Összehangolt vidékfejlesztési programok a térségben élõkért

– Mit sikerült megvalósítani a négy évvel ezelõtt célként megfogalmazottakból?
– Mikor elvállaltam a polgármesteri posztot, a programomban több fejlesztésre is ígéretet tettem. Ezek egyike a belterületi csapadékvíz-elvezetésének megoldása. A munkálatokat õsszel kezdtük meg, és most júniusban fejeztük be. A KDOP keretében a bruttó több mint 190 M Ft értékû beruházáshoz 151 M Ft uniós támogatást nyertünk. Felújítás és bõvítés is történt. Feltártuk az eddigi hibákat, orvosoltuk azokat, övárok épült, és kiépítettük a rendszert, ott ahol ez még hiányzott. Nagy hangsúlyt fektettünk a környezetvédelemre is: a beépített zsír-, hordalék- és iszapfogónak köszönhetõen gyakorlatilag tisztított vizet engedünk a Tekeres-patakba. A klímaváltozásra is igyekeztünk felkészülni: tudatosan felülterveztük a rendszer kapacitását, hogy az extrém idõjárás esetén is helyt tudjon állni, és pincéink mindig szárazak maradhassanak.
– Polgármesteri programomban a Kossuth utca – ahol az óvodánk van – felújítását is vállaltam. Ezt a választások után azonnal megkezdtük, mégis csak most tudtuk befejezni. Több nehézségbe ütköztünk: állami tulajdonból vissza kellett szereznünk a területet, és egy komoly szakmai vitát is le kellett bonyolítanunk az EON-nal, mely egy 20 kV-os kábel áthelyezése körül alakult ki. Végül sikerült megegyeznünk, és a kábel a villanyoszlop helyett a föld alatt került elhelyezésre, ami jóval kisebb költséget jelentett településünknek, mint amit eredetileg az EON javasolt. A 20 kV-os kábel kiváltásán túl két villanyoszlop cseréjére, a trafóállomás áthelyezésére is sor került. Ezt követõen valósulhatott meg az útrekonstrukció, a járdaépítés, és a csapadékvíz-elvezetés. Önerõs beruházásként 51 M Ft-ot fordítottunk erre a célra.
– Az ott élõk nagy örömére egy másik, a Pap István utca is hamarosan megújulhat, ebben az utcában útrekonstrukció történik, és a csapadékvíz-elvezetése is megoldódik. A beruházás 59 M Ft értékben, önerõbõl valósulhat meg.
– Fontosnak tartottuk azt is, hogy a lakosság minél jobban beleszólhasson az utcájuk fejlesztésébe, ezért már a beruházás megkezdése elõtt fórumot tartottunk, várva a javaslatokat, észrevételeket.

– Milyen beruházások vannak még folyamatban?
– A közösségi ház eszközparkjának bõvítésére – közel 1,3 M Ft önerõ mellett – kicsivel több, mint 6 M Ft-ot költhetünk rövidesen egy nyertes pályázatunknak köszönhetõen. Az uniós forrásból irodai, számítástechnikai eszközöket, asztalokat, székeket, állófogasokat és ehhez hasonló berendezési-felszerelési tárgyakat vásárolunk, melyek abban segítenek, hogy az intézmény minél jobban elláthassa funkcióit.
– Emellett egy KEOP-os nyertes pályázatunk is van, melynek keretében a Petõfi Sándor Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és az önkormányzat épületének energetikai korszerûsítését tudjuk megvalósítani. A közel 110 M Ft összértékû beruházásból 93 M Ft fölött van az uniós támogatás. A beruházás keretében födémszigetelésre, a nyílászárók cseréjére, és egy aprítéktüzelésû, ún. biomassza kazán elhelyezésére kerül sor mindkét épületben.

