Innováció és klaszterfejlesztés svájci-magyar partnerségben

Cluster-S-Cope projekt

– Pintér Zsuzsannát a projekt vezetõjét kérem, mutassa be a projekt célkitûzéseit!
– A klasztermenedzsment szervezetek partnerségi programja 2012 januárjában indult, az elõkészítõ szakaszban megterveztük a két klaszter együttmûködését támogató közös web platform funkcionális szolgáltatásait. Az elsõ szakmai workshopon véglegesítettük a fejlesztési irányokat, mely alapján elindíthatjuk a fejlesztést. A mai workshopunk témája a nemzetközi klaszter-együttmûködések ösztönzésének tapasztalatai, a megismert módszereket szeretnénk beépíteni a KDRIK Go International stratégiájába.
– A program keretében még két workshopot tervezünk, melynek témái szorosan kapcsolódnak az EU klaszterfejlesztési stratégiájában meghatározott célokhoz.

Christoph Beer klasztermenedzsert a fõbb klaszterfejlesztési elvekrõl, illetve a berni klaszterrõl kérdeztük.
– Az áprilisban, Bécsben megrendezett Európai klaszter konferencia hívószavai az „open innovation” és „interclustering” voltak. Mit jelentenek ezek az elvek, és hogyan valósulnak meg a Cluster-S-Cope projektben? 
– „Interclustering” egyike a fõ céljainknak és lényegében azt jelenti, hogy több klaszterrel is együttmûködünk, tapasztalatot és tudást cserélünk. Elérkezett az idõ, hogy az egyes klaszterek, melyek kezdetben külön dolgoztak, egy kicsit együtt is növekedjenek. Az „open innovation” elve alapján pedig azt a tudást és azokat az innovatív gondolatokat szeretnénk beépíteni saját fejlesztési folyamatainkba, amelyek a közösségi erõre és a nyílt eszmecserére épülnek.

– Mi a svájci-magyar kooperáció fõ célja?
– Nehéz kiemelni egyetlen prioritást, hiszen jó néhány fontos dolgot szeretnénk elérni a projekt során. Nagyon lényeges, hogy a közös munka elõnyeit kihasználjuk. Az IKT Klaszter Bern immáron több mint 16 éve mûködik, így a viszonylag fiatal Innoskart klasztermenedzsmenttel megoszthatjuk az évtizedes tapasztalatokat. Emellett kiemelném, hogy a két klaszter tagjainak együttmûködését is szeretnénk elõmozdítani, hiszen a fõ cél valóban nem lehet más, mint partnereink erõsítése.

– Mit lehet tudni az Önök klaszterérõl?
– Az IKT Klaszter a fõváros régiójában, Bern kantonban mûködik. 1996-ban alakultunk és ma már több mint 200 tagot számlálunk, köztük vállalatok, kutatóintézetek és kormányzati szervezetek is megtalálhatók. Több területen is mûködünk, de a nemzetközi kapcsolataink kiépítése és ápolása elsõ helyen szerepel.  

– Milyennek találja Magyarországot?
– Az elsõ benyomásaimat Magyarországról nagyjából 25 éve szereztem és már többször is jártam itt. Tavaly például már megismerhettem Veszprémet, mint turista. Az emberek barátságosak, vendégszeretõk, a két ország kultúrája hasonló, szóval mindig szívesen utazom ide.

Berkovich Gábor azt a lehetõséget emelte ki, amely a nemzetközi együttmûködések erejében rejlik és a hazai vállalkozások hosszú távú sikerességét garantálhatja.
– Mik a fontosabb tudnivalók az IKT Klaszter Bern és a KDRIK klasztermenedzsment szervezeteinek. partnerségi projektjérõl?
– A két klaszter együttmûködése három éve kezdõdött. A svájci, nagy hagyományokkal és körülbelül 200 klasztertaggal rendelkezõ IKT Klaszter Bern menedzsmentjével való szorosabb kooperáció az elsõ lépés, amit majd szeretnénk kiterjeszteni a klasztertagokra is. Októberben már volt egy rendezvényünk Székesfehérváron, amelyen meghívásunkra a svájci klaszter 12 tagvállalata képviseltette magát. Gyakorlatilag az a fõ cél, hogy ezeket az eseti találkozásokat „aprópénzre váltsuk”, nemzetközi üzleti kapcsolatokká konvertáljuk.

– Milyen pluszt adhat egy nemzetközi együttmûködés kiépítése, jelen esetben a svájci partnerség?
– Mindenki tudja azt, hogy a mai magyar gazdaság milyen állapotban van, a piac kis híján összeomlott. Aki növekedni akar, kénytelen külföldön teret találni magának. A külföldi piacok feltérképezése és a lehetõségek megtalálása éppen ezért a fejlõdés egyik alapja a hazai vállalkozások és klaszterszervezetek számára. Ugyanilyen fontos, hogy a fejlõdéshez elengedhetetlen K+F munkánkhoz szükségünk van külsõ partnerekre. Ugyan nagyon jó társak tudnak lenni a hazai kutatóhelyek, egyetemek, fõiskolák, de be kell látni, hogy Ausztriától és Svájctól rengeteget lehet még tanulni, illetve a fejlesztések kapcsán felépített kapcsolatok a piaci munkában is kamatoztathatók.

– Ez persze nem az egyetlen nemzetközi kapcsolatunk. A klasztermenedzsment részt vesz pl. egy több éves közép-európai EU-s projektben, ahol innovációs partnerségi területen kooperál több határon túli intézménnyel. Markáns célunk a nemzetközi kapcsolatrendszerünk folyamatos fejlesztése, új szakmai partnerségek kialakítása.

Taizs Gergõ