Fõ értékük a természeti, épített és szellemi környezet
– Nagyon fontosnak tartom – köszönte meg a gratulációt Porga Gyula -, hogy az elmúlt két évben közel tízmilliárd forintnyi uniós forrást sikerült a városba hozni, amelyeket gazdasági, turisztikai vagy kényelmi célú beruházásokra költhettünk. Emellett a Veszprémben mûködõ gazdasági társaságok is 15 milliárdos uniós forráshoz jutottak, ezáltal jobbak lettek a munkafeltételek, és új munkahelyek teremtõdtek. Legfontosabb városképi és turisztikai fejlesztésünknek a Séd völgyének rehabilitációját tartom, ahol nem nagy attrakciókat csináltunk, hanem egy gyönyörû természeti környezetet újítottunk meg. Mûemléképületeket hoztunk rendbe, játszótereket létesítettünk, kitisztítottuk a Séd patak medrét, és épült egy kerékpárút is. A helyiek és a turisták nagy örömmel vették birtokba, és használják ezt a teret. Tavaly 50%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma a városban, és örömteli, hogy ezzel párhuzamosan a szállásadók is sikeresen pályáztak férõhelybõvítési ügyekben. Azért, hogy legyen is vendégük, kiemelten kezeljük a három-négy napos kulturális fesztiválokat, ekkor az ide látogatók helyben maradnak, és igénybe veszik a szállásadók, vendéglátósok és a többi vállalkozó szolgáltatásait.
– Nagy változáson megy át szemünk láttára Veszprém centruma is.
– Sikert várok a belváros rehabilitációjától is, amely jelenleg zajlik, és reményeim szerint õsszel átadhatjuk. Megújulnak a közterületek is, de ez alapvetõen egy funkcióbõvítõ beruházás. Veszprémben a belvárosból a bevásárló centrumok kitelepültek a város peremére, így a központ ilyen szempontból egy kicsit kiürült. Fontos lenne, hogy a beruházás kapcsán a kereskedõk újra visszajöjjenek. Szép közösségi tereket kívánunk létrehozni, itt is lesz egy új játszótér, és ami nagyon fontos, ehhez a beruházáshoz 28 helyi vállalkozást sikerült partnernek megnyerni. A projekt része a Kossuth utca és az üzlethelyiségek teljes felújítása, két parkoló bõvítése, illetve a Hangvilla elnevezésû új, modern kulturális központ kialakítása.
– Milyen tervekkel vágtak neki a ciklus második felének?
– Zajlik egy intenzív közlekedésmegújítási programunk, amelynek végrehajtása folyamatos. Már elkészült a Völgy-híd és a körforgalmi csomópont, de folytatjuk az utak fejlesztését, felújítását is. Két kerékpárút beruházás is zajlik, nemcsak a városon belül, de a kivezetõ részeken is. Nemesvámos irányába hamarosan elkészül, illetve a Bánd és Márkó felé tartó bicikliút építése is hamarosan elkezdõdik. Most adtuk be a szociális város rehabilitációs pályázatunkat, amely a lakótelepeken élõk komfortérzetét növeli. 1,2 milliárdból közterületek újulhatnak meg, az egyik nagyon rossz állapotban lévõ óvodát is újjáépítjük, illetve négy lakótömb energetikai korszerûsítése – fûtésrekonstrukciója és szigetelése – is megvalósulhat. Célunk még a Városi Mûvelõdési Központ és a Bábszínház elhelyezése méltó környezetben és épületben.
– Hogy érintette az állami adósságkonszolidáció a várost?
– Veszprém nem volt a nagy adósok között, sõt tavaly egymilliárd forinttal sikerült csökkenteni a tartozásainkat, amelyek hétmilliárd forintra zsugorodtak. Ebbõl 70%-ot, azaz ötmilliárd forintot vállalt át az állam. Így jelenlegi költségvetésünknek mintegy 25%-át tervezzük fejlesztések végrehajtására.
– Fontos szerepet játszik Veszprém életében a Pannon Egyetem. Milyen az intézmény kapcsolata a várossal?
– Az egyetemmel együttmûködési megállapodást kötöttünk, kéthavonta van Egyetemváros Tanácsülés, ahol megvitatjuk aktuális ügyeinket. Számos folyamatot sikerült közösen elindítani, melynek gyümölcsét majd a késõbbiekben fogja élvezni a város. Persze kézzelfogható eredmény is született már. Online panaszkezelõ rendszert hoztunk létre egy hármas együttmûködés segítségével (város, egyetem, IBM). Ennek lényege, hogyha bárki a városban lát valami visszásságot, akkor az információt akár mobiltelefonon, akár az internet segítségével el tudja juttatni közvetlenül az ügyintézõhöz, aki aztán a bejelentõnek jelzi, hogy miként sikerült megoldani az ügyet. A rendszer teszt-üzemmódja már zajlik, és hamarosan élesben is igénybe vehetik a veszprémiek.
– A város nagy munkáltatói miként viszonyulnak az egyetemhez?
– A Veszprémben mûködõ nagy foglalkoztató társaságok, például a Valeo, a Continental és társaik az elmúlt években komoly fejlesztéseket, beruházásokat hajtottak végre. Ha megnézzük ezeknek az irányát, láthatjuk, hogy nemcsak a kapacitásbõvítés jelenik meg, hanem a kutatás és fejlesztés is. A kutatóközpontokban hamarosan több mint ötszáz mérnöknek fognak tudni munkahelyet biztosítani, akik az egyetemrõl kerülnek ki. Például a Continentalnál már ma is több mint kétszáz Pannon Egyetemen végzett mérnök dolgozik. Ez egy olyan potenciálja a városnak, amelyre hosszú távú stratégiát lehet építeni. Egy jó hírû egyetem vonzóvá teheti a települést további, betelepülésen gondolkodó cégeknek, vállalkozásoknak, hiszen helyben megkapják a munkaerõt, a gyártás és a kutatásfejlesztés területén is. Ennek folyománya, hogy Veszprémben a munkanélküliségi ráta hagyományosan alacsonyabb az országosnál, 5% körül mozog. Sokan ingáznak a környezõ nagyvárosokba, illetve a balatoni szezonális munkavállalók torzítják ezt a képet. Persze azt akarjuk elérni, hogy Veszprémben mindenkinek legyen állása, aki szeretne dolgozni!
-érk