Forráshiányos időkben csak lassan, lépésről lépésre tudunk haladni

Egy évvel a választások után

– Egy választási kampányban, amikor minden a programalkotásról, a jövő terveiről, az ígéretekről szól, az ember azokkal az adatokkal, azzal az információval dolgozik, amelyek a rendelkezésére állnak, és kevésbé számol olyan gazdasági folyamatokkal, amelyekről akkor még tudomása sincsen. Tény az, hogy a gazdaság teljesítőképessége csökkent, és ezt az önkormányzatok megsínylik. Az iparűzési adóbevételünk számottevően csökkent az elmúlt években. Ebben az évben mintegy 200 millióval kevesebb iparűzési adóra számíthatunk, mint két évvel korábban. Az önkormányzat mozgástere tehát évről évre szűkül. Úgy vélem, egy ilyen helyzetben a polgármester egyik fontos felelőssége az, hogy ezt a helyzetet egészen pontosan és világosan bemutassa a pápaiaknak.
– Ugyanakkor a polgármesternek az is a felelőssége, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel lépéseket tegyen a gazdaságélénkítésre. Pápa nem hasonlítható össze olyan ipari központtal, mint Ajka vagy az elsősorban idegenforgalmára építő Balatonfüreddel. Ebből adódóan a gazdaságélénkítés fontos feltétele, hogy az önkormányzat és a helyi vállalkozók egymásra találjanak. Ennek érdekében a helyi Ipartestülettel azon dolgozunk, hogy egy, a kölcsönös tájékoztatáson és együttműködésen alapuló rendszert hozzunk létre, aminek formális keretet is adunk, hogy egymás javaslatairól, terveiről érdemben is beszélgetni tudjunk.
– Persze mindez sokkal könnyebb lenne, ha rendelkeznénk olyan szabad forrásokkal, amelyekkel segíthetnénk a kis- és középvállalatainkat. Sajnos, amíg Pápa város minden 100 forintjából 92-93-at működésre kell fordítanunk, a fennmaradó 7-8 forintból, azaz a teljes költségvetés 7-8%-ából a gazdaságélénkítésre, a fejlesztésekre nem sok marad.
Amit a nehézségek ellenére sikerült elvégeznünk
– A város sétálóutcája, a Kossuth utca négy ütemben újult meg. Ebben az évben az utolsó, több mint 40 méteres szakasszal vált ténylegesen sétálóutcává. Ezzel a gyalogos forgalom számára szánt szakaszok teljesen elkészültek. Még egy 110 méteres rész van hátra, amely már az autós közlekedést szolgálja majd. Igyekszünk ennek a fejlesztésnek is helyet találni a jövő évi költségvetésben, hiszen ezzel együtt lesz teljes a pápaiak sétálóutcája.
– A Huszár Közösségi Ház legendás a helyiek körében. A civilszervezetek háza volt, ám az energiaválság idején takarékossági okokból be kellett zárni. Most, miután az energiaárak normalizálódtak, és sikerült egy több mint 10 millió forintos beruházást végrehajtanunk az épületen – ablakokat cseréltünk -, visszaadtuk a közösségeknek. Körülbelül 30 civil szervezet talált így újra otthonra.
– Végül, de nem utolsó sorban, a napokban adtuk át a felújított, lámpássá alakított fontos közlekedési csomópontot, a Somlai és Batthyány út kereszteződésénél. A projekt november közepén indult, és december 10-re be is fejeződött.

Most induló fejlesztéseink

– Egy hosszabb előkészítő munka után végre megkezdődhet a pápai termálfürdő fejlesztése. A 25 éves intézményre ráfér egy ráncfelvarrás, egy teljes szépészeti megújulás, arculatváltás. Új színek, új formák, divatosabb megoldások.
– Emellett fontos beruházásokat is végrehajtunk a fürdőben. Az első szakaszban a női és férfi öltözőket építjük át, ez még idén készen is lesz. Ezzel párhuzamosan egy 650 millió forintos fejlesztés is indul, ami három területre terjed ki: hideg és meleg vizes kút fúrása – remélhetőleg az utóbbiról az is beigazolódik, hogy gyógyvíz -, valamint a biztonságot növelő légtechnikai és vízforgató berendezések beépítése. De nem állunk meg itt!
– A Pápai Termálvízhasznosító Zrt. többségi tulajdonosa az önkormányzat, a kisebbségi pedig az állam. Közösen hajtunk végre egy 220 millió forintos tőkeemelést, ezzel biztosítva a további fejlesztéseket, ami a strand rész arculati és technikai megújítását célozza: öntözőberendezések cseréje, automata önjáró robotfűnyírók beszerzése.
– Tervezünk ide egy tavat is, ezzel is növelve az attrakciók számát a termálfürdőben. Összességében ez egy 900 millió forint körüli beruházás lesz.
– Ami még nagyon hiányzik, az egy hotel. Ehhez jelentős forrás kell, keressük a megoldást, ebbe az irányba is tettünk már lépéseket.

