teremtõ erejét, a természet szépségeit!