Huszonhat éves mélyponton a munkanélküliségi ráta

– Milyen folyamatok zajlottak a közelmúltban, a város gazdasági életében?
– Pápának közel két évtizeden át az volt a problémája, hogy jelentõs számú volt a városból eljáró dolgozó, és viszonylag kevés volt a beruházás. A szocialista iparszerkezet átalakulásából mi nettó vesztesen kerültünk ki. Az elmúlt öt évben nagyon sok változás történt, jelentõs beruházásokra került sor, elsõsorban az autóipar területén. Ma gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, sõt komoly munkaerõhiány alakult ki, nem csak a szakképzett, hanem a betanított munkaerõ tekintetében is. A pápai foglalkoztatási körzetben 2016 decemberében mindössze 997 álláskeresõ volt, ez 2,3%-ot jelent. Utoljára ennél jobb adatot 1991 nyarán jegyeztek fel. Korábbi nagy foglalkoztatónk, a Johnson Controls átalakult, az új többségi tulajdonos egy kínai befektetõcsoport, és a céget jelenleg Yanfeng Hungary Automotive Interior Systems Kft.-nek hívják. Ez a társaság igen nagy beruházásokat hajt végre, jelenleg egy 14ezer m2-es üzemcsarnokuk épül, ahol július 1-jétõl kezdõdik a termelés. Már a kétezret is meghaladja azoknak a munkavállalóknak a száma, akik ott találtak álláshelyet. Más autóipari beszállítók is jól teljesítenek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a pápai bázisrepülõtéren óriási beruházásokat hajtottak végre. A megújult reptér a katonai logisztikát szolgálja, és nagyon fontos a város számára, hiszen közel ezren dolgoznak ott, és sok a betöltetlen álláshely is. A Boeing Hungary Kft. a harmadik legnagyobb adófizetõnk.

– Hosszú idõ után lezárult a nagy múltú Pápai Hús ügye is. Mi újság a cég háza táján?
– Pápa szempontjából stratégiai jelentõségû, hogy a Pápai Hús felszámolása 2016 november végén lezárult, a felszámolásban értékesítésre felkínált vagyontömeget egy Honkongban bejegyzett, ám tajvani tulajdonban lévõ társaság megvásárolta, és december 1-jétõl mûködteti a most Pápai Hús Kft. néven mûködõ céget. Ezzel egy hosszú kálvária ért véget, mely az önkormányzat részvételével, közremûködésével, érintettségével zajlott, hiszen mi voltunk a tulajdonosai egy ideje a társaságnak. Azonban az látszott, hogy az önkormányzat nem képes tulajdonosként viselkedni egy ekkora cég esetében, nem volt lehetõségünk arra, hogy beruházásokat hajtsunk végre, illetve forgótõkét biztosítsunk a folyamatos termelés biztosításához. Az új tulajdonos tõkeerõs, a rendszerváltás óta elõször van olyan gazdája a társaságnak, akinek van pénze. A dolgozókat gyakorlatilag hiánytalanul átvette, 680 fõvel kezdõdött el a termelés, és további létszámbõvítést terveznek. A megfelelõ számú sertés most rendelkezése áll, és olyan heti vágásszámokhoz közelítenek, ami nagyon régen, talán 15 éve volt. Nyilván az új kínai tulajdonos egyben piacokat is hozott, hozhat. Amennyiben a Pápai Húsnak sikerül a lábát megvetnie a távol-keleti piacon, akkor nem lesz annyira kiszolgáltatva a nagy multiknak, mint a legutóbbi idõkben. Mi most úgy látjuk, hogy a cég története pozitív irányba fordul.

