VESZPRÉMI KUTATÓK RÉSZVÉTELE EURÓPA LEGNAGYOBB AEROSZOLKUTATÁSI PROJEKTJÉBEN
A Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetében mûködõ MTA-PE Levegõkémiai Kutatócsoport kutatói is részt vettek az eddigi legnagyobb, az EU 6. Keretprogramja által támogatott EUCAARI (Aerosol Cloud Climate and Air Quality Interactions) projektben.
A légköri aeroszol részecskék (amelyeket szálló pornak is neveznek) a napsugárzást visszaverõ pára- és felhõrétegek kialakulásában játszott szerepükön keresztül mérséklik az üvegházhatású gázok által indukált globális felmelegedést. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a szigorodó levegõminõségi elõírások és a jelenleg elérhetõ legkorszerûbb technológiák alkalmazása következtében az aeroszol részecskék jelenlegi hûtõ hatása 2030-ra jelentõsen csökkenni fog. Ez a globális átlaghõmérséklet kb. 1 oC-os emelkedését fogja eredményezni. Ez az egyik fõ kutatási eredménye a nemrég lezárult EU 6. Keretprogramja által támogatott EUCAARI projektnek (Aerosol Cloud Climate and Air Quality Interactions).
A Markku Kulmala professzor (University of Helsinki, Finnország) által koordinált projekt az aeroszol részecskék és nyomgázok felhõkre és éghajlatra gyakorolt hatásának jobb megértését eredményezte. Az EUCAARI volt az eddigi legnagyobb aeroszol kutatási projekt Európában. A projekt összköltségvetése 15 millió euro volt, amelybõl 10 millió eurót az EU 6. Keretprogramja biztosított. A 2007-tõl 2010-ig zajló projektben 24 ország 48 kutatócsoportja vett részt, köztük a Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékén mûködõ MTA-PE Levegõkémiai Kutatócsoport is. A projekt következtében jelentõsen bõvültek ismereteink az aeroszol képzõdésének és hatásának fizikai hátterérõl a nano méretektõl a globális léptékig, az ezred másodperctõl az évszázados idõtartamig. A légköri aeroszol bolygónk sugárzási mérlegére gyakorolt hatása (hûtés vagy melegítés) mértékének meghatározása nélkülözhetetlen a várható éghajlatváltozás megbízható elõrejelzéséhez.
A projektben felszíni, repülõgépes és mûholdas megfigyelések alapján széleskörû vizsgálatokra került sor nem csak Európában, hanem Kínában, Dél-Afrikában, Brazíliában és Indiában is. E vizsgálatok eredményei elõsegítették a légköri aeroszol részecskék életciklusának elméleti megismerését, s amelyek lehetõvé tették az éghajlati és légszennyezõdési modellek jelentõs mértékû fejlesztését, új európai légszennyezési forgatókönyvek (szcenáriók) megalkotását. A projekt során kapott eredmények lényeges célja az volt, hogy erõsítsék az európai politikai döntéshozatalt a globális levegõminõség-monitoring új stratégiájának és végrehajtási tervének létrehozásában, valamint abban, hogy Európa vezetõ szereplõ legyen a környezetei megfigyelési technológiák fejlesztésében és felhasználásában.
Az aeroszol részecskék részben pozitív, részben negatív hatásúak. Pozitív hatásként a globális felmelegedés mérséklése, negatívként az emberi egészségre gyakorolt hatások említhetõk. Az egészségre gyakorolt káros hatások szabályozását megnehezíti az a tény, hogy a részecskék sokféle forrásból származnak. Az EUCAARI projekt vizsgálatai szerint Európában az aeroszol részecskék tömegkoncentráció mérséklésének leghatékonyabb módja az ammónia-kibocsátás csökkentése. A nitrogén-oxidok kibocsátásának mérséklése is hatásos lehet, de ez az ózonkoncentráció növekedését idézheti elõ, amely a levegõminõségre újabb nemkívánatos, negatív hatást gyakorolna. A kén-dioxid kibocsátás csökkentése különösen a kelet-mediterrán régióban vezetne az aeroszol okozta légszennyezés mérséklõdéséhez.
A szerves aeroszol részecskék koncentrációjának csökkentése lényegesen nehezebb feladat, mivel ehhez a közlekedésbõl és a biomassza elégetésébõl származó gáznemû anyagok és aeroszol részecskék kibocsátását kellene szabályozni. Mára továbbá világossá vált, hogy Európában a szerves részecskék jelentõs része nem a fosszilis tüzelõanyagok elégetésébõl, hanem biológiai forrásokból, a mai élõvilágból származik. Az ún. másodlagos szerves részecskék keletkezhetnek pl. boreális tûlevelû erdõkbõl, vagy a biomassza elégetésekor felszabaduló gázokból, de lehetnek elsõdleges biológiai részecskék is (pl. pollenek, gombák, vírusok, növényi „törmelékek”). Valószínû, hogy e források az éghajlatváltozás hatására változni fognak, a változás mértékét azonban jelenleg nem tudjuk megbecsülni a fellépõ visszacsatolási mechanizmusok sokfélesége miatt.
PE sajtóközlemény
További információ:
EUCAARI projekt és fényképek
http://tinyurl.com/6bk8tnw
http://www.atm.helsinki.fi/eucaari/
EUCAARI fõbb eredmények, összefoglaló tudományos közlemény
http://www.atmos-chem-phys-discuss.net/papers_in_open_discussion.html
EUCAARI tudományos eredmények
http://www.atmos-chem-phys.org/special_issue111.html