Ahol folyamatosan nõ a lakosság száma
– Mit jelent az állami adósság átvállalása a városnak?
– A magyar állam óriási terhet vett le az önkormányzatok válláról azzal, hogy teljes egészében átvállalta adósságukat. Veszprém Megyei Jogú Város adósságállománya nem érte el az 5 milliárd forintot, ebbõl máris látszik, hogy a kevésbé eladósodott városok közé tartozott, a megyei jogú városok között mindenféleképpen. A konszolidációs csomagba a legnagyobb terhet jelentõ hitelügyletek kerültek be, és az állam tartozásátvállalása egy ütemben még az év elsõ felében megtörtént. Ezzel jelentõs tehertõl szabadult meg a város, ami új korszakot nyithat a gazdálkodásunkban és szabadabb környezetet biztosít a pénzügyi tervezéshez. A magyar kormány úgy döntött, hogy magára vállalja a Veszprém Aréna hiteltörlesztését is. Ez olyan teher volt az önkormányzat vállán, amely 15 évig 550-600 milliós éves kiadást jelentett volna. Ettól kezdve – bár a városi költségvetésben szerepel az összeg – a forrást a központi költségvetés biztosítja. A normatív állami támogatásokból 200 millió forinttal többet kap az önkormányzat, mint korábban, ennek legnagyobb tétele a gyermekétkeztetésre szánt 80 millió forint lesz.
– Veszprém számos turisztikai attrakcióval gazdagodott az elmúlt idõszakban. Melyek a legfontosabbak?
– A veszprémi turizmus zászlóshajója az állatkert. Nincs olyan hely az országban, ahol ne találkoznék a hírnevével. Ezt a kialakult képet fenn kell tartani, a látogatók igényei is változnak, ezért elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. Ezeknek az elvárásoknak felel meg a most folyó építkezés is, melynek teljes költsége mintegy 1,2 milliárd forint. A beruházás várhatóan növeli a városba érkezõ turisták számát, ami Veszprém egyéb turisztikai kínálatára is kihat. Minél több attrakciót kínálunk, annál biztosabb, hogy a turisták egy-két éjszakát is nálunk töltenek. Eddig mintegy 250 ezer látogató járt az állatkertben évente, de nem titkolt célunk, hogy a közeljövõben elérjük a 300 ezret. Korábban hiába volt magas a turisták aránya, a vendégéjszakák számában ez nem mutatkozott meg, hiszen egy-egy kulturális esemény alkalmával nem kellett itt aludniuk a környékrõl érkezõ látogatóknak. Ahogy megjelentek a többnapos rendezvények (VeszprémFest, Utcazene Fesztivál, Rozé-rizling napok, Gizella-napok), egyre többen töltöttek nálunk egy-egy éjszakát, és számos más szolgáltatási szektor is megérezte a javulást. Nem a tömeg-, hanem inkább a minõségi turizmusra vagyunk berendezkedve, fesztiváljaink is ezt képviselik. A vendégéjszakák száma egyébként idén több mint 30 százalékkal növekedett az elõzõ év azonos idõszakához mérten. A város egy igen elhanyagolt részét sikerült feldobnunk, ezzel együtt Veszprém két leglátogatottabb turisztikai attrakcióját – a várat és az állatkertet – is összekötöttük.
– Hol tart az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása?
– A közelmúltban fogadtuk el a város hét-éves integrált településfejlesztési stratégiáját, melyben szerepelnek távlati elképzeléseink. Ennek a markáns eleme a munkahelyek megõrzése, ezért minél több forrást igyekszünk Veszprémbe hozni a gazdaság fejlesztése érdekében. Szeretnénk elérni, hogy aki munkát akar vállalni, annak legyen erre lehetõsége. Folytatni kívánjuk a városrészek megújítását. A sport infrastruktúrája igencsak fejlesztésre szorul, ezért a stratégiának része a stadion rekonstrukciója és a városi uszoda bõvítése, megújítása. Emellett rehabilitálnánk a belvárosban a kulturális negyedet. Energiastratégiánk segítségével igyekszünk minél jobban igénybe venni az alternatív energiaforrásokat, csökkentve ezáltal a mûködés költségeit, amit aztán a tartalomra fordíthatunk. Van még bõven feladat, de úgy vélem stabil alapokat fektettünk le.
