Veszprém megyében a turisztika a fõ húzóerõ
– Az Önök önkormányzata miként kezdte az elõkészítõ, koordináló munkát?
– Mint minden megyében, nálunk is 2013-ban kezdõdött a munka. Kialakítottuk a koncepciót, utána megalkottuk a stratégiát, majd meghoztuk a konkrét döntéseket. Rengeteget egyeztettünk az irányító hatósággal, voltak észrevételeink, kérdéseink. Néhány dologban engedtek, néhányban pedig csak kis mértékben. Folyamatos volt a kapcsolat a helyi szereplõkkel, a pályázókkal is, felmértük, hogy mire van igény. Ugyanakkor látni kellett, hogy az egész operatív program szabályozott volt, hiszen az EU közölte, hogy mire ad pénzt, illetve mit nem támogat. A kormány fõ szándéka az volt, hogy a gazdaságfejlesztés kapjon hangsúlyt, és ha ezek a támogatások megszûnnek, vagy kisebbek lesznek, akkor is mûködjön a gazdaság. Ezért szerepeltek ipari parkok, energetikai fejlesztések a pályázatokban direkt módon, indirekt módon pedig a munkához való jutást segítettük például a bölcsõdei-óvodai férõhelyek bõvítésével.
– Veszprém megyében rengeteg az egész kicsiny település. Ök tudtak pályázni?
– Alapvetõen ezek a pályázatok jellegükbõl fakadóan nem kistelepülésekre voltak kiírva. Itt olyan indikátorok, olyan elvárások vannak, aminek egy kistelepülés nem tud megfelelni, vagy csak nagyon nehezen. Néhány pályázat volt, amiben nagyobb eséllyel indulhattak. Ezek a csapadékvíz elvezetés, vagy az egészségügyi fejlesztések (orvosi rendelõk felújítása). Az óvoda – bölcsõde felújításnál, vagy építésnél azonban, olyan nagy számokat vártak el, hogy évente hány gyerek kell, hogy azt egy kistelepülés már nem tudta produkálni. Amikor az idei ciklusban megalakult a megyei közgyûlés, én ezt hangsúlyoztam, hogy a kicsiket, az elhagyatottakat próbáljuk segíteni a felzárkózásban. Mindezek ellenére nem nagyon van most erre lehetõség a TOP-ot illetõen. Számos hátrányos helyzetû, apró településünk van. Ilyen a Somló környéke, Kispirit, Kiscsõsz, Adorján, Egeralja – sokan még a megyében sem tudják, hol vannak ezek a települések.
– Melyik volt a legnépszerûbb kiírás Önöknél?
– A turisztika, hiszen ez gyakorlatilag érinti az egész megyét. Háromszorosan túl is pályázták a rendelkezésre álló összeget. Így aztán ebben voltak fájdalmaink. Mi már elõzetesen jeleztük, hogy Veszprém megyében több kellene erre a célra. Az irányító hatóság fölmérte a gazdasági mutatók, és a lakosság számaránya alapján, hogy mi a reális. Szerintem azt nem vették teljes mértékben figyelembe, hogy nálunk meghatározó a turizmus szerepe, nemcsak az északi Balaton-parton, de a Balaton-felvidéken, Pápa környékén, Nagyvázsonyban, Zircen, és az egész Bakonyban is. Így is sok projekt kapott támogatást. Hogy csak néhányat említsek: a zirci komplex program mintegy 420, a magyarpolányi 360, a kapolcsi pedig 90 millió forintból gazdálkodhat. Balatonfüred szeretett volna a Zöld Város programba bekerülni, elsõre ez nem sikerült, de a második körben még van lehetõsége javítani.
– Milyen mértékû forrás áll rendelkezésre Veszprém megyében?
– Összesen az elsõ és második kört is beleértve a megyére 45,1 Mrd jutott. Ebbõl az elsõ körben kiosztottunk kb. 30 milliárdot. 10 olyan pályázatunk van, ahol még folyik az értékelés, ezekrõl eddig nem tudott dönteni a közgyûlés. Összességében 250 körüli a beadott pályázatok száma, és 95 lett eddig nyertes.
– Manapság kevés a vállalkozó és a vállalkozói kapacitás, és ugyanakkor rengeteg lesz a munka. Nem tartanak attól, hogy nem lesz, aki elvégezze a beruházások megvalósítását?
– De természetesen tartunk ettõl. Egy éve mondogatjuk, hogy igyekezni kellene, mert nagyon közeli a megvalósítás határideje, és ettõl nem nagyon lehet eltérni. Persze indokolt esetben elérhetõ némi határidõ módosítás, de nyilván nem az a cél, hanem az, hogy lehetõleg minden fillért le tudjunk hívni a rendelkezésre álló keretbõl, és a projektek megvalósuljanak. A másik probléma az, hogy az árakat is viszi fel ez a nagy munkaerõhiány. A kivitelezõk õrült módon emelik az árakat, tehát nehézségek – országos problémák – lehetnek ebbõl.
– A TOP-os beruházások mennyire eredményeznek látványos fejlõdést Veszprém megyében Ön szerint?
– Szerintem a nagy egészet nézve talán kevésbé látványos dolgokról van szó, ugyanakkor egy-egy település, kisközösség életében fontos, pozitív változást hozhatnak. Például nem világraszóló, hogy Hárskúton 8.5 millióból új eszközöket kaphat a szociális étkeztetést ellátó konyha, vagy Ukkon 5.5 millióból a gyermekjóléti intézmény alapszolgáltatásai bõvülhetnek. Az õ életükben ez egy óriási dolog lesz. Vagy Alsóõrsön van egy nagy kõbánya – a helyiek amfiteátrumnak hívják -, korábban színházi elõadások is voltak ott. Mára lepusztult, nem tudtak rá költeni. Hebling Zsolt polgármester nagyon bízott benne, hogy nyernek, és úgy is lett. 254 millióból kompletten kiépíthetik, akár újra színházi funkciót is kaphat. Alsóõrs tekintetében ez óriási pénz, és a falu szélén felújíthatnak egy, a település kulturális életét, idegenforgalmát fellendítõ helyet. Összességében ez a sok-sok kis beruházás minõségi változást jelent a megye, de mindenekelõtt elsõsorban a helyiek életében.
-oly