– Hogyan tovább? Milyen irányba fejlõdhet tovább Nemesvámos?
– A jövõre vonatkozóan konkrét tervezési folyamataink vannak. Engedélyeztetési eljárás alatt van a Nemesvámos-Nagyvázsony közötti kerékpárút fejlesztésének tervei, és a pályázat már benyújtásra került. Osztrák példa alapján egy olyan többfunkciós kerékpárút épül, amely egyúttal a mezõgazdasági jármûvek biztonságos közlekedését is szolgálja majd. 3 méter széles, aszfaltburkolattal ellátott út épül, oldalanként megerõsített padkával, 500 méterenként kitérõvel, csapadékvíz-elvezetéssel. Új utat csak ott építettünk, ahol a meglévõ közutakat – nyomvonal-kijelöléssel – nem tudtuk felhasználni. A két önkormányzat – Nemesvámos és Tótvázsony – külön-külön nyújtott be pályázatot, és mindkét önkormányzat törekszik arra, hogy a maximális – 200 M Ft – támogatási összeget el tudja nyerni. Döntés a nyár végére várható, pozitív válasz esetén a kivitelezési munkák már az õsszel elkezdõdhetnek, és jövõ június 30-ig a projektet be is kell fejeznünk.
– Ugyancsak engedélyeztetés alatt van – a jövõre nézve talán az egyik legfontosabb tervünk -, a Multifunkcionális Falu- és Vidékfejlesztési Központunk. Az épület megépítésével az önkormányzat célja, hogy a lakosság számára olyan közösségi épületet hozzunk létre, amely biztosítja a helyi rendezvények, események színterét, otthont ad a civilszervezõdéseknek, és lehetõséget nyújt nagyobb létszámú konferenciák, hivatalos események megvalósítására. A vidékfejlesztési központ a terveink szerint több ponton bekapcsolódik a helyi termelésbe is, felhasználva az itt termelt, illetve helyben készített termékeket. A vidékfejlesztési központ hasznosítására több szervezettel is megállapodást kötünk: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Éltetõ Balaton-felvidékért Egyesület, Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft., Pannon Térség Fejlõdéséért Alapítvány, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a Green City, a MAGOSZ, mind-mind szerepet vállalt a vidékfejlesztés kapcsán, valamennyien együttmûködõ partnerek, közös célokkal, tervekkel.
– Az elõbb felsorolt szervezetekkel együttmûködve – közös projektként – szeretnénk összeállítani egy ún. kistérségi adatbázist. Célként határoztuk meg, hogy feltérképezzük a kistérség vidékfejlesztésben érdekelt szereplõit, és az azonosított szervezetek logisztikai összefûzését is meg kívánjuk valósítani. Minderre azért is szükség van, mert ez az adatbázis biztosíthatja a hátterét az úgynevezett Pannon Háztáji Sertésprogramunknak. Tervezzük ugyanis egy vágópont és egy húsfeldolgozó kialakítását, beszállítóként pedig a helyi emberekre, a Nemesvámoson és a térségében élõ állattartókra építünk. Mindez tervezés alatt áll, és az említett szervezetek is részt vállalnak a feladatokból. Azt szeretnénk elérni, hogy a helyi gazdák megbízható magyar fajtákat tartsanak, és nyomon követhetõ legyen az állatok takarmányozása, feldolgozása, hogy a végén minõségi áru kerülhessen az asztalokra. Ez a program az elejétõl a végig a helyieket szolgálja, úgy raktuk össze, hogy ne legyen szükség befektetõre, aki lefölözné a hasznot. A bevételt ténylegesen azok kapják, akik megdolgoztak érte. A Pannon Egyetem Georgikon Kara komplex üzleti tervet dolgozott ki a számunkra, így pontosan tudjuk mi mibe fog kerülni, kinek milyen haszna lesz. Mindehhez a kamara hozzáilleszt egy háztáji agronómusképzést, melybe az egyetem is bekapcsolódik, így a program során a szakmai felügyelet mindvégig biztosított lesz.
– A vidékfejlesztési projektjeink új munkahelyeket is teremtenek, és az állattartás tovább erõsíti majd az önfoglalkoztatást, segíti az itt élõk helyben maradását, boldogulását. A vágópont és a húsfeldolgozó helyén a korábbi testület halotthamvasztót tervezett. A lakossági ellenállást érzékelve az új önkormányzati testület tárgyalni kezdett a vállalkozóval, végül visszavásárolta a területet, és ha a vágópont és húsfeldolgozó felépül, akkor a terület hasznosítása is megoldódik, a befektetett pénzünk megtérülhet. Mindez mutatja, hogy átgondolt, egymásra épülõ, a térségben élõ emberek érdekeit szolgáló, munkahelyteremtõ projekteket szeretnénk rövidesen útjukra indítani.

– A helyieket leginkább az õket szolgáló, az életminõségüket javító projektek érdeklik. Ilyen irányú fejlesztési terveik is vannak?
– Ezek egyike a sportcentrumunk. A közbeszerzés már lezajlott és a nyertes tervezõ megkezdte a munkát. Elképzeléseink szerint az öthektáros területen csarnok épül, és kialakításra kerül egy futball- és baseball-pálya, illetve a létesítmény helyet ad majd a településünkön jelenlévõ sportágaknak is. A további részletekrõl természetesen még egyeztetni kívánunk a helyi egyesületekkel, iskolákkal, civilszervezetekkel.
– Alapvetõ cél, hogy a sportcentrum önfenntartó legyen. A megyeszékhelyhez közel jó esélyünk van arra, hogy különféle konferenciákra, eseményekre, sportrendezvényekre a csarnokot illetve a hozzá tartozó pályákat bérbe tudjuk adni.
– Még 2009-ben nyújtottunk be egy pályázatot óvodánk felújítására-bõvítésére, remélhetõleg hamarosan errõl is döntés születik. Siker esetén, még idén nekiláthatunk a kivitelezésnek, de akkor sem fogunk elkeseredni, ha elutasítják a pályázatunkat. Ez esetben átgondoljuk, újratervezzük, és ismét benyújtjuk azt. Mindenképpen bõvítenünk kell ugyanis az óvodánkat, mert már ma is szûkösek a lehetõségeink.
– Végül még egy fontos projektet szeretnénk még idén útjára indítani: Nemesvámos stratégiai terveinek az elkészítését. Ennek alapját a Nemesvámos fenntartható település koncepciónk képezi, erre szeretnénk ráépíteni a stratégiánkat, melyben kiemelt hangsúlyt kap az energetika. A jól ismert Panel programhoz hasonlóan a családi házakra – Nemesvámoson ez a jellemzõ építkezési forma – is szeretnénk kidolgozni egy hasonlót: szigetelés, nyílászárócsere, fûtési rendszer-korszerûsítés, esõvíz-hasznosítás.
– A stratégiai tervek elkészítésére júliusban írjuk ki a közbeszerzési pályázatot. Ehhez kapcsolódóan már elkészült egy 22 oldalas kérdõív, melynek segítségével szeretnénk felmérni a lakosság igényeit, prioritásait, azt, hogy mit tartanak a legfontosabbnak, milyen irányba kellene fejlõdnünk. Minden családhoz sajnos nem juthatunk el személyesen, hogy elbeszélgethessünk ezekrõl a fontos célokról, de ha kitöltik a kérdõívet, azzal õk is hozzá tudják tenni a maguk gondolatait és céljait a közöshöz. Bízunk benne, hogy a helyiek ezt megértik, átérzik ennek a fontosságát, és a többség rászánja az idejét, energiáját, hogy válaszokat adjon a kérdõívben megfogalmazottakra.

Cseh Teréz