A jövő – a városépítés további tervei

– Mivel a saját forrásaink meglehetősen korlátozottak, mindenképpen külső forrásokat kell szereznünk, ezek megérkezésére pedig fel kell készülnünk konkrét tervekkel.
– A hotelt már említettem, ez az egyik fejlesztési irány, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a város zöldterületfejlesztési koncepciójának kidolgozását is. A Zöld Város projekt jegyében az ökológiai és ökonómiai szempontokat ötvözni szeretnénk, és nyilván van egy edukációs feladatunk is. Meg kell teremtenünk annak a feltételeit, hogy a zöld terület, ahol csak lehet, önfenntartó legyen, mert nem csak a rövidre vágott fű tekinthető gondozott területeknek. Pápa városa éppen most kapott egy tájépítészeti díjat a magas színvonalú városrehabilitációs tevékenységéért. Kiváló főkertészünk van, akivel egészen biztosan találunk megoldást arra, hogyan tudjuk a zöldterületeinket mindinkább a természet részévé tenni, és nem mellesleg így forrásokat is felszabadítani. Jelentős zöldterületeink vannak: Belső Várkert, Külső Várkert, Schwenczel-rét, a pápaiak ismerik és szeretik ezeket a pihenőhelyeket.
– Ugyancsak a nagy álmaink között szerepel a pápai zsinagóga megújítása. A teljes felújítása milliárdokba kerülne, de ebbe az irányba is lépéseket fogunk tenni. Ez az ország harmadik legnagyobb zsinagógája, elképesztő érték még ebben a leromlott állapotában is. 1846-ban épült, jövőre lesz 180 éves. Megérdemli a törődést.
– Kialakítottunk egy ütemtervet, első lépésként a nyílászárókat tesszük rendbe. Mivel műemlék épület, hosszas engedélyeztetési eljárásokra is számítanunk kell. Reményeink szerint ezzel sikerül biztonságossá, belül élhetővé tennünk az épületet, ahol aztán kiállításokat, koncerteket szervezhetünk, élvezve a kiváló akusztikát. Az épülethez kapcsolódik egy tér is, ahol egy bibliai kert kialakítását kezdjük el. Az ehhez kapcsolódó pályázati lehetőségekről már egyeztetünk.
– A XIX. század közepén Pápa egynegyedét izraeliták lakták, háromezer polgártárs, akik igazi városteremtők voltak, az általuk létrehozott gyárakra, hagyományaikra még ma is építünk. Úgy gondolom, itt van egy történelmi adósságunk, ezzel nekünk feladatunk van.

Szerteágazó testvértelepülési kapcsolatok

– A külkapcsolataink részben összefüggenek az említett zsinagógával. Testvérvárosunkkal, Schwetzingennel a napokban írtunk alá egy szándéknyilatkozatot, hogy más testvértelepüléseket is bevonva, közösen pályázzunk az Európai Unió emlékezetkultúrát támogató forrásaira. A célunk a zsidó hagyományok, a zsidó kultúra, a zsidó múlt feltárása oly módon, hogy a diákjaink közösen – szellemi és fizikai munkát végezve -, együtt kutassák, állítsák fel ezt a hagyományrendszert.
– A külkapcsolatainkat erősítette a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium által szervezett idegen nyelvi művészeti verseny is, a HBSFest (Hungarian Bilingual School Festival), mellyel párhuzamosan a szervezők egy pályaválasztási napot is szerveztek, hasonlót, mint az Educatio kiállítás. Ezzel az ország második legnagyobb ilyen jellegű, felsőoktatási pályaválasztási tanácsadó napját hozták tető alá, amelyen szinte minden nagy magyar egyetem képviseltette magát. Erre az alkalomra a testvérvárosainkból is érkeztek diákok.
– Remélhetőleg valamennyi kapcsolatunkat sikerül továbbra is fenntartanunk, sőt tovább szélesítenünk. Most éppen egy csehországi településsel van kibontakozóban egy lehetséges újabb együttműködés.

Turizmus, mint kitörési pont

– Gazdaságfejlesztési szempontból a turizmus meghatározó lehet. Számos attrakcióval rendelkezünk: Esterházy kastély, Kékfestő Múzeum, Várkertfürdő, Református Kollégium, Petőfi Ház, Zsinagóga. Fontos feladat, hogy meg tudjuk mutatni magunkat, ha úgy tetszik, el tudjuk adni magunkat, a város értékeit láthatóvá tegyük a világ számára, ahogyan ezt például Gyula vagy épp Sárvár városa teszi. Eljött az ideje a brandépítésnek. Azon kell dolgoznunk, hogy Pápa márkanévvé váljon. Ezt persze nem lehet egyetlen év alatt elérni, ezért még sokat kell tennünk.

Cseh Teréz
fotó: Pápai Médiacentrum