– Összefoglalva milyennek tartja az elmúlt négy évet ? Mire a legbüszkébb?
– Talán arra, hogy a számos fejlesztés mellett erõsödött a városi identitás. A járások versenyében a tizennegyedikrõl a nyolcadik helyre jöttünk fel, az élmezõnyben vagyunk, vagyis az európai uniós pénzeket jól költöttük el: a veszprémiek biztonságos, folyamatosan gyarapodó környezetben élnek, ahol a vállalkozások és munkahelyek stabilak, a foglalkoztatási mutatók kedvezõek. Ezek fontos eredmények, de legalább ilyen fontos, hogy Veszprém egyedülálló módon nem veszít a lakosságából, hanem egyre nõ a beköltözõk száma.
– Nem keveset profitáltunk abból, hogy Veszprém országgyûlési képviselõje, dr. Navracsics Tibor egyben tagja volt a kormánynak. Barátságunk korábbra datálódik, mint bármelyikünk politikai karrierje, ezért a kapcsolatunk nem nevezhetõ csupán hivatalosnak. Ezeknek is köszönhetõ, hogy a fejlesztési források lehívásában Veszprém az élen jár a városok között. De nem a mennyiségre hajtottunk, nem arra, hogy a lehetõ legtöbb forrást hozzuk ide, hanem volt egy alapos, a helyi igényekhez igazodó stratégiánk, amit végre akartunk hajtani.
– Még az elõzõben indult, de már a jelenlegi önkormányzati ciklusban adtuk át a Séd-völgyi rehabilitációt, ami abszolút beváltotta a hozzáfûzött reményeket. A veszprémiek és az ide látogató turisták egyaránt nagyon kedvelik. Gyakran éri az a vád az önkormányzatokat, hogy szépészeti beavatkozásra költik el az európai uniós forrásokat, mert egy közösségnek inkább a biztos és stabil egzisztenciát jelentõ munkahelyek teremtése lenne fontosabb. Nekünk sikerült ötvözni a két szempontot, hiszen az önkormányzat turisztikai fejlesztésére pozitívan reagált a piac: sikerült úgy fejlesztettünk, hogy az a vállalkozóknak is jó legyen. Öt cég telepedett meg a Séd-völgyében a projekt megvalósulása óta, kávézó, fagylaltozó, sörözõ nyílt a területen, és kialakítottak egy rendezvényteret is, ami mind új munkahelyeket teremtett.
– Ugyanerrõl szólt a belvárosi rehabilitáció is. Nem csak azért kellett megújítanunk a Kossuth utcát, hogy szebb legyen, hanem azért is, mert az ott mûködõ vállalkozások forgalma radikálisan csökkent az elmúlt években. Megjelentek a városkörnyéki nagy bevásárlóközpontok, és elszívták a belvárosból a vásárlókat. Azt akartuk elérni, hogy a veszprémiek újra szívesen használják a belvárost, mert ezzel az ott mûködõ vállalkozásokat is erõsítettük. Ez volt a ciklus leglátványosabb beruházása. Egyébként a belváros megújításának voltak olyan elemei is, amikor a város és a vállalkozók összefogva, közösen valósítottak meg fejlesztéseket. Összesen huszonhét vállalkozó érezte úgy, hogy érdemes együtt gondolkodni az önkormányzattal. A város új kulturális központjának, a Hangvillának a megépítése is ennek keretében történt.
– Zajlik a közlekedésfejlesztési koncepció végrehajtása. Ennek egyik látványos eleme a Budapest – Jutasi úti körforgalom megépítése volt. Rövidesen átadjuk az észak-déli átkötõ tengelyt, mely csökkenteni fogja a Hotel Veszprém elõtti forgalmat. Az egyik legnagyobb siker a kerékpárút-fejlesztés. Nagyon sokáig nem mertek kerékpárutat építeni Veszprémben, mondván itt olyanok a terepviszonyok, hogy senki sem fog biciklizni. Ám ahogy elkezdtük építeni, máris megjelentek a biciklisek. Ez azt bizonyítja, hogy ha megfelelõ az infrastruktúra, akkor szívesen hagyják otthon az autót az emberek és ülnek fel a kétkerekûre, még olyan dimbes-dombos városban is, amilyen Veszprém.
