A temetõt a 11. századi közösség létesítette feltehetõen az 1164-ben alapított bencés monostor mellé, és egészen a török hódítás koráig, a 16. század végéig használhatták. Akkor a monostor a faluval együtt teljesen elpusztult – tette hozzá. A napokban megkezdett ásatás során az egykori monostor faragott kövei ugyancsak a felszínre kerültek az Árpád-kori téglák és kerámiák mellett.
Pintér László tájékoztatása szerint a korabeli temetkezés jellegzetessége, hogy a templom körüli sírgödröket a felkartól a fejrészig terméskõvel rakták körbe. Ez a hagyomány a 12. század körül elhal.
A Jásdon elõkerült leletanyagot restaurálásra, feldolgozásra a Laczkó Dezsõ Múzeumba szállítják, és a település tervei szerint falutörténeti kiállításon mutatják majd be.
Az ásatásokat tavasszal folytatják. A szakember a temetõ feltárása mellett fontosnak tartaná a csatornázáson kívül esõ omladékréteg további kutatását is, amely az egykori jásdi bencés monostorról szolgáltatna bõvebb adatokat.
Forrás:MNO
Kincsekkel teli temetõre bukkantak Jásdon
A Veszprém megyei településen folyó csatornázási munkálatok közben eddig csaknem negyven sírt tártak fel, de a számuk becslések szerint megközelítheti a kétszázat a közmûvesítés területén. A rendkívül gazdag leletanyagból kiemelkedõnek számítanak a teljes csontvázak mellett a csak az Árpád-korra jellemzõ ezüst hajkarikák, de a helyenként mintegy kétméteres csatornaárkokból 12. századi pénzérmék, számszeríjnyílhegy és római kori pénzérme is elõkerült – sorolta Pintér László régész, a Veszprém Megyei Laczkó Dezsõ Múzeum munkatársa.