– Hogy alakult a város adóbevétele?
– 2011-ben 938 millió forint volt az iparûzési adóbevétel, ez 2016-ra 1,347 milliárd forintra emelkedett. Tavaly bevezettünk egy új adót, nem feltétlenül a népszerûséget keresve. A kommunális- és a telekadó esetében úgy láttuk, hogy a tartós, fenntartható mûködéshez Pápának szüksége van a polgárok áldozatvállalására is. Most mindennek köszönhetõen van a városnak valamennyi mozgástere. Ez arra elegendõ, hogy az önként vállalt feladatainkat teljesítsük. Ilyen például a bentlakásos szociális otthoni elhelyezés, vagy az Eszterházy-kastély üzemeltetése.
– Ezen túl arra fordítottunk figyelmet, hogy a városgondnokságot az elmúlt években megújítsuk. Új a vezetés, megfelelõ minõségû eszközökhöz – traktorok, jármûvek, fûnyírók, stb. – jutottak, így elvárható a munka minõségének javulása is. Ez már látszik a városképen, a virágosításon. A Pápai Városfejlesztõ Kft.-n belül létrehoztunk egy brigádot, mely járdát is tud építeni. Tagjai részben egy korábbi romaprogram keretében képzett emberek, és 1,5-2 éve ott dolgoznak mind a négyen. Ez jó, mert ez a négy család is kikerült abból a körbõl és mélyszegénységbõl, amiben korábban élt. A Kft-tõl rendeljük meg tehát elsõsorban a járdaépítéseket, és nem pedig valamilyen külsõs cégtõl. Azt kell látni, hogy a város nem állhat fejlesztések sorozatából, hanem a meglévõ infrastruktúrát üzemeltetni is kell a jó gazda gondosságával. Ez sok feladatot jelent, hiszen az infrastruktúra amortizálódik, pótolni kell elemeket, karban kell tartani.
– Még egy jelentõs változás volt tavaly: a Pápai Termálvízhasznosító Zrt.-nek – ez a Várkert fürdõ mûködtetõje – mostanra a magyar állam (49,98%) és az önkormányzat (50,02%) a tulajdonosa. A fürdõ korábban abból a körbõl nem tudott kitörni, hogy hiába fizette már 15 éve a beruházási (devizaalapú) hiteleit, gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradt, mint amikor felvette, ötszázmillió forint volt a tartozása.  A magyar állam tavaly úgy döntött, hogy a tõketartozás kifizetésére fedezetet biztosít, és egy kormányhatározattal mi ezt a pénzt megkaptuk. Törzstõke-emelés formájában bevittük a cégbe, és visszafizettük a hiteleket. A Zrt. így ma beruházási hitelek nélkül tervezheti a jövõt. Én úgy látom, hogy az új vezérigazgató nagyon sok pozitív folyamatot indított el, tehát a fürdõ megújulása folyamatos.  Szerintem ez a közönség elismerését is kivívta, a látogatók száma továbbra is a 250 ezer fõ körül van évente.