– Nem mondtunk le a turisztikai fejlesztésekrõl sem, ilyen például a várkapu megújítása. – Annak ellenére, hogy az iskolák fenntartása már állami feladat, továbbra is odafigyeltünk az oktatási intézményekre, uniós forrásból sikerült létrehozni két természettudományos labort az Ipari és a Vetési gimnáziumban. Korszerûbb lesz a családok átmeneti otthona is, ez a beruházás is hamarosan elkészül.
– Több olyan projekt is volt a városban, amelyhez közvetlenül nem volt köze az önkormányzatnak. Ilyen például a kórházi és az állatkerti fejlesztés, vagy a járási hivatal létesítése, amivel megújult két patinás épület. Nem csak az önkormányzat pályázott sikeresen, hanem a veszprémi vállalkozások is, hiszen az elmúlt hét évben tizenöt milliárd forintot tudtak lehívni. Ennek következtében is új munkahelyek jöttek létre a városban, aminek köszönhetõen Veszprémben négy százalék környékén mozog a munkanélküliség.
– De nem csak a belváros újult meg, hanem a városrészek is, mert számunkra nem csupán a kirakat fontos, hanem az a terület is, ahol a veszprémiek a mindennapjaikat élik. A legnagyobb lakótelepen, a Jutasi útin több mint egymilliárd forintos beruházás zajlik. Ilyen fejlesztés a megépülése óta nem volt a lakótelepen, ahol tizennyolcezer ember él.
– Odafigyelünk a két csatolt városrészre, Gyulafirátótra és Kádártára is. Rátóton a csapadékvíz elvezetése okozza a legnagyobb problémát, ezért egy százharminc millió forintos beruházást hajtottunk ott végre, ami reményeink szerint csökkenteni fogja a gondokat. Kádártán egy lassú építkezésbe kezdtünk: szeretnénk kialakítani egy közösségi teret, ahol összejöhetnek a helyiek. Erõs civil szervezetek vannak valamennyi városrészben, melyek segítik a munkánkat. A jövõben is támaszkodni fogunk az aktivitásukra.
– Milyen tervekkel vág neki a következõ ciklusnak?
– Az egyik turisztikai felmérésben az ide látogató vendégek körülbelül nyolc-tíz évvel ezelõtt egy bölcs szakállas férfiemberként azonosították Veszprémet, öt esztendeje egy középkorú értelmiségi férfiként. Tehát fiatalodtunk az elmúlt idõszakban, de én azt szeretném, ha öt év múlva ezerarcú nõként gondolnának Veszprémre, mert az azt jelképezi, hogy lehet sokszínû a város és a benne élõk, de itt minden korosztály, társadalmi csoport békességben, egymást támogatva él. Azt a csodát pedig, hogy itt élünk a világ legjobb helyén, vagyis ezt a gyönyörû épített és természeti környezetet, szeretném, ha öt év múlva Európában is mind többen ismernék. Szerettem volna a négy év során megvalósítani a belvárosi forgalom csökkentését, amit a Jutasi út és a Pápai út összekötésével lehetne megvalósítani. Szakértõk véleménye szerint harminc százalékkal lehetne így csökkenteni az autóforgalmat a belvárosban. Továbbra is szerepel a terveinkben, de ezt uniós vagy kormányzati segítség nélkül nem tudjuk megvalósítani. A város úthálózatát sem sikerült az igényeknek megfelelõen megújítani. Összesen százhatvan kilométer hosszúságú, a város úthálózata, ezt csak folyamatosan lehet javítani. Újraválasztásunk esetén jövõre a gépjármûadó teljes összegét erre fogjuk fordítani. Sajnálom továbbá, hogy nem tudtuk rendezni a várban lévõ piarista rendház, a volt közgazdasági szakközépiskola sorsát. Nem tervezzük az eladását, szeretnénk alkalmassá tenni oktatási és kulturális célok megvalósítására. Az ének-zenei iskola és a régi mozi felújítása is késõbbre maradt. Sajnos a reptér sorsa per alatt van, és az ipari park kialakítása is várat még magára. Maradt tehát feladat bõven a következõ ciklusokra is.
TO