Parancsoló bátorsággal és méltósággal
Brányi Mária alpolgármester beszédében elmondta: 1956. december 4-én több ezer asszony és lány emlékezett némán a szovjet hadsereg egy hónappal korábbi bevonulására, mellyel kezdetét vette az 1956-os forradalom vérbefojtása. A Hõsök terén lejátszódó eseményt több helyszínen újabb és újabb asszonytüntetés követte.
A budapesti Péterfy Sándor utcai kórház alagsorában illegálisan nyomdát üzemeltetõ értelmiségi csoport felhívására indultak a megmozdulások. Illegális újságukban az alábbi felhívás jelent meg:
„Magyar anyák, magyar lányok és asszonyok! Most rajtatok a sor. Roppant nagy a ti erõtök. Még a golyó sem fog benneteket. A ti néma tiszteletreméltó tüntetésetek fegyverletételre kényszerít, és a szent ügyünk iránti tiszteletre szólítja fel még azokat is, akik képesek fegyvert szegezni az igazság és a nép legszentebb vágyai ellen. Magyar asszonyok! Fejezzétek ki bátran méltóságteljesen a nép akaratát. Parancsoló bátorsággal és méltósággal, kezdjétek most ezzel a tüntetéssel, és folytassátok egységes és határozott kiállással, ahányszor csak szükség van erre.”
Az asszonyok eleget tettek a felhívásnak, némán vonultak az utcákon. Veszprémben december 6-án, a Tûztoronynál gyülekeztek, majd virággal a kezükben indultak el a város utcáin. Virágaikat a sírokra letéve búcsúztak, és emlékeztek. A megemlékezésen az egykori nõtüntetés résztvevõi is jelen voltak.
to