– A múlt után beszéljünk a jövõrõl. Milyen pályázataik várnak elbírálásra?
– A TOP keretében gyakorlatilag majdnem minden kiírásra adtunk be pályázatot, de más olyan lehetõséget is látunk, amin részt vettünk, vagy szeretnénk részt venni. Amik elõttünk állnak, azok például az EFOP-os kiírásokban találhatóak. Nézzük a legfontosabb csapásirányokat! A Zöld Város kiírásra hangsúlyosan figyeltünk, mert nagyon nagyok a zöld területeink, amiket meg kell újítanunk ennek keretében. Ugyancsak fontos a rozsdaövezetekbe ágyazott zöldövezeteinket érintõ barnamezõs területek rehabilitációja. Erre közel 1,7 Mrd-os pályázatot állítottunk össze. A közlekedésbiztonsági beruházások között szeretnénk több gyalogátkelõhelyet, települési bevezetõt, településkaput megépíteni, illetve egy körforgalmat a Várkert út és a Szent István út túlterhelt keresztezõdésében. Szeretnénk a csapadékvíz elvezetõ rendszereink közül a város északi részén lévõ területeken több beavatkozást végrehajtani. Ezek részben a Pápai Hús környéki régi Tapolca medret érintenék, részben pedig a ma is élõ Bakony-ér meder szabályozását. A pápai ipari parkban nagyon sokan dolgoznak, ez egy valóságos, mûködõ iparterület. Annak a régi része is, ami az orosz laktanya volt, és az új is, ahol az új üzemek vannak, elsõsorban a Yanfeng és a Hirtenberger, de több más vállalat is ott található. Ma már úgy látjuk, hogy az oda való eljutás keresztmetszetén kell bõvíteni. Szükséges kerékpárutat építeni, az autóbusz forgalom pedig akkora lett, hogy megállót és autóbusz fordulót, valamint parkolókat kell csinálni. A régi fõút is teljes rekonstrukcióra szorul, mert az elõzõ évek beruházásai során a nagy tömegû jármûvek gyakorlatilag teljesen szétjárták, valamint a hiányzó közúti kapcsolatokat kell megteremteni az ipari parkon belül. Pályáztunk bölcsõdeépítésre, és a Huszár lakótelepi orvosi rendelõt szeretnénk felújítani, ahol hat praxis is mûködik. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúráját is szeretnénk bõvíteni. A valamikori véradó állomás szerepét betöltõ háromszintes, városképet meghatározó ma üres épületet újítjuk fel, ahol a fogyatékosok nappali intézetét tudnánk elhelyezni, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központnak adna otthont. Természetesen mi is pályázunk a foglalkoztatási paktumra, bár azt érzékeljük, hogy nem túl nagy tömegû a megszólítható, tovább képezhetõ ember. A decemberi adatok alapján Pápa a Veszprém megyei tíz foglalkoztatási körzet közül a negyedik helyen áll, olyan iparterületeket, iparvárosokat elõzött meg, mint pl. Ajka kistérsége. A helyi közösségek mûvelõdési tereinek megújítására is van pályázatunk.
– Összességében nagyjából egy tízmilliárd forint értékû pályázati csomagot állítottunk össze. Ebbõl reményeink szerint 7-8 milliárdot el is nyerünk. Mi azt vizionáltuk, hogy az önkormányzat 2019-re – tehát ebben a ciklusban – 10 Mrd forintnyi pályázati forrást tud majd felhasználni, vagy kezdi meg a felhasználását. Nagy örömünkre a református egyház különbözõ kormánydöntéseknek köszönhetõen szintén forrásokhoz jutott. Ennek köszönhetõ a régi református templom felújítása, illetve a Református Kollégium megújításának megkezdése.
– Az ugyanilyen nagyságrendû városokhoz hasonlóan a helyi közlekedési infrastruktúra állapota borzasztó. Alig van új, vagy megújított út a városban. Most több forrásból lesz lehetõségünk arra, hogy ezen az állapoton elkezdjünk javítani. Ehhez készítettünk egy tanulmányt, az utak állapotáról és a beavatkozások szükségességérõl. A tanulmány a legsürgõsebben szükséges munkákat számba véve 1,3 Mrd forint elkülönítését látja azonnal indokoltnak, és utána a folyamatos útkarbantartás költségeit számolja. Most a kormány döntése alapján 650 MFt-ot kapott év végén Pápa, amit kifejezetten a helyi közlekedési infrastruktúra javítására szeretnénk fordítani. Tehát a pénz fele megvan, köszönjük Kovács Zoltán államtitkár úr, és a kormány közremûködését. A másik forrásunk a Vízmû vízi közmûvek rekonstrukciójára fordítható pénze. A mi számlánkon gyûlik bérleti díj formájában, de csak gördülõ fejlesztési terv alapján, vízmûves beruházásokra fordítható. A vízi közmû csere azt jelenti, hogy utána a burkolatot is meg kell csinálni, tehát nekünk ezt a kettõt össze kell hangolni: a saját 650 milliónk elköltését, és a vízmûves forrásokat. Van tehát remény arra, hogy elõrelépés legyen ezen a területen is. Ez egy nagyon hosszú idõn keresztül tartó, és nagyon sok pénzt igénylõ feladat. Ez az elsõ lépés. Úgy gondolom, ha Pápán ebben a pillanatban kifogástalan állapotba szeretnénk hozni az úthálózatot, akkor 5 Mrd-ot lehetne rákölteni. Mindig ehhez képest kell mérni a feladatot, és ha az 5 Mrd-ot elköltöttük, utána minden évben 150-200 milliót az állagmegóvásra kell fordítani, és akkor lennének olyan minõségi útjaink, mint Németországban!

Veér Károly